Tokhaed Long Saed Blong Sik

SMOL OWMADJI I SIK TUMAS. Hem i kasem sitsitwota. Mama blong hem, Hawa, i wari tumas, i fraet se bambae i no moa gat wota long bodi blong Owmadji. Hem i harem nius se kasin sista blong hem long vilej i jes lusum bebi blong hem from sik ya. Olfala bubu woman blong Owmadji, we i palika woman blong Hawa, i wantem tekem Owmadji i go long wan kleva. Olfala woman ya i talem se: “Wan rabis spirit i mekem pikinini ya i sik. !From we yu no wantem hangem bidbid long nek blong hem blong protektem hem, naoia problem i stat!”

TINGTING ya i kam antap bigwan long plante ples long wol. Plante milyan man oli bilif se ol rabis spirit oli stamba blong ol sik. ?Tingting ya i tru?

Stat Blong Tokhaed

Ating yu yu no bilif se ol rabis spirit oli stamba blong ol sik. Maet yu stap tingting se, ol sayentis oli faenemaot se plante sik oli kamaot from ol jem, ?nao from wanem sam man oli bilif se ol rabis spirit oli stamba blong ol sik? Rimemba se bifo, ol man oli no save long ol smosmol jem we oli givim sik. Ol man oli jes luk ol jem ya long ol yia 1600, taem Antonie van Leeuwenhoek i wokem faswan maekroskop.a Be biaen nomo, ol niufala samting we Louis Pasteur i faenemaot long ol yia 1800, oli givhan long ol sayentis blong kasem save se ol smosmol jem oli mekem man i sik.

Blong plante yia, ol man oli no kasem save long stamba blong ol sik. Taswe, plante giaman tingting long saed ya i kam antap. Wan long ol giaman tingting ya, hemia se ol rabis spirit oli stamba blong ol sik. Buk ya, The New Encyclopædia Britannica i tokbaot wan rod we maet, i statem giaman tingting ya. Hem i talem se ol man blong winim sik bifo, oli yusum ol rus blong tri, ol lif, mo eni samting we oli save, blong winim sik. Sam taem, ol meresin ya oli wok. Ale, man we i mekem meresin ya i joenem ol meresin blong hem wetem plante giaman fasin mo bilif. Samting ya i mekem se ol man oli no moa ting se hem i meresin ya we i winim sik blong olgeta. Long rod ya, man ya blong winim sik i mekem sua se ol man bambae oli gohed blong kam luk hem blong winim sik blong olgeta. Long rod ya, meresin i kam olsem wan tok haed, mo ol man oli wantem lukaot help long ol spirit man.

Fasin ya blong yusum ol kastom meresin i stap gohed yet long plante kantri. Plante man oli talem se spirit blong ol ded bubu nao oli stamba blong ol sik. Sam narafala oli talem se God i mekem yumi sik mo se sik i wan panis we yumi kasem from sin blong yumi. Ol man we oli stadi long saed blong bodi, oli save trufala stamba blong sik. Nating se i olsem, oli fraet yet long paoa blong ol spirit man.

Ol kleva mo ol man blong mekem kastom meresin oli yusum fasin ya blong fraet long ol spirit man blong spolem ol man. ?Nao, wanem bilif blong yumi long saed ya? ?I givhan long yumi sipos yumi lukluk long ol spirit man blong winim ol sik blong yumi? ?Baebol i talem wanem?

[Futnot]