Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • es20 bf. 57-67
  • June

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • June
  • Ŋmalɛi Lɛ Amli Ni Wɔɔkwɛ Daa—2020
  • Saneyitsei Bibii
  • Ju, June 1
  • Jufɔ, June 2
  • Shɔ, June 3
  • Soo, June 4
  • Sohaa, June 5
  • Hɔɔ, June 6
  • Hɔgbaa, June 7
  • Ju, June 8
  • Jufɔ, June 9
  • Shɔ, June 10
  • Soo, June 11
  • Sohaa, June 12
  • Hɔɔ, June 13
  • Hɔgbaa, June 14
  • Ju, June 15
  • Jufɔ, June 16
  • Shɔ, June 17
  • Soo, June 18
  • Sohaa, June 19
  • Hɔɔ, June 20
  • Hɔgbaa, June 21
  • Ju, June 22
  • Jufɔ, June 23
  • Shɔ, June 24
  • Soo, June 25
  • Sohaa, June 26
  • Hɔɔ, June 27
  • Hɔgbaa, June 28
  • Ju, June 29
  • Jufɔ, June 30
Ŋmalɛi Lɛ Amli Ni Wɔɔkwɛ Daa—2020
es20 bf. 57-67

June

Ju, June 1

Nɔ fɛɛ nɔ ni nyɛbaabi Tsɛ lɛ yɛ migbɛ́i mli lɛ, [ekɛbaahã] nyɛ.—Yoh. 15:16.

Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, shiwoo nɛɛ wo bɔfoi lɛ hewalɛ waa! Bɔfoi lɛ eyanuuu nibii ashishi jogbaŋŋ. No hewɔ lɛ, amɛkɔɔɔ sɛɛ akɛ etsɛŋ ni Yesu baagbo. Shi Yesu gbele lɛ hãŋ amɛfee shwɛm. Yehowa efee klalo akɛ, kɛ́ amɛsɔle amɛbi edɛŋ yelikɛbuamɔ lɛ, ekɛbaadro amɛ koni amɛnyɛ amɛshiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ. Anɔkwa, Yesu gbele lɛ sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, bɔfoi lɛ kpa Yehowa fai koni edro amɛ ekãa, ni Yehowa hã amɛsɔlemɔi lɛ ahetoo. (Bɔf. 4:29, 31) Ŋmɛnɛ hu lɛ, kɛ́ wɔtee nɔ wɔshiɛ lɛ, wɔbaaya nɔ wɔfee Yesu nanemɛi. Agbɛnɛ hu, kɛ́ wɔsɔle wɔkpa Yehowa fai ni eye ebua wɔ koni wɔnijiaŋ akaje wui yɛ naagbai ni wɔkɛkpeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ebaabo wɔ toi. (Fip. 4:13) Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ Yehowa boɔ wɔsɔlemɔi atoi ni Yesu ji wɔnaanyo! Nibii nɛɛ ni Yehowa kɛdro wɔ lɛ wajeɔ wɔ koni wɔya nɔ wɔwo yibii.​—Yak. 1:17. w18.05 21 kk. 17-18

Jufɔ, June 2

Nyɛhãa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ . . . awo enyɛmi hewalɛ, ni titri lɛ, akɛni nyɛmiina akɛ gbi lɛ miibɛŋkɛ nɛɛ.—Heb. 10:24, 25.

Be ni Paulo ŋma wiemɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ ŋmalɛ lɛ mli lɛ, eyeee afii enumɔ ni Kristofoi ni yɔɔ Yudea lɛ na okadi ni Yesu wie akɛ no baatsɔɔ akɛ Yehowa gbi ni ekɛbaakpãtã Yerusalem hiɛ lɛ ebɛŋkɛ lɛ. Ehe bahia ni nyɛmimɛi lɛ ajo foi kɛshi Yerusalem, tamɔ bɔ ni Yesu fã amɛ akɛ amɛfee lɛ. (Bɔf. 2:19, 20; Luka 21:20-22) Yɛ afi 70 Ŋ.B. lɛ, Yehowa gbi lɛ shɛ, ni Romabii lɛ kpãtã Yerusalem hiɛ. Ŋmɛnɛ hu lɛ, nibii fɛɛ tsɔɔ akɛ ‘Yehowa gbi wulu lɛ ni yɔɔ gbeyei waa lɛ’ ebɛŋkɛ. (Yoel 2:11) Gbalɔ Zefania wie akɛ, “Yehowa gbi wulu lɛ ebɛŋkɛ! Ebɛŋkɛ, ni eeba oyayaayai,” ni wiemɔi nɛɛ hu kɔɔ be ni wɔyɔɔ mli nɛɛ he. (Zef. 1:14) Bɔ ni Yehowa gbi lɛ ebɛŋkɛ waa lɛ hewɔ lɛ, esa akɛ ‘wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ asusu enyɛmi he, bɔ ni afee ni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ akanya enyɛmi koni wɔjie suɔmɔ kpo ni wɔtsu nitsumɔi kpakpai.’ (Heb. 10:24) Esa akɛ wɔjwɛŋ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ ahe waa fe bei fɛɛ ni eho, ni wɔwo amɛ hewalɛ be fɛɛ be ni ehe baahia ni wɔfee nakai. w18.04 20 kk. 1-2

Shɔ, June 3

Feemɔ ekãa, ni owaje ohe. Otsui akafã, ni kaashe gbeyei hu, ejaakɛ he fɛɛ he ni oyaa lɛ, Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ bo yɛ.—Yos. 1:9.

Wiemɔi nɛɛ wo Yoshua hewalɛ waa dani enyiɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ ahiɛ kɛtee Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ! Shi jeee aŋkroaŋkroi pɛ Yehowa wo amɛ hewalɛ, ewo ewebii lɛ hu hewalɛ akɛ kuu. Yehowa gba gbalɛ ko ni kɛ́ aŋɔ Yudafoi lɛ nom kɛtee Babilon lɛ, ebaashɛje amɛmii. Ekɛ amɛ wie akɛ kuu ekɛɛ: “Kaashe gbeyei, ejaakɛ mikɛ bo yɛ. Kaaye otsui, ejaakɛ miji o-Nyɔŋmɔ lɛ, mawaje bo, anɔkwa, maye mabua bo, lɛɛlɛŋ, mikɛ mijalɛ ninejurɔ lɛ baahiɛ omli kpɛŋŋ.” (Yes. 41:10) Nyɔŋmɔ wo blema Kristofoi lɛ hu hewalɛ, ni ŋmɛnɛ hu lɛ, ewoɔ E-webii lɛ hewalɛ. (2 Kor. 1:3, 4) Be ni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, e-Tsɛ lɛ wo lɛ hewalɛ. Be ni abaptisi Yesu lɛ, enu gbee ko jɛ ŋwɛi kɛɛ: “Mɔ nɛ ji mi-Bi ni misumɔɔ lɛ lɛ, mɔ ni miná ehe miishɛɛ lɛ.” (Mat. 3:17) Ekã shi faŋŋ akɛ, wiemɔi nɛɛ wo Yesu hewalɛ waa ni enyɛ efi shi kɛyashi naagbee! w18.04 16 kk. 3-5

Soo, June 4

Ekpakpa kɛ efɔŋ lee tso lɛ, kaaye enɔ yibii lɛ eko.​—1 Mo. 2:17.

Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi babaoo nuɔ he akɛ famɔ ni Yehowa kɛhã Adam lɛ hãaa enyɛ efee nɔ ni esumɔɔ. Shi susumɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ ejaaa, ejaakɛ kɛ́ mɔ ko yɛ hegbɛ akɛ ehalaa nɔ ni esumɔɔ lɛ, no etsɔɔɔ akɛ eyɛ hegbɛ ni etsɔɔ nɔ ni hi kɛ nɔ ni ehiii. Adam kɛ Hawa baanyɛ ahala kɛji amɛbaabo Nyɔŋmɔ toi loo amɛboŋ lɛ toi, shi Yehowa pɛ yɔɔ hegbɛ akɛ etsɔɔ nɔ ni hi kɛ nɔ ni ehiii. Yehowa kɛ “ekpakpa kɛ efɔŋ lee tso lɛ” ma Eden abɔɔ lɛ mli koni ekɛma anɔkwa sane nɛɛ nɔ mi ehã Adam kɛ Hawa. (1 Mo. 2:9) Famɔ ni Yehowa jɛ suɔmɔ mli ekɛhã Adam kɛ Hawa lɛ hã amɛna akɛ, ja amɛbo Nyɔŋmɔ toi dani amɛbaaná anɔkwa heyeli. Mɔbɔ sane ji akɛ, Adam kɛ Hawa hala akɛ amɛbaagbo Nyɔŋmɔ nɔ toi. Shi te tɛŋŋ, ani yiŋ ni Adam kɛ Hawa kpɛ lɛ hã amɛná heyeli ni Satan kɛɛ amɛbaaná lɛ? Dabi kwraa. Adam kɛ Hawa ŋɔ hegbɛ ni jeee amɛnɔ akɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛbaatsɔɔ nɔ ni hi kɛ nɔ ni ehiii, bɔ ni afee ni amɛnyɛ amɛfee nɔ fɛɛ nɔ ni amɛsumɔɔ. Shi naagbee lɛ, anɔkwa heyeli ni Nyɔŋmɔ kɛdro amɛ lɛ ŋmɛɛ amɛ. w18.04 5-6 kk. 9-12

Sohaa, June 5

Be ni amɛhao lɛ mli fɛɛ lɛ, lɛ hu ehao.​—Yes. 63:9.

Yehowa musuŋ tsɔɔ lɛ yɛ etsuji ni miina nɔ lɛ ahe, ni no tsirɛɔ lɛ ni efeɔ nɔ ko kɛyeɔ ebuaa amɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Israelbii lɛ naa nɔ akɛ nyɔji yɛ Ejipt lɛ, Yehowa nu he ehã amɛ, ni no tsirɛ lɛ ni efee nɔ ko kɛye ebua amɛ. Ejie amɛ kɛje nyɔŋyeli mli. Ekɛɛ Mose akɛ: “Mina amanehulu ní mimaŋ ni yɔɔ Ejipt lɛ naa lɛ, ni minu bolɔmɔ ni amɛbolɔɔ . . . lɛ; mile piŋmɔ ni amɛpiŋɔ lɛ jogbaŋŋ. Makpeleke shi ni mayajie amɛ kɛjɛ Ejiptbii lɛ adɛŋ.” (2 Mo. 3:7, 8) Afii ohai abɔ sɛɛ be ni Israelbii lɛ yashɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, amɛhenyɛlɔi lɛ tutua amɛ. Mɛni Yehowa fee yɛ he? Biblia lɛ kɛɔ akɛ, ‘ŋtsɔi ni amɛdɔmɔɔ yɛ mɛi ni waa amɛ yi lɛ kɛ mɛi ni feɔ amɛ niseniianii lɛ ahewɔ lɛ hã Yehowa musuŋ tsɔ lɛ yɛ amɛhewɔ.’ Yehowa nu he ehã ewebii lɛ, ni ji Israelbii lɛ, ni no tsirɛ lɛ ni eye ebua amɛ. Etsɔ kojolɔi anɔ ehere amɛ kɛje amɛhenyɛlɔi lɛ adɛŋ.​—Koj. 2:16, 18. w19.03 15 kk. 4-5

Hɔɔ, June 6

Ani yoo hiɛ baanyɛ akpa ebi ni miiye fufɔ nɔ? Ani emusuŋ etsɔŋ lɛ yɛ emusuŋ bi he? Kɛ́ yei nɛɛ ahiɛ baakpa nɔ po lɛ, mi lɛ, mihiɛ kpaŋ onɔ kɔkɔɔkɔ.​—Yes. 49:15.

Kitãi Nyɔŋma lɛ mli klɛŋklɛŋ kitãi enyɔ lɛ bi ni Israelbii lɛ ajá Yehowa kome too pɛ, ni amɛkajá amagai. (2 Mo. 20:3-6) Kɛ́ Israelbii lɛ ye kitãi nɛɛ anɔ lɛ, amɛ diɛŋtsɛ amɛbaaná he sɛɛ, jeee Yehowa. Kɛ́ amɛyajá nyɔŋmɔi krokomɛi lɛ, amɛbaana nɔ. Be ni amɛye Yehowa anɔkwa ni amɛkɛ amɛnyɛmimɛi lɛ hi shi jogbaŋŋ lɛ, ejɔɔ amɛ waa. (1 Maŋ. 10:4-9) Kɛ́ mɛi ni kɛɛ amɛsɔmɔɔ Yehowa lɛ ku amɛhiɛ amɛshwie emlai kɛ eshishitoo mlai lɛ anɔ ni amɛye ewebii lɛ awui lɛ, esaaa akɛ wɔshwaa Yehowa. Yehowa sumɔɔ wɔ, ni kɛ́ aye wɔ sane ni ejaaa lɛ, enaa. Enuɔ he ehãa wɔ waa fe bɔ ni yoofɔyoo nuɔ he ehãa ebi kɛ́ ebi lɛ miipiŋ. Kɛ́ aaye wɔ sane fɔŋ lɛ, ekolɛ Yehowa kɛ ehe woŋ saji amli. Shi wɔle akɛ, yɛ be ni sa mli lɛ, ebaagbala mɛi fɔji fɛɛ ni yeɔ mɛi krokomɛi awui lɛ atoi kɛ́ amɛtsakeee amɛtsui. w19.02 22-23 kk. 13-15

Hɔgbaa, June 7

Hã osuɔmɔnaa nii aba mli, jeee minɔ.​—Luka 22:42.

Bei pii lɛ, kɛ́ eshwɛ otsii fioo ni abaaye Kaimɔ lɛ, wɔkaseɔ Yesu kɛ bɔ ni eba ehe shi ni ekɛ ewala hã akɛ kpɔmɔnɔ yɛ wɔhewɔ lɛ he nii yɛ asafoŋ kpeei ashishi. Enɛ tsirɛɔ wɔ ni wɔba wɔhe shi tamɔ lɛ, ni wɔfee Yehowa suɔmɔnaa nii, kɛ́ nakai feemɔ wa kɛhã wɔ po. Susumɔ bɔ ni efee ekãa be ni eshwɛ gbii fioo ni abaagbe lɛ lɛ he okwɛ. No mli lɛ, ele waa akɛ etsɛŋ ehenyɛlɔi lɛ baashwie ehiɛ shi, amɛbaayi lɛ, ni amɛbaagbe lɛ. (Mat. 20:17-19) Shi ejooo foi. Be ni be lɛ shɛ lɛ, ekɛɛ ebɔfoi anɔkwafoi ni ekɛ amɛ yɔɔ Getsemane abɔɔ lɛ mli lɛ akɛ: “Nyɛtea shi, nyɛhãa wɔyaa. Naa! Mɔ ni baajie mi ehã lɛ eshɛ shi etã.” (Mat. 26:36, 46) Be ni ehenyɛlɔi lɛ ba koni amɛbamɔ lɛ lɛ, eyateee yɛ bɔfoi lɛ asɛɛ. Moŋ lɛ, eba hiɛ, ejie ehe shi, ni ekɛɛ asraafoi lɛ akɛ amɛhã ebɔfoi lɛ aya. (Yoh. 18:3-8) Yesu fee ekãa waa! Ŋmɛnɛ lɛ, Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ gwantɛŋi krokomɛi lɛ hu bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛfee ekãa tamɔ Yesu. w19.01 27 kk. 7-8

Ju, June 8

Nyɛtaoa Yehowa sɛɛ gbɛ, nyɛ shikpɔŋ lɛ nɔ bii fɛɛ ni he jɔ.—Zef. 2:3.

Sui kpakpai pii ni hãa anaa akɛ mɔ ko he jɔ. Wɔbaanyɛ wɔkɛto mfoniri fɛfɛo ko ni akɛ kɔlai fɛfɛji pii etɛŋ lɛ he. Sui kpakpai nɛɛ ateŋ ekomɛi ji, heshibaa, toiboo, mlijɔlɛ, kɛ ekãa. Mɛi ni baa amɛhe shi lɛ pɛ boɔ Nyɔŋmɔ toi ni amɛfeɔ esuɔmɔnaa nii. Sui ni Nyɔŋmɔ miisumɔ ni wɔjie lɛ kpo lɛ ateŋ ekome ji, mlijɔlɛ. (Mat. 5:5; Gal. 5:23) Kɛ́ wɔfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ, Satan mli fuɔ. No hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ wɔbaa wɔhe shi ni wɔmli jɔ moŋ, shi mɛi ni yɔɔ Satan je lɛ mli lɛ ateŋ mɛi pii nyɛɔ wɔ. (Yoh. 15:18, 19) Enɛ hewɔ lɛ, ja wɔfee ekãa dani wɔbaanyɛ wɔte shi wɔwo Satan. Kɛ́ mɔ ko wóɔ ehe nɔ, enyɛɛɛ eye emlifu nɔ, ni ebooo Yehowa toi lɛ, enyɛŋ efee mɔ ko ni he jɔ. Satan jieɔ sui gbohii nɛɛ fɛɛ akpo, ni no hewɔ esumɔɔɔ mɛi ni he jɔ lɛ asane kwraa lɛ. Sui kpakpai ni mɛi ni he jɔ lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ hãa anaa faŋŋ akɛ Satan ji mɔ fɔŋ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, etsɔɔ faŋŋ akɛ amalelɔ ji lɛ, ejaakɛ ekɔɔɔ he eko nɔ ni ebaawie loo ebaafee lɛ, enyɛŋ ehã mɛi ni he jɔ lɛ akpa Yehowa sɔɔmɔ!​—Hiob 2:3-5. w19.02 9 kk. 3-5

Jufɔ, June 9

Kaaye otsui, ejaakɛ miji o-Nyɔŋmɔ lɛ.​—Yes. 41:10.

Yehowa le akɛ ŋmiŋmi baamɔmɔ Babilonbii lɛ. Medo-Persia asraafoi ni he wala lɛ baatutua Babilon. Yehowa baatsɔ asraafoi nɛɛ anɔ ekpɔ̃ ewebii lɛ kɛje nomŋɔɔ mli. (Yes. 41:2-4) Be ni Babilonbii lɛ kɛ maji krokomɛi lɛ na akɛ aaba abatutua amɛ lɛ, amɛbɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaawowoo amɛhe hewalɛ. Amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛɛ enyɛmi akɛ, “Feemɔ ekãa.” Agbɛnɛ hu, amɛfee amagai pii amɛfata nɔ ni amɛyɔɔ momo lɛ ahe, kɛ jwɛŋmɔ lɛ akɛ, amagai nɛɛ baabu amɛhe. (Yes. 41:5-7) Ni Yudafoi lɛ hu? Yehowa shɛje amɛmii ni ehã amɛna akɛ amɛtamɔɔɔ mɛi ni ebɔle amɛ lɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Bo Israel, mitsulɔ ji bo . . . Kaaye otsui, ejaakɛ miji o-Nyɔŋmɔ lɛ.” (Yes. 41:8-10) Kɛɛmɔ ni Yehowa kɛɛ ewebii anɔkwafoi lɛ akɛ ‘lɛ ji amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ’ hã amɛna akɛ ehiɛ kpako amɛnɔ, ni akɛ amɛkã he amɛji ewebii. Ewie hu akɛ ‘ebaatere amɛ, ni ebaajie amɛ.’ Ekã shi faŋŋ akɛ, hewalɛwoo wiemɔi nɛɛ waje Yudafoi ni aŋɔ amɛ nom lɛ.​—Yes. 46:3, 4. w19.01 4 kk. 8

Shɔ, June 10

Gbee ko jɛ ŋwɛi kɛɛ: “Bo ji mi-Bi ni misumɔɔ lɛ lɛ; miná ohe miishɛɛ.”—Mar. 1:11.

Klɛŋklɛŋ be ni Yehowa jɛ ŋwɛi ewie lɛ ji nɔ ni abɔ he amaniɛ yɛ Marko 1:9-11 lɛ. Yehowa kɛɛ akɛ: “Bo ji mi-Bi ni misumɔɔ lɛ lɛ; miná ohe miishɛɛ.” Ekã shi faŋŋ akɛ, Yesu mii shɛ ehe waa be ni enu wiemɔi nɛɛ! Wiemɔi nɛɛ hã ena akɛ, e-Tsɛ lɛ sumɔɔ esane ni eheɔ lɛ eyeɔ. Nɔ ni Yehowa wie lɛ hãa wɔleɔ Yesu he anɔkwa saji etɛ komɛi ni he hiaa. Klɛŋklɛŋ lɛ, ehãa wɔleɔ akɛ Yesu ji Nyɔŋmɔ Bi. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, ehãa wɔleɔ akɛ Yehowa sumɔɔ e-Bi lɛ sane. Nɔ ni ji etɛ lɛ, ehãa wɔleɔ akɛ Yehowa yɛ e-Bi lɛ he miishɛɛ. Wiemɔi nɛɛ, ni ji “Bo ji mi-Bi,” ni Yehowa kɛtsu nii lɛ hãa wɔnaa akɛ, wekukpaa krɛdɛɛ ko ebakã ekɛ e-Bi ni esumɔɔ lɛ waa lɛ teŋ. Be ni Yesu yɔɔ ŋwɛi lɛ, Nyɔŋmɔ Bi ji lɛ. Shi be ni abaptisi lɛ lɛ, akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ fɔ lɛ mu, ni ebatsɔ Nyɔŋmɔ Bi yɛ shishinumɔ hee naa. No ji, ená hiɛnɔkamɔ akɛ ebaaku esɛɛ kɛya ŋwɛi, ni akɛ, kɛ́ etee lɛ, Nyɔŋmɔ baawó lɛ Maŋtsɛ kɛ Osɔfonukpa. (Luka 1:31-33; Heb. 1:8, 9; 2:17) Eyɛ faŋŋ akɛ, enɛ hewɔ be ni abaptisi lɛ lɛ, e-Tsɛ lɛ wie akɛ, “Bo ji mi-Bi” lɛ.​—Luka 3:22. w19.03 8 kk. 3-4

Soo, June 11

Hiɛshikamɔ ko . . . bɛ ni teɔ shi eshiɔ Yehowa.​—Abɛi 21:30.

Kɛjɛ blema tɔ̃ɔ lɛ, mɛi woɔ ŋaa gbonyo. Klɛŋklɛŋ mɔ ni fee nakai ji Satan. Satan ŋɔ efɔ̃ ehe nɔ akɛ ebaawo Hawa ŋaa, tsɛbelɛ mɔ ko tsuko lɛ. Ekɛɛ lɛ akɛ kɛ́ lɛ, Hawa lɛ, kɛ ewu Adam fee nɔ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛsumɔɔ lɛ, amɛbaaná miishɛɛ waa. (1 Mo. 3:1-6) Ani Adam kɛ Hawa sane ni kã Satan tsui nɔ hewɔ ewo amɛ ŋaa nɛɛ? Dabi! Yɛ anɔkwale mli lɛ, efee nakai koni Adam kɛ Hawa kɛ bii fɛɛ ni amɛbaafɔ wɔsɛɛ lɛ abo lɛ, Satan lɛ, toi ni amɛjá lɛ moŋ fe ni amɛbaajá Yehowa. Shi ani jeee Yehowa ni bɔ Adam kɛ Hawa ni efee amɛ ekome akɛ wu kɛ ŋa? Ani jeee lɛ efee abɔɔ fɛfɛo ni amɛyɔɔ mli lɛ, ni ehã amɛ gbɔmɔtso ni kpa ko kwraa bɛ he ni baanyɛ ahi shi kɛya naanɔ lɛ? Dɔlɛ sane ji akɛ, Adam kɛ Hawa gbo Nyɔŋmɔ nɔ toi, ni amɛtse amɛhe kɛje ehe. Nɔ ni jɛ yiŋ ni amɛkpɛ nɛɛ mli kɛba lɛ yɛ mɔbɔ waa. Tamɔ bɔ ni fɔfɔii gboiɔ kɛ́ atse amɛ kɛje tsei ni woɔ amɛ lɛ ahe lɛ, fiofio lɛ, Adam kɛ Hawa hu gbɔlɔ ni amɛgboi. Esha ni amɛfee lɛ sa wɔ ni ji amɛbii lɛ ahe. (Rom. 5:12) Fɛɛ sɛɛ lɛ, ŋmɛnɛ lɛ, mɛi pii tseɔ Nyɔŋmɔ hiɛ atua, tamɔ bɔ ni Adam kɛ Hawa fee lɛ, ni amɛfeɔ nɔ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛsumɔɔ. (Efe. 2:1-3) Yibii gbohii ni amɛkpaa lɛ yeɔ odase akɛ sane ni awie yɛ ŋmɛnɛ ŋmalɛ lɛ mli lɛ ji anɔkwale. w18.12 20 kk. 3-4

Sohaa, June 12

Wɔwieɔ . . . , jeee kɛ wiemɔi ni gbɔmɛi ahiɛshikamɔ tsɔɔ wɔ, shi moŋ nɔ ni mumɔ lɛ tsɔɔ wɔ lɛ, ni wɔkɛ wiemɔi ni mumɔ lɛ tsɔɔ wɔ lɛ gbálaa Nyɔŋmɔ he saji amli.—1 Kor. 2:13.

Bɔfo Paulo le nii waa, ni etee skul kɛshɛ shɔŋŋ. Agbɛnɛ hu, enuɔ Hebri kɛ Greek fɛɛ. (Bɔf. 5:34; 21:37, 39; 22:2, 3) Shi Paulo hãaa jeŋ nilee akudɔ lɛ, moŋ lɛ ekɛ gbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ ni tsu nii. (Bɔf. 17:2; 1 Kor. 2:6, 7) Enɛ hewɔ lɛ, Paulo mii shɛ ehe waa yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni ená hiɛnɔkamɔ akɛ wɔsɛɛ lɛ, ebaaná jweremɔnɔ ko ni baahi shi kɛya naanɔ. (2 Tim. 4:8) Eyɛ faŋŋ akɛ, Nyɔŋmɔ jwɛŋmɔi lɛ anɔ kwɔlɔ kwraa fe je nɛɛ jwɛŋmɔi lɛ. Kɛ́ wɔkɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi tsu nii lɛ, wɔbaaná miishɛɛ ni ebaahi ehã wɔ. Shi Yehowa enyɛŋ wɔnɔ ni wɔtsake wɔsusumɔi koni ekɛ enɔ lɛ akpã gbee, ni “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ” kɛ asafoŋ onukpai lɛ hu efeŋ nakai. (Mat. 24:45; 2 Kor. 1:24) No hewɔ lɛ, sɔ̃ kã wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ nɔ akɛ lɛ diɛŋtsɛ ebaatsake ejwɛŋmɔ koni esusumɔi kɛ Nyɔŋmɔ nɔ lɛ akpã gbee. w18.11 20-21 kk. 12-13

Hɔɔ, June 13

Awerɛho kɛ kɛ̃ɛmɔ baajo foi kɛya.—Yes. 35:10.

Nyɔŋmɔ tsɔ gbalɔ Yesaia nɔ egba akɛ kɛ́ Israelbii lɛ ku amɛsɛɛ amɛba amɛshikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, amɛbaaná toiŋjɔlɛ. Kooloi awuiyelɔi loo gbɔmɛi fɔji yeŋ amɛ awui. Hiimeji kɛ yeimeji, kɛ oblahii kɛ oblayei kɛ gbekɛbii fɛɛ baahi shi shweshweeshwe. (Yes. 11:6-9; 35:5-10; 51:3) Yesaia gba hu akɛ, “Yehowa he nilee baayi shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ tamɔ bɔ ni nui eha ŋshɔ lɛ nɔ lɛ.” Enɛ kɔɔɔ Israel maŋ lɛ pɛ he, ekɔɔ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ he. Yesaia gba gbalɛ kroko ni ma nɔ mi akɛ kɛ́ Israelbii lɛ ku amɛsɛɛ amɛba amɛshikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, kooloi awuiyelɔi kɛ gbɔmɛi fɔji gbaŋ amɛnaa. Ewie akɛ amɛshikpɔŋ lɛ baaba nii ejaakɛ amɛnáŋ nu he naagba, tamɔ bɔ ni nu sane efeee naagba yɛ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ. (1 Mo. 2:10-14; Yer. 31:12) Shi ani gbalɛ nɛɛ kɔɔ Israelbii lɛ pɛ ahe? Kadimɔ akɛ, awie yɛ gbalɛ nɛɛ nɔŋŋ mli akɛ shwilafoi ahiŋmɛii baagbele, akpakei baatumɔ, ni toimulɔi hu baanu nii. Shi nɔ ko bɛ ni tsɔɔ akɛ Yehowa tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ etsa Israelbii ni ku amɛsɛɛ kɛjɛ nomŋɔɔ mli amɛba lɛ ahelai lɛ ehã amɛ. No hewɔ lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ, no mli lɛ Nyɔŋmɔ miiwie bɔ ni wɔsɛɛ lɛ ebaatsa helai fɛɛ lɛ he. w18.12 5 kk. 11-12

Hɔgbaa, June 14

[Yaa nɔ onyiɛ] yɛ anɔkwale lɛ mli.—3 Yoh. 3.

Wɔmiisumɔ ni wɔnyiɛ yɛ anɔkwale lɛ mli kɛya naanɔ, aloo jeee nakai? No hewɔ lɛ, mɛni baaye abua wɔ ni wɔhã wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔbaafee nakai lɛ mli awa? Yaa nɔ okase Biblia lɛ ni ojwɛŋ nibii ni okaseɔ lɛ anɔ. Jee gbɛ oto be daa kɛhã enɛ feemɔ. Kɛ́ okase Biblia lɛ be fɛɛ be lɛ, suɔmɔ ni oyɔɔ kɛhã anɔkwale lɛ kɛ shwelɛ ni oyɔɔ akɛ obaanyiɛ yɛ mli lɛ mli baawa waa. Abɛi 23:23 lɛ kɛɔ akɛ: “Hemɔ anɔkwale, ni kaahɔ̃ɔ kɔkɔɔkɔ.” Ekɛɔ hu akɛ ‘wɔhé hiɛshikamɔ, kɛ tsɔsemɔ, kɛ niiashishinumɔ.’ Enɛ hãa wɔnaa akɛ, le ni wɔbaale nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ lɛ pɛ kɛkɛ faaa. Esa akɛ wɔkɛtsu nii yɛ wɔshihilɛ mli. Kɛ́ wɔnu nɔ ni wɔkaseɔ lɛ shishi lɛ, wɔbaana akɛ tsakpãa yɛ nɔ ni wɔkaseɔ lɛ kɛ nibii ni wɔkase momo lɛ ateŋ. Kɛ́ wɔhiɛ kã shi lɛ, no baatsirɛ wɔ ni wɔkɛ nilee ni wɔná lɛ atsu nii. Bei komɛi lɛ, anɔkwale lɛ tsɔseɔ wɔ kɛ shishinumɔ lɛ akɛ, ehãa wɔnaa tsakemɔi ni esa akɛ wɔfee. Biblia lɛ kɛɔ akɛ tsɔsemɔ nɛɛ hi kwraa fe jwiɛtɛi. No hewɔ lɛ, be fɛɛ be ni wɔbaana akɛ esa akɛ wɔfee tsakemɔ ko lɛ, nyɛhãa wɔfea oya nɔŋŋ.​—Abɛi 8:10. w18.11 9 kk. 3; 11 kk. 13-14

Ju, June 15

Hemɔ anɔkwale, ni kaahɔ̃ɔ kɔkɔɔkɔ.​—Abɛi 23:23.

Nibii ni oyɔɔ lɛ ateŋ te nɔ ni jara wa fe fɛɛ kɛhã bo? Akɛ Yehowa tsuji lɛ, wɔnibii lɛ ateŋ nɔ ni jara wa fe fɛɛ kɛhã wɔ ji, wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ. Wɔsumɔŋ ni wɔkɛ wekukpaa nɛɛ ayatsake nɔ kroko kɔkɔɔkɔ. Biblia mli anɔkwalei ni wɔkase lɛ hu kã wɔtsui nɔ waa, ejaakɛ anɔkwalei nɛɛ ni ehã wɔnyɛ wɔkɛ Yehowa ebɔ naanyo lɛ. (Kol. 1:9, 10) Yehowa ji wɔ-Tsɔɔlɔ Kpele, ni etsɔɔ wɔ anɔkwalei pii yɛ e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ mli. Etsɔɔ wɔ bɔ ni egbɛ́i lɛ he miihia hã, ni ehã wɔle esui ni nɔ bɛ lɛ hu. Ehã wɔle akɛ, esumɔɔ wɔ waa aahu akɛ, ekɛ e-Bi Yesu shã afɔle ehã wɔ. Agbɛnɛ hu, etsɔɔ wɔ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ he nii, ni ehã wɔná hiɛnɔkamɔ akɛ wɔbaahi shi yɛ Paradeiso mli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Kɛfata he lɛ, etsɔɔ wɔ bɔ ni esa akɛ wɔhi shi wɔhã. Anɔkwalei nɛɛ ni wɔkase lɛ kã wɔtsui nɔ waa, ejaakɛ nomɛi hãa wɔnyɛɔ wɔbɛŋkɛɔ mɔ ni bɔ wɔ lɛ, ni ehãa wɔtsui nyɔɔ wɔmli yɛ shihilɛ mli. w18.11 3 kk. 1-2

Jufɔ, June 16

Nyɛkamalemalea nyɛhe.—Kol. 3:9.

Mɛi ni maleɔ lɛ nyɛŋ amɛlaka Yehowa, ejaakɛ “nibii fɛɛ he kã ni agbele nɔ kpetekplee” yɛ ehiŋmɛiiaŋ. (Heb. 4:13) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Anania kɛ Safira hɔ̃ɔ amɛshikpɔŋ ko, ni amɛkɛ shika lɛ fã ko yahã bɔfoi lɛ. Shi akɛni amɛmiitao amɛhiɛ aba nyam yɛ asafoŋbii krokomɛi lɛ ahiɛ hewɔ lɛ, amɛkɛɛ bɔfoi lɛ akɛ shikpɔŋ lɛ shika lɛ fɛɛ amɛkɛba lɛ. Yehowa na akɛ amɛmiimale, ni egbala amɛtoi. (Bɔf. 5:1-10) Te Yehowa naa amalelɔi ehãa tɛŋŋ? Mɛi fɛɛ ni jeɔ gbɛ amɛmaleɔ kɛyeɔ mɛi awui lɛ baafata Satan he yɛ “kpaakpo lɛ ni tsoɔ kɛ la” lɛ mli kɛ́ amɛtsakeee amɛtsui. (Kpo. 20:10; 21:8; Lala 5:6) “Jeee gbɔmɔ ji Nyɔŋmɔ ní ebaamale.” Anɔkwa, “Nyɔŋmɔ nyɛŋ amale.” (4 Mo. 23:19; Heb. 6:18) “Yehowa nyɛɔ . . . lilɛi ni maleɔ.” (Abɛi 6:16, 17) Kɛ́ wɔmiitao ni Yehowa aná wɔhe miishɛɛ lɛ, esa akɛ wɔwie anɔkwale be fɛɛ be. w18.10 8 kk. 10-13

Shɔ, June 17

Jwɛŋmɔ nibii nɛɛ anɔ.—1 Tim. 4:15.

Ŋɔɔ lɛ akɛ, onitsumɔtsɛ lɛ kɛɛ atsu shika ni akɛye gbi jurɔ ko ni kɛ amale jamɔ yɔɔ tsakpãa lɛ, ani obaatsu eko? Yɛ nɔ najiaŋ ni obaamɛ ni okɛ sane ko ni tamɔ nɛkɛ lɛ akpe dani okpɛ oyiŋ yɛ nɔ ni obaafee lɛ he lɛ, mɛni hewɔ otaooo Yehowa susumɔ yɛ saji nɛɛ ahe bianɛ ni ojwɛŋ nɔ? Kɛ́ ofee nakai lɛ, ewaŋ tsɔ kɛhãŋ bo akɛ obaafee nɔ ni ja ni owie nɔ ni ja kɛ́ okɛ saji nɛɛ eko kpe lɛɛlɛŋ. Kɛ́ wɔtsɔ hiɛ wɔtao Yehowa susumɔ yɛ saji ahe ni wɔjwɛŋ nɔ lɛ, ebaanyɛ eye ebua wɔ kɛ́ oshãra ko nina wɔ loo hela ko mɔ wɔ waa ni akɛ wɔ tee helatsamɔhe. Wɔ fɛɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔheŋ lá loo nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ. (Bɔf. 15:28, 29) Shi helatsamɔ gbɛi komɛi yɛ ni akɛ mɔ diɛŋtsɛ lá tsuɔ nii yɛ mli ahãa lɛ, ni ebaabi ni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ adamɔ Biblia mli shishitoo mlai anɔ ekpɛ eyiŋ yɛ enɛɛmɛi ahe. Mɛɛ be ji be ni hi fe fɛɛ ni wɔbaakpɛ wɔyiŋ kɛji wɔbaakpɛlɛ helatsamɔ gbɛi nɛɛ eko nɔ? Ani wɔbaaná dekã wɔtao nii amli ni wɔsusu nii ahe jogbaŋŋ be ni wɔkã hela saa nɔ ni wɔmiipiŋ ni aanyɛ wɔnɔ ni wɔwie nɔ ko lɛ? Ani jeee amrɔ nɛɛ ji be ni esa akɛ wɔtao nii amli, ni wɔŋmala woji anɔ nii kɛtsɔɔ yiŋ ni wɔkpɛ yɛ nibii nɛɛ ahe, ni wɔkɛ datrɛfoi ni kwɛɔ wɔ lɛ agba he sane? w18.11 24 kk. 5; 26 kk. 15-16

Soo, June 18

Mɔ ni boɔ mi toi lɛ baahi shi shweshweeshwe.​—Abɛi 1:33.

Bɔ ni tookwɛlɔi jɛɔ suɔmɔ mli amɛkwɛɔ amɛtoi lɛ, nakai nɔŋŋ Yehowa hu jɛɔ suɔmɔ mli ekwɛɔ ewebii lɛ. Ebuɔ amɛhe kɛjɛɔ amɛhenyɛlɔi ahe, ni be fɛɛ be lɛ, ehãa amɛhiɔ shi shweshweeshwe. Esa akɛ wɔhã anɔkwa saji nɛɛ awo wɔ hewalɛ waa be ni wɔbɛŋkɛɔ jeŋ fɔŋ nɛɛ naagbee lɛ! Yehowa baaya nɔ ekwɛ ewebii lɛ yɛ amanehulu kpeteŋkpele ni ebɛŋkɛ kpaakpa lɛ mli. (Kpo. 7:9, 10) No hewɔ lɛ, kɛji wɔgbɔlɔ jio, wɔgbɔlɔko jio, wɔyɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ jio, wɔje kpa jio lɛ, wɔsheŋ gbeyei ni wɔtsui hu efaŋ yɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli. Anɔkwa, wɔbaafee ekãa moŋ! Wɔbaakai nɔ ni Yesu Kristo wie lɛ, akɛ: “Nyɛdamɔa shi ni nyɛholea nyɛyitsei anɔ, ejaakɛ nyɛkpɔmɔ lɛ miibɛŋkɛ.” (Luka 21:28) Kɛ́ Gog, ni ji majimaji akuu ko ni he wa waa lɛ, tutua Nyɔŋmɔ webii lɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ baaya nɔ amɛkɛ amɛhiɛ afɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ akɛ ebaakpɔ̃ amɛ. (Eze. 38:2, 14-16) Mɛni baahã amɛná hemɔkɛyeli ni mli wa nakai? Amɛle akɛ Yehowa tsakeee. No hewɔ lɛ, ebaajɛ suɔmɔ mli ekpɔ̃ ewebii lɛ, ni bɔ ni ebaafee lɛ ehã lɛ baahã ana akɛ esusuɔ amɛhe.​—Yes. 26:20. w18.09 26 kk. 15-16

Sohaa, June 19

Ojara wa yɛ mihiɛ, . . . ni misumɔɔ bo.​—Yes. 43:4.

Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, wiemɔi nɛɛ wo Israelbii lɛ hewalɛ waa! Bo hu obaanyɛ oná nɔmimaa akɛ Yehowa sumɔɔ bo waa diɛŋtsɛ. Biblia lɛ ewo shi akɛ: “Akɛ hewalɔ lɛ, ebaahere yiwala. Ebaanya ohe kɛ miishɛɛ kpele.” (Zef. 3:16, 17) Ekɔɔɔ he eko naagbai ni Yehowa webii kɛbaakpe lɛ, Yehowa ewo shi akɛ ebaawaje amɛ ni ebaashɛje amɛmii. Ewie bɔ ni ekɛ amɛ baaye ehã lɛ he yɛ Biblia lɛ mli akɛ, ‘ebaahiɛ amɛ yɛ ŋmawuiaŋ, ni ebaahiɛ amɛ dɔdɔɔdɔ yɛ nakutsei anɔ.’ Ekɛfata he akɛ: “Bɔ ni bi nyɛ shɛjeɔ ebi mii lɛ, nakai maya nɔ mashɛje nyɛmii.” (Yes. 66:12, 13) Kɛ́ mami ko hiɛ ebi abifao yɛ eŋmawuiaŋ loo ehiɛ lɛ ni ekɛ lɛ miishwɛ yɛ enakutsei anɔ lɛ, gbekɛ lɛ naa akɛ emami sumɔɔ esane ni akɛ eyɛ shweshweeshwe. Yehowa kɛ enɛ fee nɔkwɛmɔnɔ koni wɔna akɛ, esumɔɔ wɔ waa ni wɔyɛ shweshweeshwe yɛ emasɛi. Hã ehi ojwɛŋmɔŋ be fɛɛ be akɛ, osane kã Yehowa tsui nɔ ni esumɔɔ bo waa diɛŋtsɛ!​—Yer. 31:3. w18.09 13 kk. 6-7

Hɔɔ, June 20

Namɔ hu sumɔɔ akɛ eke Yehowa nii ŋmɛnɛ?​—1 Kro. 29:5.

Yɛ blema Israel lɛ, ehe bahia ni mɛi kɛ amɛhe ahã kɛhã nitsumɔi srɔtoi. (2 Mo. 36:2; Neh. 11:2) Ŋmɛnɛ hu lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔbe, nibii ni wɔyɔɔ, kɛ wɔhesai ashã afɔle kɛtsu nitsumɔi srɔtoi pii kɛye wɔbua wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaaná miishɛɛ waa ni Yehowa baajɔɔ wɔ babaoo. Bei pii lɛ, mɛi ni yayeɔ amɛbuaa kɛmamɔɔ Maŋtsɛyeli Asai, Kpee Asai, kɛ tsũi krokomɛi ni ajáa Yehowa yɛ mli lɛ náa nanemɛi hei. Naa nɔ ni nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Margie ni kɛ afii 18 eye ebua kɛmamɔ Maŋtsɛyeli Asai lɛ eyɔse. Nyɛmi yoo nɛɛ kɛ nyɛmimɛi oblayei ni baa koni amɛ hu amɛbaye amɛbua kɛ nitsumɔ lɛ bɔɔ naanyo ni etsɔɔ amɛ nii. Ewie akɛ kɛ́ mɛi baye amɛbua kɛ nitsumɔ lɛ, amɛnáa hegbɛ amɛwowoɔ amɛhe hewalɛ. (Rom. 1:12) Margie wie po akɛ, be ni ekɛ shihilɛi ni mli wawai kpe lɛ, nanemɛi ni ená yɛ tsumaa nitsumɔi nɛɛ amli lɛ wo lɛ hewalɛ. Ani oyaye obua kɛ tsumaa nitsumɔi nɛɛ eko pɛŋ? w18.08 25 kk. 9, 11

Hɔgbaa, June 21

Kaafee nɔ ko ni hãŋ abu bo yɛ oblanyo ni oji lɛ hewɔ. Shi moŋ feemɔ nɔkwɛmɔnɔ ohã anɔkwafoi lɛ yɛ wiemɔ mli, yɛ jeŋba mli, yɛ suɔmɔ mli, yɛ hemɔkɛyeli mli, yɛ hetsemɔ mli.​—1 Tim. 4:12.

Timoteo eye aaafee afii 30 be ni Paulo wo lɛ ŋaa nɛɛ. Shi no mli lɛ, Paulo etu sɔ̃i ni tsiitsii ewo edɛŋ yɛ asafo lɛ mli. Wɔleee nɔ tuuntu hewɔ ni ewo lɛ nakai ŋaa lɛ, shi wɔbaanyɛ wɔkase nɔ ko yɛ mli. No ji akɛ, esaaa akɛ wɔdamɔɔ afii abɔ ni nyɛmi nuu oblanyo ko eye lɛ nɔ wɔkojoɔ lɛ. Susumɔ wɔ-Nuŋtsɔ Yesu he okwɛ. Eje esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishi be ni eye afii 30, ni be ni egbeɔ naa lɛ, afii 33 pɛ eye! Yɛ hei komɛi lɛ, kɛ́ oji oblanyo lɛ, abuuu bo. No hewɔ lɛ, ekolɛ asafoŋ onukpai ni yɔɔ hei nɛɛ baashashao shi akɛ amɛbaahala nyɛmimɛi oblahii akɛ asafoŋ sɔɔlɔi loo asafoŋ onukpai, kɛ́ nyɛmimɛi nɛɛ shɛɔ taomɔ nii lɛ ahe po. Shi esa akɛ asafoŋ onukpai fɛɛ ahã ehi amɛjwɛŋmɔŋ akɛ, Biblia lɛ etsɔko afii pɔtɛɛ ni esa akɛ nyɛmi nuu ko aye dani ahala lɛ akɛ asafoŋ sɔɔlɔ loo asafoŋ onukpa.​—1 Tim. 3:1-10, 12, 13; Tito 1:5-9. w18.08 11-12 kk. 15-16

Ju, June 22

[Tsi] ohe kɛje wiemɔi ni . . . amaleɔ akɛɔ akɛ eji “nilee” lɛ ahe.—1 Tim. 6:20.

Ja wɔle anɔkwale fɛɛ ni yɔɔ sane ko mli dani wɔbaanyɛ wɔkpɛ yiŋ ni ja. No hewɔ lɛ, jeee nɔ fɛɛ nɔ kɛkɛ esa akɛ wɔkane. (Fip. 4:8, 9) Wɛbsaitii komɛi yɛ ni anyɛɛɛ amu afɔ̃ saji ni yɔɔ jɛmɛ lɛ anɔ, ni e-mail komɛi ni mɛi kɛmajeɔ wɔ lɛ ji saji ni afo atã. No hewɔ lɛ, esaaa akɛ wɔfiteɔ wɔbe kɛkaneɔ saji ni tamɔ nɛkɛ. Agbɛnɛ hu, ehe miihia waa ni wɔtsi wɔhe kwraa kɛje wɛbsaitii ni mɛi ni ekwa anɔkwa jamɔ lɛ kɛtsuɔ nii lɛ ahe. Oti titri ni ma mɛi nɛɛ ahiɛ ji, ni amɛhã wɔhemɔkɛyeli lɛ mli agbɔjɔ ni amɛtsɔ anɔkwale lɛ hiɛ amɛbu shi. Kɛ́ wɔdamɔ saji ni bɛ mli anɔ wɔkpɛ wɔyiŋ lɛ, wɔbaakpɛ yiŋ gbonyo. Amalei baanyɛ aná wɔtsui kɛ wɔjwɛŋmɔ nɔ hewalɛ waa. Kaahã ohiɛ kpa anɔkwa sane nɛɛ nɔ kɔkɔɔkɔ! Susumɔ nɔ ko ni ba yɛ Mose beiaŋ lɛ he okwɛ. Be ni mɛi 12 ni atsu koni amɛyakpá Shiwoo Shikpɔŋ lɛ shi lɛ ku amɛsɛɛ lɛ, amɛteŋ mɛi 10 kɛ amaniɛbɔɔ gbonyo ba. (4 Mo. 13:25-33) Hii 10 nɛɛ wo sane he waa, ni nibii ni amɛwie lɛ ekomɛi bɛ mli. Shi Israelbii lɛ he amaniɛbɔɔ gbonyo lɛ amɛye, ni enɛ hã amɛtsui fã waa ni amɛnijiaŋ je wui hu. (4 Mo. 14:1-4, 6-10) Yɛ nɔ najiaŋ ni amɛbaatao sane lɛ mli koni amɛle anɔkwale ni yɔɔ mli, ni agbɛnɛ hu amɛkɛ amɛhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ lɛ, amɛhe amaniɛbɔɔ gbonyo lɛ amɛye. w18.08 4 kk. 4-5

Jufɔ, June 23

Nyɛkahãa alakaa nyɛ. Naanyobɔɔ gbonyo fiteɔ sui kpakpai.—1 Kor. 15:33.

Mɛi pii jieɔ sui kpakpai komɛi akpo, ni jeee be fɛɛ be mɛi ni bɛ asafo lɛ mli lɛ baaa amɛjeŋ jogbaŋŋ. Ekolɛ oyɔse akɛ nakai mɛi ni okɛsharaa lɛ hu yɔɔ. Shi ani no tsɔɔ akɛ obaanyɛ okɛ amɛ abɔ naanyo? Ani amɛbaanyɛ amɛhã wekukpaa ni yɔɔ okɛ Yehowa teŋ lɛ mli awa? Ani ole amɛtsuiŋ? Mɛɛ nibii ahe amɛnyaa waa? Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛni amɛfɔɔ he wiemɔ? Ani amɛfɔɔ nibii tamɔ shika, atadei, kɔmpiutai, foŋ, kɛ tablɛti hei ni eba nɔ, kɛ nibii krokomɛi ni tamɔ nakai lɛ ahe wiemɔ? Ani amɛwieɔ mɛi ahe nyanyaanya? Ani amɛwieɔ yakayaka wiemɔi kɛyeɔ fɛo? Yesu wie akɛ: “Nɔ ni eyi tsui lɛ obɔ kɛteke nɔ lɛ, no naabu lɛ wieɔ.” (Mat. 12:34) Kɛ́ ona akɛ mɛi ni okɛbɔɔ lɛ baanyɛ afite okɛ Yehowa teŋ lɛ, esa akɛ ofee he nɔ ko oya nɔŋŋ! Okɛ amɛ akabɔ gbagbalii, ni kɛ́ no fɛɛ sɛɛ lɛ naagba lɛ yɛ lolo lɛ, okɛ amɛ akpa naanyobɔɔ.​—Abɛi 13:20. w18.07 19 kk. 11

Shɔ, June 24

Mose nɛɛ, ehe jɔ fe gbɔmɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ.​—4 Mo. 12:3.

Be ni Mose ye afii 80 lɛ, Yehowa kɛɛ lɛ akɛ eyajie Israelbii lɛ kɛje nyɔŋyeli mli yɛ Ejipt. (2 Mo. 3:10) Mose kɛ nibii srɔtoi jiejie enaa koni Yehowa atsu mɔ kroko. Shi Yehowa to etsui shi, ni ehã Mose hewalɛ ni ekɛfee naakpɛɛ nii po. (2 Mo. 4:2-9, 21) Kulɛ Yehowa baanyɛ awo Mose he gbeyei koni Mose atsu nɔ ni etaoɔ ni etsu lɛ. Shi efeee nakai. Moŋ lɛ, eto etsui shi ehã lɛ ni ejie mlihilɛ kpo etsɔɔ lɛ. Ewie nibii ni baahã etsulɔ ni baa ehe shi nɛɛ ana akɛ ekɛ lɛ yɛ. Ani nɔ ni Yehowa fee nɛɛ wo yibii kpakpai? Hɛɛ! Mose batsɔ hiɛnyiɛlɔ ni nɔ bɛ, ni emia ehiɛ akɛ ebaato etsui shi ni ena mli ehã mɛi tamɔ bɔ ni Yehowa hu na mli ehã lɛ lɛ. Kɛ́ Yehowa etu mɛi ewo odɛŋ ni okwɛ amɛ nɔ lɛ, belɛ ehe miihia waa ni ona mli ohã amɛ, omli ahi yɛ amɛnɔ, ni oto otsui shi ohã amɛ, tamɔ bɔ ni Yehowa fee ehã Mose lɛ. (Kol. 3:19-21; 1 Pet. 5:1-3) Kɛ́ obɔ mɔdɛŋ okase Yehowa kɛ Yesu Kristo, ni ji Mose Kpeteŋkpele lɛ, mɛi baabɛŋkɛ bo ni owiemɔi kɛ onifeemɔi baawo amɛ hewalɛ.​—Mat. 11:28, 29. w18.09 24-25 kk. 7-10

Soo, June 25

Kwɛ bɔ ni ehi, kwɛ bɔ ni eyɔɔ fɛo akɛ nyɛmimɛi baafee ekome kɛhi shi!​—Lala 133:1.

Kɛ́ wɔfee nibii ni baahã ekomefeemɔ aya nɔ ahi asafo lɛ mli lɛ, nyɛmimɛi lɛ ahe baajɔ amɛ. Ani oofee nakai momo? Belɛ, wɔmiihã bo aekoo! Shi wɔle akɛ obaafee babaoo kɛfata he, aloo jeee nakai? (2 Kor. 6:11-13, shn.) Wɔbaanyɛ wɔhã wɔla lɛ atso yɛ wɔkutso lɛ mli. Kɛ́ wɔkɛ wɔkutsoŋbii lɛ ye jogbaŋŋ ni wɔfee amɛ ejurɔ lɛ, ekolɛ no baahã amɛná anɔkwale lɛ he miishɛɛ. Bi ohe akɛ: ‘Te mikutsoŋbii lɛ naa mi amɛhãa tɛŋŋ? Ani mishĩa lɛ mli kɛ ehewɔ fɛɛ tse keŋkeŋ? Ani miyeɔ mibuaa mikutsoŋbii lɛ?’ Kɛ́ okɛ nyɛmimɛi krokomɛi miigba sane lɛ, bi amɛ yibii kpakpai ni amɛjeŋba kpakpa kɛ agbɛnɛ hu, mlihilɛ ni amɛjieɔ kpo amɛtsɔɔ amɛkutsoŋbii, amɛwekumɛi, amɛskulbii, loo mɛi ni amɛkɛtsuɔ nii lɛ ewo. Niiashikpamɔi ni amɛbaagba bo lɛ baawo bo hewalɛ.​—Efe. 5:9. w18.06 24 kk. 13-14

Sohaa, June 26

Ŋmɛlɛtswaa lɛ miiba, be mli ni mɔ fɛɛ mɔ ni gbeɔ nyɛ lɛ baasusu akɛ ekɛ sɔɔmɔ krɔŋŋ ko miihã Nyɔŋmɔ.—Yoh. 16:2.

Nakai ji bɔ ni mɛi ni gbe Yesu kaselɔ Stefano lɛ nu he. (Bɔf. 6:8, 12; 7:54-60) Kɛjɛ blema beebe lɛ, mɛi pii ni kɛɛ Nyɔŋmɔjalɔi ji amɛ lɛ gbeɔ mɛi ni amɛfeɔ nibii gbohii krokomɛi yɛ Nyɔŋmɔ gbɛ́i mli. Shi yɛ anɔkwale mli lɛ, nibii ni amɛfeɔ lɛ teɔ shi ewoɔ Nyɔŋmɔ mlai lɛ! (2 Mo. 20:13) Amɛhenilee hãa amɛduɔ gbɛ kwraa! No hewɔ lɛ, te wɔbaafee tɛŋŋ wɔhã wɔhenilee atsu nii jogbaŋŋ be fɛɛ be? Mlai kɛ shishitoo mlai ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ ‘ahe yɛ sɛɛnamɔ kɛhã nitsɔɔmɔ, kɛhã mɔjajemɔ, kɛhã nibii ajajemɔ, kɛhã tsɔsemɔ yɛ jalɛ mli.’ (2 Tim. 3:16) Kɛ́ wɔkase Biblia lɛ jogbaŋŋ, wɔjwɛŋ nibii ni wɔkaseɔ lɛ anɔ, ni wɔkɛtsu nii yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, fiofio lɛ, wɔbaana Nyɔŋmɔ susumɔ yɛ saji ahe, ni no baahã wɔná henilee kpakpa ni wɔkpɛ yiŋ kpakpai. w18.06 16-17 kk. 3-4

Hɔɔ, June 27

Nyɛkɔa mumɔ lɛ klante lɛ, ni ji Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ.​—Efe. 6:17.

Be ni Paulo ŋma Efeso wolo lɛ, no mli lɛ klantei ni Roma asraafoi lɛ hiɛɔ lɛ kɛlɛ baafee sɛntimitai 50 (iŋtsii 20). Roma asraafoi lɛ le bɔ ni akɛ klante nɔɔ waa, ejaakɛ daa gbi lɛ, amɛkaseɔ bɔ ni ahiɛɔ lɛ jogbaŋŋ kɛnɔɔ. Paulo kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ to klante he. Yehowa ji mɔ ni hã wɔ klante nɛɛ. Shi esa akɛ wɔkase bɔ ni akɛ klante nɛɛ tsuɔ nii ahãa lɛ jogbaŋŋ, bɔ ni afee ni wɔnyɛ wɔkɛfã wɔhemɔkɛyeli lɛ he, ni agbɛnɛ hu, wɔkɛtsɔɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nii. (2 Kor. 10:4, 5; 2 Tim. 2:15) Esaaa akɛ wɔsheɔ Satan kɛ daimonioi lɛ gbeyei. Amɛhe wa moŋ nɛ, shi Yehowa he wa fe amɛ. Agbɛnɛ hu, amɛhiŋ shi kɛyaŋ naanɔ. Yɛ Kristo Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli lɛ, abaatsĩ amɛnaa bɔ ni amɛnyɛŋ amɛfee nɔ ko nɔ ko, kɛkɛ lɛ, no sɛɛ lɛ, akpãtã amɛhiɛ. (Kpo. 20:1-3, 7-10) Wɔle wɔhenyɛlɔ lɛ, wɔle eŋaatsɔi lɛ, ni wɔle eyiŋtoi lɛ hu. Ni wɔle akɛ, yɛ Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ, wɔbaanyɛ wɔfi shi shiŋŋ ni wɔte shi wɔwo lɛ! w18.05 30 kk. 15; 31 kk. 19-21

Hɔgbaa, June 28

Onufu lɛ kɛɛ yoo lɛ akɛ: “Nyɛgboiŋ kɔkɔɔkɔ.”​—1 Mo. 3:4.

Adam le jogbaŋŋ akɛ onufui ewieee. No hewɔ lɛ, be ni ená ele akɛ onufu ko kɛ Hawa ewie lɛ, eeenyɛ efee akɛ, ekɔ sɛɛ akɛ mumɔ ko ni kɛ Hawa wie lɛ. (1 Mo. 3:1-6) Nɔ ko fioo pɛ Adam kɛ Hawa le yɛ mumɔ nɛɛ he. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Adam kpɛ eyiŋ akɛ ebaaje Yehowa, ni ji e-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi ni sumɔɔ lɛ waa lɛ sɛɛ ni eyafata gbɔ nɛɛ he koni amɛte shi amɛwo Yehowa. (1 Tim. 2:14) Nɔŋŋ kɛkɛ ni Yehowa bɔi henyɛlɔ ni hã Adam kɛ Hawa gbo enɔ toi lɛ he sane kpojiemɔ fiofio. Ewo shi akɛ wɔsɛɛ lɛ, ebaakpãtã nakai mɔ fɔŋ lɛ hiɛ. Shi Yehowa hã ale hu akɛ, nakai mumɔŋ gbɔmɔ ni tsɔ onufu lɛ nɔ ewie lɛ baate shi ewo mɛi ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ kɛyashi be ko, ni no sɛɛ lɛ, abaakpãtã ehiɛ. (1 Mo. 3:15) Yehowa hiɛ kã shi waa, ni no hewɔ lɛ, etsɔko wɔ ŋwɛibɔfo nɛɛ ni tse ehiɛ atua lɛ gbɛ́i diɛŋtsɛ yɛ he ko he ko. Be ni ŋwɛibɔfo nɛɛ tse atua lɛ sɛɛ aaafee afii 2,500 dani Nyɔŋmɔ tsɔɔ adesai mɔ ni ŋwɛibɔfo nɛɛ ji.​—Hiob 1:6. w18.05 22 kk. 1-2

Ju, June 29

Shi nɔ ni adu yɛ sũ kpakpa nɔ lɛ ji mɛi ni . . . [kɛ] shifimɔ woɔ yibii.​—Luka 8:15.

Ani onijiaŋ eje wui pɛŋ akɛni mɛi booo sane kpakpa ni oshiɛɔ lɛ toi hewɔ? Kɛ́ nakai ni lɛ, belɛ oshihilɛ lɛ tamɔ bɔfo Paulo nɔ lɛ nɔŋŋ. Paulo kɛ aaafee afii 30 ni tsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, ni enyɛ eye ebua mɛi babaoo ni amɛbatsɔmɔ Kristo kaselɔi. (Bɔf. 14:21; 2 Kor. 3:2, 3) Kɛ̃lɛ, Yudafoi ni eshiɛ etsɔɔ lɛ ateŋ mɛi pii ebatsɔmɔɔɔ Kristofoi. Yɛ nɔ najiaŋ ni amɛbaamɔ anɔkwale lɛ mli lɛ, amɛte shi amɛwo Paulo, ni amɛteŋ mɛi komɛi po wa lɛ yi. (Bɔf. 14:19; 17:1, 4, 5, 13) Te Paulo nu he ehã tɛŋŋ yɛ bɔ ni amɛfee amɛnii amɛhã lɛ hewɔ? Ewie akɛ: “Miiwie anɔkwale yɛ Kristo mli . . . miyeɔ awerɛho babaoo ni minuɔ dɔlɛ ni sɛɛ efooo he yɛ mitsui mli.” (Rom. 9:1-3) Mɛni hewɔ Yudafoi lɛ asane dɔ Paulo nakai lɛ? Ejaakɛ amɛsane kã etsui nɔ waa. Paulo sumɔɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ waa, ni ekɛ etsui fɛɛ wo mli. No hewɔ lɛ, edɔ lɛ waa akɛ Yudafoi lɛ ahiɛ esɔɔɔ mɔbɔnalɛ ni Nyɔŋmɔ ejie kpo etsɔɔ amɛ lɛ. Wɔ hu wɔshiɛɔ wɔhãa mɛi ejaakɛ amɛsane kã wɔtsui nɔ.​—Mat. 22:39; 1 Kor. 11:1. w18.05 13 kk. 4-5

Jufɔ, June 30

Gbɔmɔ tsui mli ŋkɔmɔyeli hãa ehaoɔ, shi wiemɔ kpakpa hãa enáa miishɛɛ.​—Abɛi 12:25.

Paulo hã efee faŋŋ akɛ, ehe miihia ni awo mɛi ni eji amɛsɔ̃ akɛ amɛwo mɛi krokomɛi hewalɛ lɛ po hewalɛ. Yɛ wolo ko ni eŋma emaje Kristofoi ni yɔɔ Roma lɛ mli lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Miishwe akɛ mana nyɛ, koni mikɛ Nyɔŋmɔ nikeenii lɛ eko abahã nyɛ koni nyɛhe awa yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli; aloo, moŋ lɛ, koni wɔwowoo wɔhe hewalɛ, ni ji akɛ atsɔ nyɛhemɔkɛyeli lɛ nɔ awo mi hewalɛ ni atsɔ mi hu minɔ lɛ nɔ awo nyɛ hewalɛ.” (Rom. 1:11, 12) Eyɛ mli akɛ Paulo wo mɛi hewalɛ waa moŋ, shi nɔ ni ewie nɛɛ hãa wɔnaa akɛ, bei komɛi lɛ, ehe bahia ni awo lɛ hu hewalɛ. (Rom. 15:30-32) Ŋmɛnɛ lɛ, ehe miihia ni wɔwo anɔkwafoi ni kɛ amɛbe fɛɛ miisɔmɔ Yehowa lɛ hewalɛ. Esa akɛ wɔwo nyɛmimɛi hii kɛ yei ni amɛtee nɔ amɛhi shi akɛ oshijafoi bɔ ni afee ni amɛbo famɔ akɛ abote gbalashihilɛ mli “yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli pɛ” lɛ toi lɛ hu hewalɛ. (1 Kor. 7:39) Esa akɛ awo Kristofoi ni yaa nɔ amɛyeɔ anɔkwa be ni amɛkɛ kaa miikpe loo be ni amɛmiiye hela ko lɛ hu hewalɛ.​—2 Tes. 1:3-5. w18.04 21 kk. 3-5

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje