Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • es20 bf. 67-77
  • July

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • July
  • Ŋmalɛi Lɛ Amli Ni Wɔɔkwɛ Daa—2020
  • Saneyitsei Bibii
  • Shɔ, July 1
  • Soo, July 2
  • Sohaa, July 3
  • Hɔɔ, July 4
  • Hɔgbaa, July 5
  • Ju, July 6
  • Jufɔ, July 7
  • Shɔ, July 8
  • Soo, July 9
  • Sohaa, July 10
  • Hɔɔ, July 11
  • Hɔgbaa, July 12
  • Ju, July 13
  • Jufɔ, July 14
  • Shɔ, July 15
  • Soo, July 16
  • Sohaa, July 17
  • Hɔɔ, July 18
  • Hɔgbaa, July 19
  • Ju, July 20
  • Jufɔ, July 21
  • Shɔ, July 22
  • Soo, July 23
  • Sohaa, July 24
  • Hɔɔ, July 25
  • Hɔgbaa, July 26
  • Ju, July 27
  • Jufɔ, July 28
  • Shɔ, July 29
  • Soo, July 30
  • Sohaa, July 31
Ŋmalɛi Lɛ Amli Ni Wɔɔkwɛ Daa—2020
es20 bf. 67-77

July

Shɔ, July 1

Nyɛyaa nɔ nyɛyɔsea nɔ ni ji Yehowa suɔmɔnaa nii.​—Efe. 5:17.

Wɔyɛ “bei krɛdɛi ni mli shihilɛ wa” amli, ni wɔle akɛ, nibii amli baawa fe nɛkɛ po dani Yehowa baakpãtã jeŋ fɔŋ nɛɛ hiɛ ni ekɛ toiŋjɔlɛ diɛŋtsɛ aba shikpɔŋ lɛ nɔ. (2 Tim. 3:1) No hewɔ lɛ, sane ni esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ abi ehe ji akɛ, ‘Namɔ nɔ mikɛ mihiɛ efɔ̃ kɛhã yelikɛbuamɔ kɛ gbɛtsɔɔmɔ?’ Afii babaoo ni eho nɛɛ lɛ, Yehowa tsulɔ ko fo lala ko, ni yɛ lala lɛ mli lɛ, ewie akɛ kɛ́ wɔkɛ naagbai kpe lɛ, ehe miihia waa ni wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛhã yelikɛbuamɔ. (Lala 123:1-4) Ekɛ bɔ ni esa akɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ lɛ to bɔ ni tsuji kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ amɛnuŋtsɔmɛi anɔ lɛ he. Mɛni wɔkaseɔ yɛ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ ni ekɛtsu nii lɛ mli? Tsuji kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ amɛnuŋtsɔmɛi anɔ kɛhã niyenii kɛ hebuu. Shi kɛfata he lɛ, amɛhãa amɛhiɛ hiɔ amɛnuŋtsɔmɛi lɛ anɔ daa, koni amɛna nɔ ni amɛnuŋtsɔmɛi lɛ miisumɔ ni amɛfee, ni amɛtsu he nii. Nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔkwɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli daa bɔ ni afee ni wɔna nɔ ni Yehowa miisumɔ ni wɔfee, ni wɔtsu he nii. Ja wɔfee nakai dani Yehowa baaye abua wɔ kɛ́ wɔkɛ naagbai kpe. w18.07 12 kk. 1-2

Soo, July 2

Kɛ́ Bi lɛ hã nyɛye nyɛhe lɛ, nyɛbaaye nyɛhe lɛɛlɛŋ.​—Yoh. 8:36.

No mli lɛ Yesu miiwie wɔhe ni wɔbaaye kɛje nyɔŋ ni esha yeɔ wɔ lɛ mli lɛ he. (Yoh. 8:34) Enɛ ji nyɔŋyeli ni naa wa fe fɛɛ ni adesai yɔɔ mli. Shi mɛɛ gbɛ nɔ esha yeɔ wɔ nyɔŋ? Esha hãa wɔfeɔ nibii gbohii, ni ehãaa wɔfee nibii ni ja ni wɔle faŋŋ akɛ wɔbaanyɛ wɔfee aahu lɛ. Enɛ hãa wɔnijiaŋ jeɔ wui, wɔwerɛ hoɔ wɔhe waa, wɔnaa nɔ, ni naagbee kwraa lɛ, wɔgboiɔ. (Rom. 6:23) Ja adesai eye amɛhe kwraa kɛje esha he dani amɛbaanyɛ amɛná anɔkwa heyeli ni Adam kɛ Hawa ná yɛ shishijee lɛ eko. Yesu wie akɛ, ‘kɛji wɔhi ewiemɔ lɛ mli lɛ,’ wɔbaaye wɔhe. (Yoh. 8:31) Yɛ nɔ ni Yesu wie lɛ naa lɛ, kɛ́ wɔmiisumɔ ni ehã wɔye wɔhe lɛ, esa akɛ wɔfee nibii komɛi. Mɛni ji nibii nɛɛ? Akɛni wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔhã Nyɔŋmɔ akɛ Kristofoi hewɔ lɛ, wɔbatsɔmɔ Kristo kaselɔi, ni wɔhala akɛ wɔfeŋ nɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔsumɔɔ, shi moŋ wɔbaahi shi yɛ Kristo tsɔɔmɔi lɛ anaa. (Mat. 16:24) Tamɔ bɔ ni Yesu wo shi lɛ, kɛ́ wɔnine shɛ jɔɔmɔi fɛɛ ni ekpɔmɔ afɔleshaa lɛ baahã wɔná lɛ anɔ lɛ, wɔbaaye wɔhe lɛɛlɛŋ. w18.04 7 kk. 14-16

Sohaa, July 3

Bo pɛ ji mɔ ni le adesa tsuiŋ lɛɛlɛŋ.​—2 Kro. 6:30.

Yehowa nuɔ he ehãa ewebii lɛ, kɛ́ susumɔ ni amɛhiɛ yɛ saji ahe lɛ ejaaa po. Susumɔ bɔ ni ekɛ gbalɔ Yona ye ehã lɛ he okwɛ. Nyɔŋmɔ tsu Yona koni eyakɛɛ Ninivebii lɛ akɛ abaakpãtã amɛhiɛ. Shi Ninivebii lɛ tsake amɛtsui, ni Nyɔŋmɔ kɛ amɛhe ke amɛ. Be ni Yona na akɛ hiɛkpatamɔ ni egba akɛ ebaaba Ninivebii lɛ anɔ lɛ náŋ aba mli lɛ, sane lɛ eyaŋɔɔɔ enaa kwraa, “ni emli fu waa.” Shi Yehowa to etsui shi ehã Yona ni eye ebua lɛ koni etsake susumɔ ni ehiɛ lɛ. (Yona 3:10–4:11) Sɛɛ mli lɛ, Yona nu nɔ ni Yehowa taoɔ etsɔɔ lɛ lɛ shishi, ni Yehowa hã lɛ diɛŋtsɛ ebɔ sane nɛɛ he amaniɛ koni wɔkase nii yɛ mli. (Rom. 15:4) Bɔ ni Yehowa kɛ ewebii lɛ ye ehã lɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ enuɔ he ehãa etsuji. Ele haomɔi kɛ amanehului ni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛkpeɔ. Ele wɔsusumɔi fɛɛ, bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa yɛ wɔtsuiŋ, kɛ he ni wɔhewalɛ yashɛɔ. Ewo shi akɛ, ‘ehãŋ aka wɔ fe bɔ ni wɔbaanyɛ naa wɔdamɔ.’ (1 Kor. 10:13) Shiwoo nɛɛ shɛjeɔ wɔmii waa! w19.03 15-16 kk. 6-7

Hɔɔ, July 4

Nibii fɛɛ he kã ni agbele nɔ kpetekplee yɛ lɛ mɔ ni esa akɛ wɔbu wɔhe akɔntaa wɔhã lɛ lɛ hiŋmɛiiaŋ.​—Heb. 4:13.

Mlai ni Yehowa kɛhã Israelbii lɛ ekomɛi kɔɔ jamɔ ni amɛjáa Yehowa lɛ he. Shi ekomɛi hu kɔɔ nɔ ni esa akɛ afee kɛ́ mɔ ko kɛ mɔ ko ná sane, loo mɔ ko yaye mɔ ko awui lɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ Israelnyo ko gbe mɔ ko lɛ, onukpai ni yɔɔ emaŋ lɛ mli lɛ taoɔ sane lɛ mli fitsofitso, ni no dani amɛtsɔɔ nɔ ni esa akɛ afee mɔ lɛ; kɛ́ agbe lɛ jio, akagbe lɛ jio. (5 Mo. 19:2-7, 11-13) Onukpai lɛ kojo saji krokomɛi hu. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko fite mɔ ko nɔ ko, loo sane ba mɔ ko kɛ ehefatalɔ teŋ lɛ, akɛyaa kojolɔi lɛ ahiɛ. (2 Mo. 21:35; 5 Mo. 22:13-19) Kɛ́ onukpai lɛ ye jalɛ sane, ni Israelbii lɛ ye Mla lɛ nɔ lɛ, maŋ muu lɛ fɛɛ náa he sɛɛ ni ewoɔ Yehowa hiɛ nyam. (3 Mo. 20:7, 8; Yes. 48:17, 18) Yehowa miisumɔ ni wɔkɛ egbɛtsɔɔmɔi atsu nii yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔfeɔ yɛ shihilɛ mli lɛ mli. Eesumɔ ni wɔkɛ mɛi aye yɛ suɔmɔ mli ni wɔye jalɛ sane. Agbɛnɛ hu, eyɛ mli akɛ ekolɛ adesai enaaa nibii ni wɔwieɔ kɛ nibii ni wɔfeɔ yɛ shĩa lɛ moŋ, shi Yehowa naa fɛɛ. w19.02 23 kk. 16-18

Hɔgbaa, July 5

Eŋmɛɛ ehe ehã nɔnaa, shi egbeleee enaa.​—Yes. 53:7.

Kɛ́ sane ko wo wɔ jwɛŋmɔ lɛ, nibii feɔ wɔ ahuntoo mra, ni ewaa kɛhãa wɔ akɛ wɔbaaye wɔhe nɔ ni wɔhã ana akɛ wɔhe jɔ. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, wɔtsirɛɔ wiemɔi ayisɛɛ wɔhãa mɛi, ni wɔkɛ mɛi yeɔ bɔ ni esaaa. Ani oná enɛ mli niiashikpamɔ pɛŋ? Kɛ́ nakai lɛ, susumɔ Yesu he okwɛ. Yesu le akɛ abaapiŋ lɛ waa ni abaagbe lɛ. (Yoh. 3:14, 15; Gal. 3:13) Be ni eshwɛ nyɔji fioo ni abaagbe lɛ lɛ, enáaa nibii mlɛo kwraa. Lɛ diɛŋtsɛ po ewie akɛ ehe miihia lɛ. (Luka 12:50) Agbɛnɛ be ni eshwɛ gbii fioo ko pɛ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Mihao.” Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yesu tee nɔ eba ehe shi ehã Nyɔŋmɔ ni ebo lɛ toi, ni wiemɔi ni ekɛtsu nii yɛ sɔlemɔ ni esɔle lɛ mli lɛ tsɔɔ nakai. (Yoh. 12:27, 28) Be ni be lɛ bashɛ lɛ, Yesu fee ekãa ni eŋmɛɛ ehe ehã mɛi ni taoɔ lɛ amɛgbe lɛ. Nyɔŋmɔ henyɛlɔi nɛɛ shwie Yesu hiɛ shi kpɔtɔɔ, amɛpiŋ lɛ waa, ni amɛgbe lɛ. Kɛ̃lɛ, yɛ piŋmɔ kɛ haomɔ kpele ni Yesu tsɔ mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, efee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii, ni ehã ana akɛ ehe jɔ. No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔwie kɛ nɔmimaa akɛ, yɛ mɛi fɛɛ ni ehi shi pɛŋ ni kɛ shihilɛi ni mli wala ni woɔ mɔ jwɛŋmɔ waa ekpe shi amɛnyɛ amɛtsɔɔ akɛ amɛhe jɔ lɛ ateŋ lɛ, Yesu ji mɔ ni fe fɛɛ!​—Yes. 53:10. w19.02 11 kk. 14-15

Ju, July 6

Nyɛhãa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ asusua enyɛmi he bɔ ni afee ni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ akanya enyɛmi koni wɔjie suɔmɔ kpo ni wɔtsu nitsumɔi kpakpai.​—Heb. 10:24.

Kɛ́ wɔbɛ ekãa lɛ, ekolɛ wɔbaafolɔ asafoŋ kpeei amli kɛ́ wɔkɛ shihilɛi ni mli wala kpe. Nyɛmimɛi komɛi yɛ ni agbo yɛ amɛnɔ, amɛnijiaŋ eje wui, loo helai miigba amɛnaa, shi fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛyaa asafoŋ kpeei. Mɛi komɛi hu yɛ ni amɛwekumɛi loo amralofoi lɛ miite shi amɛmiiwo amɛ waa, shi fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛfeɔ ekãa ni amɛyaa asafoŋ kpeei. Kɛ́ wɔnyɛmimɛi ni awo amɛ tsuŋ yɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ nu akɛ wɔmiiya nɔ wɔmiisɔmɔ Yehowa yɛ naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ ewajeɔ amɛ, ni ewoɔ amɛ hewalɛ ni amɛya nɔ amɛná hemɔkɛyeli, amɛfee ekãa, ni amɛye Yehowa anɔkwa. (Heb. 13:3) Be ni awo Paulo tsuŋ yɛ Roma lɛ, ewie akɛ be fɛɛ be ni ebaanu akɛ enyɛmimɛi lɛ miisɔmɔ Nyɔŋmɔ ni amɛmiiye Nyɔŋmɔ anɔkwa lɛ, emii shɛɔ ehe waa. (Fip. 1:3-5, 12-14) Be ni eshwɛ fioo ni abaajie lɛ yɛ tsuŋwoo mli, loo be ni ajie lɛ lɛ sɛɛ nɔŋŋ lɛ, eŋma wolo emaje Hebribii lɛ. Yɛ nakai wolo lɛ mli lɛ, ewo Kristofoi anɔkwafoi nɛɛ hewalɛ ni ‘amɛkakpa kpe ni amɛkpeɔ kutuu’ lɛ.​—Heb. 10:25. w19.01 28 kk. 9

Jufɔ, July 7

Jeŋ muu lɛ fɛɛ kã mɔ fɔŋ lɛ hewalɛ mli.​—1 Yoh. 5:19.

Satan etse Yehowa hiɛ atua, ebuuu Yehowa mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ ehãaa nɔ ko, ni efeɔ nɔ ni lɛ diɛŋtsɛ esumɔɔ. Oti ni ekɛma ehiɛ ji, ni efite wɔtsui koni wɔtsɔ tamɔ lɛ. Gbɛ kome ni etsɔɔ nɔ efeɔ nakai ji, naanyobɔɔ fɔŋ. Wɔle akɛ Satan efite mɛi ni ebɔle wɔ yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli lɛ atsui momo. Shi Satan miitao wɔkɛ mɛi nɛɛ abɔ koni amɛná wɔsusumɔi kɛ wɔnifeemɔi anɔ hewalɛ. (1 Kor. 15:33) Gbɛ kroko hu ni Satan baanyɛ atsɔ nɔ efite wɔtsui ji, ni ebaahã wɔsusu nii ahe tamɔ bɔ ni je lɛ susuɔ nii ahe ehãa lɛ, moŋ fe ni wɔbaasusu nii ahe tamɔ bɔ ni Yehowa susuɔ nii ahe ehãa lɛ. (Kol. 2:8) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Satan ehã mɛi pii ená susumɔ lɛ akɛ, shika ji nɔ titri ni he hiaa yɛ shihilɛ mli. Enɛ hewɔ lɛ, amɛfeɔ bɔ fɛɛ bɔ ni amɛbaanyɛ koni amɛtsɔmɔ niiatsɛmɛi. Mɛi ni tiuɔ ninámɔ sɛɛ lɛ ateŋ mɛi komɛi tsɔmɔɔ niiatsɛmɛi lɛɛlɛŋ, shi amɛteŋ mɛi komɛi hu anine nyɛɔ shi. Kɛ̃lɛ, amɛye omanye jio, amɛyeee omanye jio, nɔ ni amɛfeɔ lɛ yɛ oshãra. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ akɛni amɛmiifee bɔ fɛɛ bɔ ni amɛbaanyɛ koni amɛná shika hewɔ lɛ, ekolɛ helai baamɔmɔ amɛ, amɛbaaná naagbai yɛ amɛweku lɛ mli, ni amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ naanyobɔɔ lɛ po baafite. (1 Tim. 6:10) Ani eŋɔɔɔ wɔnaa akɛ Yehowa, wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi ni hiɛ kã shi lɛ, yeɔ ebuaa wɔ koni wɔná jwɛŋmɔ ni ja yɛ shika he?​—Jaj. 7:12; Luka 12:15. w19.01 15 kk. 6; 17 kk. 9

Shɔ, July 8

Aekoo, nyɔŋ kpakpa kɛ anɔkwafo! Oye anɔkwa yɛ nii fioo he. Mikɛ bo baato nibii babaoo nɔ. Botemɔ onuŋtsɔ miishɛɛ lɛ mli.—Mat. 25:21.

Dani Yehowa baatsu e-Bi lɛ kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ ni ebafee bɔ ni afeɔ awoɔ mɔ hewalɛ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni yeɔ emuu lɛ po lɛ, Yehowa tsuji anɔkwafoi lɛ le akɛ ehe miihia ni awo mɛi hewalɛ. Be ni Asiriabii lɛ bawo Yudabii lɛ ahe gbeyei lɛ, Hezekia bua tatsɛmɛi kɛ maŋbii lɛ anaa koni ewo amɛ hewalɛ. “Ni [ewiemɔi] lɛ wo maŋbii lɛ hewalɛ.” (2 Kro. 32:6-8) Wɔbaanyɛ wɔkase bɔ ni awoɔ mɔ hewalɛ kɛjɛ Hiob dɛŋ. Hiob tsɔɔ enanemɛi etɛ komɛi ni ba eŋɔɔ akɛ amɛmiiba amɛbashɛje emii lɛ bɔ ni ashɛjeɔ mɔ mii. Ekɛɛ amɛ akɛ eji amɛ amɛyɔɔ eshihilɛ lɛ mli kulɛ, ebaawie nibii ni baawo amɛ hewalɛ ni baahã amɛhe ajɔ amɛ, shi jeee nibii ni baakumɔ amɛtsui. (Hiob 16:1-5) Naagbee lɛ, Elihu wo Hiob hewalɛ, ni Yehowa diɛŋtsɛ hu fee nakai.​—Hiob 33:24, 25; 36:1, 11; 42:7, 10. w18.04 16 kk. 6; 17 kk. 8-9

Soo, July 9

Mawaje bo, anɔkwa, maye mabua bo.​—Yes. 41:10.

Yesaia tsɔɔ nɔ ni Yehowa baafee kɛwaje ewebii lɛ. Ewie akɛ: “Yehowa baaba kɛ hewalɛ, ni enine baaye nɔ ehã lɛ.” (Yes. 40:10) Bei pii lɛ, kɛ́ akɛ wiemɔ ni ji “nine” lɛ tsu nii yɛ Biblia lɛ mli lɛ, edamɔ shi kɛhã hewalɛ. No hewɔ lɛ, nɔ ni Yesaia wie akɛ ‘Yehowa nine baaye nɔ’ lɛ kaiɔ wɔ akɛ, Yehowa ji Maŋtsɛ ni he wa. Ekɛ ehewalɛ kpele lɛ ye ebua ewebii ni hi shi yɛ blema lɛ ni ekɛfã amɛhe, ni nakai nɔŋŋ efeɔ ŋmɛnɛ ehãa mɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ enɔ lɛ. (5 Mo. 1:30, 31; Yes. 43:10, shn.) Yehowa yeɔ shi ni ewo akɛ ‘ebaawaje wɔ’ lɛ nɔ, titri lɛ kɛ́ mɛi ni nyɛɔ wɔ lɛ wa wɔ yi. Ŋmɛnɛ lɛ, yɛ je lɛŋ hei komɛi lɛ, henyɛlɔi miifee nɔ fɛɛ nɔ ni amɛbaanyɛ koni amɛkɛtsĩ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ naa loo amɛgu asafo lɛ. Shi wɔsheee gbeyei, ejaakɛ Yehowa ewo wɔ shi akɛ: “Tawuu nii ko bɛ ni asɔ̃ ashi bo ni baanyɛ nɔ ko afee.”​—Yes. 54:17. w19.01 5-6 kk. 12-13

Sohaa, July 10

Mɛi ni le akɛ Nyɔŋmɔ he miihia amɛ lɛ yɛ miishɛɛ.—Mat. 5:3.

Kooloi nuuu he akɛ Nyɔŋmɔ he miihia amɛ. Shi wɔ lɛ, wɔle akɛ Nyɔŋmɔ he miihia wɔ. (Mat. 4:4) Kɛ́ obo Nyɔŋmɔ toi lɛ, obaayoo nii sɛɛ, ohiɛ baakã shi, ni obaaná miishɛɛ. Nyɔŋmɔ edro wɔ Biblia lɛ, ni kɛfata he lɛ, etsɔɔ “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ” nɔ ehãa wɔnine shɛɔ woji, vidioi, kɛ nibii krokomɛi ni hãa wɔhemɔkɛyeli mli waa lɛ anɔ. (Mat. 24:45) Woji, vidioi, kɛ nibii krokomɛi ni nyɔŋ lɛ hãa wɔ lɛ ji nɔ ni wɔtsɛɔ lɛ mumɔŋ niyenii lɛ, ejaakɛ amɛhãa wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli waa. Yehowa edro wɔ mumɔŋ niyenii srɔtoisrɔtoi ni ŋɔɔ waa, aloo jeee nakai? (Yes. 65:13, 14) Mumɔŋ niyenii ni Nyɔŋmɔ droɔ wɔ lɛ hãa wɔhiɛ kãa shi ni wɔjwɛŋɔ saji anɔ jogbaŋŋ, ni sui nɛɛ buɔ wɔhe yɛ gbɛi pii anɔ. (Abɛi 2:10-14) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛyeɔ amɛbuaa wɔ ni wɔnaa akɛ nɔ ni mɛi kɛɔ akɛ, jeee mɔ ko ni bɔ je lɛ, ji amale. Agbɛnɛ hu, amɛhãa wɔnaa akɛ, ejeee anɔkwale akɛ shika kɛ heloonaa nibii ni hãa mɔ náa miishɛɛ yɛ shihilɛ mli. Kɛfata he lɛ, amɛyeɔ amɛbuaa wɔ koni wɔkafee nibii ni wɔtsui shweɔ shi wɔle akɛ ehiii lɛ, ni wɔtsiɔ wɔhe kɛjeɔ nifeemɔi ni baanyɛ aye wɔ awui lɛ ahe. No hewɔ lɛ, yaa nɔ ofee nibii ni baahã ohiɛ akã shi ni onyɛ ojwɛŋ saji anɔ jogbaŋŋ. w18.12 20 kk. 6-7

Hɔɔ, July 11

Mimaŋ lɛ gbii lɛ baatamɔ tsei agbii.​—Yes. 65:22.

Ani be ko baaba ni wɔgbii “baatamɔ tsei agbii”? Tsei komɛi nyɛɔ amɛhiɔ shi afii akpei abɔ. Ja adesai yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa dani amɛ hu amɛbaanyɛ amɛhi shi afii pii nakai. Ni kɛ́ amɛbaahi shi afii pii nakai yɛ toiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛ mli tamɔ bɔ ni Yesaia gba lɛ, belɛ mɛni dɔŋŋ eshwɛɔ dani anyɛ awie akɛ amɛyɛ paradeiso mli? Wɔyɛ nɔmimaa akɛ gbalɛ nɛɛ baaba mli! Susumɔ nibii komɛi ni agba ni tsɔɔ akɛ wɔsɛɛ lɛ shikpɔŋ lɛ baatsɔ paradeiso lɛ ahe okwɛ: Nyɔŋmɔ baajɔɔ mɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Mɔ ko mɔ ko sheŋ gbeyei akɛ kooloo ko loo gbɔmɔ ko baaye lɛ awui. Shwilafoi baana nii, toimulɔi baanu nii, ni akpakei baatumɔ. Mɛi baamamɔ tsũi ni amɛ diɛŋtsɛ amɛbaahi mli, amɛbaafee ŋmɔji ni amɛbaaye amɛmli yibii. Adesai agbii baafa fe tsei agbii. Eyɛ faŋŋ akɛ, Biblia lɛ hãa wɔnaa akɛ wɔsɛɛ lɛ shikpɔŋ lɛ baatsɔ paradeiso. Shi ekolɛ mɔ ko baakɛɛ akɛ gbalɛi nɛɛ etsɔɔɔ doo akɛ shikpɔŋ lɛ baatsɔ paradeiso. Mɛɛ anɔkwa sane obaanyɛ odamɔ nɔ ohe oye akɛ wɔsɛɛ lɛ shikpɔŋ lɛ baatsɔ paradeiso? No ji sane ko ni Yesu, ni ji gbɔmɔ ni fe fɛɛ ni ehi shi pɛŋ lɛ wie.​—Luka 23:43. w18.12 5 kk. 13-15

Hɔgbaa, July 12

Nyɛtsakea nyɛhe kɛtsɔ nyɛjwɛŋmɔ ni nyɛbaaya nɔ nyɛtsake lɛ nɔ.​—Rom. 12:2.

Bɔ ni Yehowa bɔ wɔ ehã lɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔtsake wɔjwɛŋmɔ, ejaakɛ nibii ni wɔfɔɔ he susumɔ lɛ ji nɔ titri ni náa wɔjwɛŋmɔ lɛ nɔ hewalɛ. Kɛ́ wɔjwɛŋ bɔ ni Yehowa naa nibii ehãa lɛ nɔ lɛ, wɔbaana akɛ bɔ ni enaa nibii ehãa lɛ ja be fɛɛ be. Enɛ baahã wɔná he miishɛɛ akɛ wɔbaatsake wɔjwɛŋmɔ koni wɔsusumɔi kɛ enɔ lɛ akpã gbee. Shi dani wɔbaanyɛ wɔtsake wɔjwɛŋmɔ koni wɔsusumɔi kɛ Yehowa nɔ lɛ akpã gbee lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni ‘wɔkahã je nɛɛ shɔ̃ wɔ dɔŋŋ.’ Nɔ ni enɛ tsɔɔ ji akɛ, kɛ́ wɔkwɛɔ, wɔkaneɔ, loo wɔboɔ nibii ni kɛ́ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔi kpãaa gbee toi lɛ, esa akɛ wɔkpa. Naa nɔkwɛmɔnɔ ko ni baaye abua wɔ ni wɔnu nɔ hewɔ ni enɛ he miihia waa lɛ shishi. Kɛ́ mɔ ko miitao ená gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa lɛ, esa akɛ eye niyenii kpakpa ni hewalɛ yɔɔ mli. Shi kɛ́ mɔ ko miiye niyenii kpakpa, shi yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, eyeɔ niyenii ni efite lɛ, ani ebaaná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa? Nakai nɔŋŋ eji yɛ wɔ hu wɔgbɛfaŋ. Kɛ́ wɔkase Yehowa gbɛtsɔɔmɔi lɛ, shi yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, wɔŋmɛ gbɛ ni je lɛ susumɔi ná wɔnɔ hewalɛ lɛ, wɔmiitsu ajumajaŋ. w18.11 21 kk. 14-15

Ju, July 13

Nyɛdamɔa shi shiŋŋ, be mli ni nyɛkɛ anɔkwale efi nyɛhɛ akɛ bɛlti.—Efe. 6:14.

Esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔkɛ anɔkwale lɛ ni wɔkase lɛ baatsu nii yɛ wɔshihilɛ mli daa gbi. Biblia lɛ kɛ anɔkwale lɛ toɔ asraafoi abɛlti he. Yɛ blema lɛ, bɛlti ni asraafoi lɛ fiɔ lɛ yeɔ ebuaa amɛ ni ebuɔ amɛgbɔmɔtso lɛ fãi komɛi ahe. Shi dani asraafonyo lɛ baaná bɛlti lɛ he sɛɛ lɛ, esa akɛ efi lɛ kpɛŋŋ. Kɛ́ efeee nakai lɛ, bɛlti lɛ he baŋ sɛɛnamɔ kɛhãŋ lɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ anɔkwale lɛ buɔ wɔhe tamɔ bɛlti? Kɛ́ wɔkɛ anɔkwale lɛ tsu nii yɛ wɔshihilɛ mli be fɛɛ be lɛ, ebaabu wɔhe ni wɔkasusu nii ahe yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ, ni ebaaye ebua wɔ ni wɔkpɛ yiŋ ni ja yɛ saji ahe. Kɛ́ wɔkɛ kaa loo shihilɛ ko ni wa kpe lɛ, nibii ni wɔkase yɛ Biblia lɛ mli lɛ baahã wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔbaafee nɔ ni ja lɛ mli awa. Asraafonyo eyaŋ ta ni efiii bɛlti. Nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔkɛ anɔkwale lɛ baatsu nii yɛ wɔshihilɛ mli be fɛɛ be. w18.11 12 kk. 15

Jufɔ, July 14

Hemɔ anɔkwale, ni kaahɔ̃ɔ kɔkɔɔkɔ.​—Abɛi 23:23.

Biblia mli anɔkwalei lɛ akasemɔ kãaa shi akɔɔɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmiitao wɔle anɔkwalei nɛɛ lɛ, esa akɛ wɔfee klalo akɛ wɔkɛ nibii komɛi baashã afɔle. Ni kɛ́ wɔkɛ nibii nɛɛ shã afɔle ‘kɛhé’ anɔkwale lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni ekaje wɔdɛŋ, loo kɛ́ wɔɔwie lɛ, ‘wɔhɔ̃ɔ.’ Bei pii lɛ, kɛ́ akɛ nɔ ko miike po lɛ, wɔwoɔ nɔ ko kɛ̃ yɛ he. Abaanyɛ atsɔɔ Hebri wiemɔ ni akɛtsu nii yɛ Abɛi 23:23, ni atsɔɔ shishi yɛ Ga mli akɛ “hemɔ” lɛ, shishi hu akɛ “taomɔ.” Kɛ́ akɛɛ mɔ ko miihé nɔ ko loo eetao nɔ ko lɛ, no tsɔɔ akɛ mɔ lɛ kɛ nɔ ko miitsake nakai nii lɛ loo eetsu nɔ ko koni enine ashɛ nɔ, ejaakɛ ebuɔ nɔ ni eehé loo eetao lɛ akɛ ehe miihia. Enɛ hãa wɔnaa akɛ, wɔbaanyɛ wɔhé anɔkwale lɛ ni wɔwooo shika ko yɛ he. Naa nɔkwɛmɔnɔ ko ni baaye abua wɔ ni wɔnu enɛ shishi jogbaŋŋ. Ŋɔɔ lɛ akɛ, onu akɛ akɛ akwadu miike yɛ jara lɛ nɔ. Kɛ́ ota shĩa ni oyaaa jara lɛ nɔ lɛ, ani akwadu lɛ diɛŋtsɛ baabanina bo yɛ shĩa? Dabi, esa akɛ oya jara lɛ nɔ ni oyawó. No hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ ahɔ̃ɔɔ akwadui lɛ moŋ, shi owo nɔ ko yɛ he kɛ̃; okɛ obe kɛ ohewalɛ shã afɔle kɛtee jara lɛ nɔ. Nakai pɛpɛɛpɛ eji yɛ anɔkwale lɛ hu gbɛfaŋ. Eyɛ mli akɛ ehe ehiaaa ni wɔwo shika ko yɛ he moŋ, shi bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, ehe baahia ni wɔkɛ nɔ ko kɛ̃ ashã afɔle yɛ he. w18.11 4 kk. 4-5

Shɔ, July 15

Ehiɛ kpɛ tamɔ hulu, ni etadei anɔhaanɔi lɛ yɛ tamɔ la.​—Mat. 17:2.

Yesu kɛ Petro, Yakobo, kɛ Yohane tee gɔŋ ni kwɔ ko nɔ. Be ni amɛyɔɔ jɛmɛ lɛ, amɛna ninaa ko ni yɔɔ naakpɛɛ waa. Yesu hiɛ kpɛ tamɔ hulu, ni etadei lɛ hu yɛ tamɔ la. Kɛkɛ ni kaselɔi lɛ na mɛi enyɔ komɛi, tamɔ Mose kɛ Elia ni amɛkɛ Yesu miiwie egbele lɛ kɛ eshitee lɛ he. (Luka 9:29-32) Nɔŋŋ kɛkɛ ni atatu ko ni kpɛɔ waa baha amɛnɔ, ni amɛnu ni Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ miiwie kɛmiijɛ atatu lɛ mli. Ninaa lɛ hã kaselɔi lɛ na anunyam kɛ hewalɛ ni Yesu baaná wɔsɛɛ kɛ́ ebɔi nɔyeli akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, enɛ wo Kristo hewalɛ ni ewaje lɛ koni enyɛ edamɔ amanehului ni ekɛbaakpe lɛ anaa, ni efi shi kɛya gbele mli tɔ̃ɔ. Agbɛnɛ hu, ewaje kaselɔi lɛ kɛhã kai ni amɛkɛbaakpe lɛ, ni ehã amɛhemɔkɛyeli lɛ mli wa koni amɛnyɛ amɛfi shi yɛ nitsumɔ ni wa ni amɛbaatsu lɛ mli. Aaafee afii 30 sɛɛ lɛ, bɔfo Petro wie Yesu tsakemɔ lɛ he, ni enɛ hãa wɔnaa akɛ ehiɛ kpaaa nakai ninaa lɛ nɔ.​—2 Pet. 1:16-18. w19.03 10 kk. 7-8

Soo, July 16

Wɔjieɔ wɔhe yi akɛ Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi . . . yɛ anɔkwale wiemɔ mli.​—2 Kor. 6:4, 7.

Mɛni ji nɔ kome ni hãa esoroɔ anɔkwa Kristofoi yɛ amale Kristofoi ahe? ‘Wɔwieɔ anɔkwale.’ (Zak. 8:16, 17) Wɔbaawie anɔkwale be fɛɛ be. Wɔbaawie anɔkwale wɔtsɔɔ gbɔi, mɛi ni wɔkɛtsuɔ nii, wɔnanemɛi, kɛ wɔsuɔlɔi. Kɛ́ oblanyo loo oblayoo ji bo lɛ, ekolɛ obaasumɔ ni ofee nibii ni baahã otipɛŋfoi asumɔ osane. Shi kwɛmɔ jogbaŋŋ ni enɛ akahã otsɔ osatofo tamɔ bɔ ni eji yɛ oblahii kɛ oblayei komɛi agbɛfaŋ lɛ. Kɛ́ amɛyɛ shĩa loo amɛtee asafoŋ kpeei lɛ, amɛbaa amɛjeŋ jogbaŋŋ, shi kɛ́ amɛyaje oblahii kɛ oblayei ni ekaseko Yehowa he nii lɛ ateŋ loo amɛtee Intanɛt lɛ nɔ lɛ, esoro amɛ kwraa. Amɛmiimale amɛmiitsɔɔ amɛfɔlɔi, amɛnyɛmimɛi Kristofoi lɛ, kɛ Yehowa. (Lala 26:4, 5) Kɛ́ ‘wɔkɛ wɔnaabui woɔ Yehowa hiɛ nyam, shi wɔtsuii kɛ lɛ teŋ jekɛ waa’ lɛ, ele. (Mar. 7:6) No hewɔ lɛ, ehi jogbaŋŋ akɛ wɔbaabo abɛ nɛɛ toi. Ekɛɔ akɛ: “Kaahã otsui hiɛ miikɔ̃ eshafeelɔi anɔ, she Yehowa gbeyei be fɛɛ be.”​—Abɛi 23:17. w18.10 9 kk. 14-15

Sohaa, July 17

Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ, ni mɔ ni yaa nɔ ehiɔ suɔmɔ mli lɛ, eyaa nɔ ekɛ Nyɔŋmɔ feɔ ekome ni Nyɔŋmɔ hu yaa nɔ ekɛ lɛ feɔ ekome.—1 Yoh. 4:16.

Yehowa tsuji ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ ji weku kome mli bii, ni amɛsumɔɔ amɛhe waa. (1 Yoh. 4:21) Bei komɛi lɛ, amɛkɛ nibii wuji shãa afɔle kɛtsɔɔ akɛ amɛsumɔɔ amɛhe. Shi nɔ titri ni hãa anaa akɛ amɛsumɔɔ amɛhe ji, nibii bibiibibii pii ni amɛfeɔ amɛhãa amɛhe lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛkɛ amɛwiemɔ shɛjeɔ amɛnyɛmimɛi lɛ amii ni amɛkɛwoɔ amɛ hewalɛ, ni agbɛnɛ hu, amɛkɛ amɛ yeɔ yɛ mlihilɛ naa. Kɛ́ wɔsusu mɛi krokomɛi ahe ni wɔjie mlihilɛ kpo wɔtsɔɔ amɛ lɛ, belɛ wɔmiikase wɔ-Tsɛ Yehowa. (Efe. 5:1) Yesu kase e-Tsɛ lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Ekɛ mɛi ye yɛ mlihilɛ naa be fɛɛ be. Ewie akɛ: “Nyɛbaa miŋɔɔ, nyɛ mɛi fɛɛ ni eetɔ nyɛ, ni nyɛtere jatsui ni tsii, ni mahã nyɛhe ajɔ nyɛ . . . , ejaakɛ mihe jɔ, ni mibaa mihe shi yɛ mitsuiŋ.” (Mat. 11:28, 29) Kɛ́ wɔkase Kristo, ni wɔ hu ‘wɔna mɛi ni bɛ yelikɛbualɔi lɛ mɔbɔ’ lɛ, Yehowa baaná wɔhe miishɛɛ, ni wɔ diɛŋtsɛ hu wɔmii baashɛ wɔhe waa. (Lala 41:1) No hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔkɛ wɔwiemɔ kɛ wɔnifeemɔ atsɔa akɛ wɔsusuɔ wɔweku lɛ mli bii, wɔsafo lɛ mli bii, kɛ mɛi ni wɔkɛkpeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ ahe. w18.09 28 kk. 1-2

Hɔɔ, July 18

Nyɔŋmɔ nanemɛi nitsulɔi ji wɔ.—1 Kor. 3:9.

Gbɛ kroko ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔ kɛ Nyɔŋmɔ afee ekome kɛtsu nii ji, ni wɔbaaye wɔbua wɔnyɛmimɛi ni oshãrai enina amɛ lɛ. Nɔ kome ni wɔbaanyɛ wɔfee ji, ni wɔbaatsu onia ni akɛwa amɛ. (Yoh. 13:34, 35; Bɔf. 11:27-30) Nɔ kroko ni wɔbaanyɛ wɔfee ji, ni wɔbaaye wɔbua kɛ amɛshĩai lɛ amli saamɔ, loo kɛ tsũi lɛ diɛŋtsɛ asaamɔ. Be ko lɛ, nu afua fite nyɛmi yoo ko ni jɛ Poland ni atsɛɔ lɛ Gabriela lɛ shĩa. Be ni nyɛmimɛi ni yɔɔ asafoi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ amli lɛ ba amɛbaye amɛbua lɛ lɛ, emii shɛ ehe. Ewie akɛ: “Misumɔɔɔ ni mikɛ mijwɛŋmɔ maa miheloonaa nibii ni fite lɛ anɔ; nomɛi lɛ, heloonaa nibii kɛkɛ ni. Miisumɔ ni mikɛ mijwɛŋmɔ ama nibii ni miná lɛ moŋ anɔ. Bɔ ni nyɛmimɛi lɛ ye amɛbua mi lɛ hã mina akɛ, eji hegbɛ kpele akɛ mɔ ko baahi Kristofoi asafo lɛ mli, ni akɛ Kristofoi asafo lɛ mli ji he ni miishɛɛ yɔɔ.” Nyɛmimɛi babaoo ni oshãrai enina amɛ ni aye abua amɛ lɛ baakɛɛ bo akɛ amɛ hu amɛnuɔ he nakai nɔŋŋ. Mɛi ni kɛ Yehowa feɔ ekome kɛyeɔ amɛbuaa mɛi yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ hu náa miishɛɛ waa ni amɛtsui nyɔɔ amɛmli diɛŋtsɛ.​—Bɔf. 20:35; 2 Kor. 9:6, 7. w18.08 26 kk. 12

Hɔgbaa, July 19

Ohiɛ akã otsui he.​—Abɛi 4:23.

Ja wɔle nibii ni baanyɛ afite wɔtsui lɛ, ni wɔfee oya ni wɔtsi wɔhe kɛje nibii nɛɛ ahe, dani wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ wɔhiɛ kã wɔtsui he. Wɔbaanyɛ wɔkɛ enɛ ato nitsumɔ ni bulɔi tsuɔ lɛ he. Yɛ Maŋtsɛ Solomon beiaŋ lɛ, bulɔi damɔɔ maŋ lɛ gbogboi lɛ anɔ, ni kɛ́ amɛna oshãra ko miiba lɛ, amɛbɔɔ mɛi kɔkɔ yɛ he. Nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ hãa wɔnaa nɔ ni esa akɛ wɔfee koni Satan akafite wɔjwɛŋmɔ. Yɛ blema lɛ, bulɔi lɛ kɛ mɛi ni kwɛɔ maŋ lɛ agbó lɛ naa lɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii. (2 Sam. 18:24-26) Kɛ́ bulɔi lɛ na henyɛlɔ ko miiba lɛ, amɛbɔɔ mɛi ni kwɛɔ agbó lɛ naa lɛ kɔkɔ yɛ he oya nɔŋŋ koni amɛŋamɔ agbói lɛ. (Neh. 7:1-3) Kɛ́ wɔkɛ Biblia lɛ tsɔse wɔhenilee lɛ, wɔhenilee lɛ baatsɔ tamɔ bulɔ ehã wɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ Satan ka akɛ ebaafite wɔtsui lɛ, ni tsɔɔ akɛ eka akɛ ebaaná wɔsusumɔi, bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa yɛ nibii ahe, nibii ni wɔshweɔ, loo yiŋtoi ahewɔ ni wɔfeɔ nibii ni wɔfeɔ lɛ anɔ hewalɛ lɛ, wɔhenilee lɛ baabɔ wɔ kɔkɔ. Kɛ́ wɔhenilee lɛ bɔ wɔ kɔkɔ yɛ oshãra ko he lɛ, esa akɛ wɔbo toi, ni kɛ́ wɔɔwie lɛ, wɔŋamɔ agbói lɛ, ni tsɔɔ akɛ, wɔtsi wɔhe kɛje oshãra lɛ he. w19.01 17 kk. 10-11

Ju, July 20

Bei abɔ ni sane ko bɛ amɛhe lɛ, ahã amɛsɔmɔ akɛ sɔɔlɔi.​—1 Tim. 3:10.

Kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ miisusu nyɛmimɛi oblahii ahe lɛ, esaaa akɛ amɛdamɔɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛsusumɔi loo bɔ ni afeɔ nibii ahãa yɛ he ni amɛyɔɔ lɛ nɔ amɛkpɛɔ amɛyiŋ, moŋ lɛ, esa akɛ amɛdamɔ gbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ anɔ amɛfee nakai. (2 Tim. 3:16, 17) Kɛ́ asafoŋ onukpai kɛ gbɛtsɔɔmɔi ni Biblia lɛ kɛhã yɛ asafoŋ sɔɔlɔi kɛ asafoŋ onukpai aholemɔ he lɛ tsuuu nii lɛ, amɛbaaku amɛhiɛ amɛshwie nyɛmimɛi hii ni shɛɔ taomɔ nii lɛ ahe lɛ anɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ maŋ ko nɔ lɛ, atu sɔ̃i ni tsiitsii awo asafoŋ sɔɔlɔ ko ni bɔɔ mɔdɛŋ waa lɛ dɛŋ, ni etsu he nii jogbaŋŋ. Esafoŋ onukpai lɛ fɛɛ kpɛlɛ nɔ akɛ eshɛɔ Ŋmalɛ naa taomɔ nii kɛhã asafoŋ onukpai lɛ ahe bɔ ni sa. Shi dɔlɛ sane ji akɛ, amɛhalaaa lɛ, ejaakɛ asafoŋ onukpai lɛ ateŋ mɛi komɛi ni edara yɛ afii amli lɛ kɛɛ ehiɛ yɛ gbekɛ gbekɛ tsɔ bɔ ni abaahala lɛ akɛ asafoŋ onukpa. Amaniɛbɔɔ tsɔɔ akɛ asafoŋ onukpai pii hiɛ susumɔ nɛɛ yɛ je lɛŋ hei srɔtoi. Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔbaadamɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔsusumɔi anɔ wɔkpɛ wɔyiŋ lɛ, ehe miihia waa ni wɔdamɔ Ŋmalɛ lɛ nɔ wɔfee nakai! No baatsɔɔ akɛ wɔmiibo Yesu toi; ekɛɛ wɔkadamɔ bɔ ni mɛi ji yɛ kponɔgbɛ lɛ nɔ wɔkojo amɛ.​—Yoh. 7:24. w18.08 12 kk. 16-17

Jufɔ, July 21

Mɔ ni hãa sane hetoo dani eboɔ sane lɛ mli toi lɛ, eefee buulu ni eeshwie ehiɛ shi hu.​—Abɛi 18:13.

Naa oshãra ko ni baanyɛ aba kɛji wɔsɛndi e-mail kɛ tɛs mɛseji wɔhã mɛi ni wɔsusuuu he dã. Yɛ maji komɛi anɔ lɛ, ahãaa wɔnyɛmimɛi lɛ heyeli ni amɛsɔmɔ Yehowa bɔ ni amɛsumɔɔ, ni yɛ hei komɛi po lɛ, atsĩ wɔnitsumɔ lɛ naa kwraa. Mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ wɔnitsumɔ lɛ yɛ maji nɛɛ anɔ lɛ baanyɛ aje gbɛ amɛgbɛ saji ni bɛ mli amɛshwã koni amɛkɛwo wɔhe gbeyei loo koni amɛkɛ mligbalamɔi aba wɔteŋ. Enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ji nɔ ni ba yɛ maji ni tsutsu ko lɛ amɛfeɔ Soviet Union lɛ anɔ lɛ. KGB lɛ, ni ji polisifoi ni tsuɔ amɛnitsumɔ lɛ yɛ dujiaŋ lɛ gbɛ nyɛmimɛi komɛi ni ale waa lɛ ahe saji ni bɛ mli amɛshwã. Amɛkɛɛ nyɛmimɛi nɛɛ eshi asafo lɛ. Mɔbɔ sane ji akɛ, nyɛmimɛi pii he amalei nɛɛ amɛye, ni amɛshi Yehowa asafo lɛ. Miishɛɛ sane ji akɛ, sɛɛ mli lɛ, amɛteŋ mɛi babaoo ku amɛsɛɛ kɛba asafo lɛ mli, shi mɛi komɛi hu baaa dɔŋŋ. Amɛkɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ yasha shi. (1 Tim. 1:19) Mɛni obaanyɛ ofee koni oshãra ni tamɔ nɛkɛ akanina bo? Kaahe nɔ fɛɛ nɔ ni onuɔ lɛ oye. Kɛ́ onu sane gbonyo ko loo sane ko ni obɛ nɔmimaa yɛ he lɛ, kaagbɛ oshwã. Moŋ lɛ, taomɔ mli koni ole anɔkwale ni yɔɔ mli. w18.08 4 kk. 8

Shɔ, July 22

Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ bo ŋmɛnɛ akɛ, obaafata mihe yɛ Paradeiso.—Luka 23:43.

Akɛ niŋmaa okadii pii tsuuu nii yɛ Greek niŋmai ni akɛ niji ŋmala ni etsɛ fe fɛɛ ni ayɔɔ ŋmɛnɛ lɛ amli. No hewɔ lɛ, mɛni tuuntu no mli lɛ Yesu kɛɔ awuiyelɔ lɛ? Ani no mli lɛ eekɛɛ lɛ akɛ nakai gbi lɛ ekɛ lɛ baahi Paradeiso? Aloo eekɛɛ lɛ nakai gbi lɛ akɛ ekɛ lɛ baahi Paradeiso? Be ko lɛ, Yesu kɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “Gbɔmɔ Bi lɛ baaye jetsɛremɔ kɛ jenamɔ gbii etɛ yɛ shikpɔŋ lɛ tsui mli.” (Mat. 12:40; 16:21; 17:22, 23; Mar. 10:34; Bɔf. 10:39, 40) Enɛ hãa wɔnaa akɛ, Yesu eyaaa Paradeiso gbi ni ekɛ awuiyelɔ lɛ fɛɛ gboi lɛ. Moŋ lɛ, ehi “Gbonyobu lɛ mli” nɔ ni miihe ashɛ gbii etɛ dani Nyɔŋmɔ tee lɛ shi. (Bɔf. 2:31, 32) Be ni Yesu wo awuiyelɔ lɛ shi akɛ ekɛ lɛ baahi Paradeiso lɛ, no mli lɛ jeee ŋwɛi sane ekɛ lɛ wieɔ lɛ. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ enɛ? Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, no mli lɛ awuiyelɔ lɛ leee akɛ Yesu kɛ ebɔfoi anɔkwafoi lɛ ekpaŋ akɛ ekɛ amɛ baaye nɔ yɛ ŋwɛi. (Luka 22:29) Agbɛnɛ hu, no mli lɛ abaptisiko awuiyelɔ lɛ po, aahu ni akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baafɔ lɛ mu. (Yoh. 3:3-6, 12) No hewɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ, be ni Yesu wo lɛ shi akɛ ekɛ lɛ baahi Paradeiso lɛ, no mli lɛ eewie shikpɔŋ lɛ nɔ paradeiso ni baaba wɔsɛɛ lɛ he. w18.12 6 kk. 17-18, 20-21

Soo, July 23

[Feemɔ] nyɔŋmɔ ohã wɔ ní enyiɛ wɔhiɛ, ejaakɛ wɔleee nɔ ni eba nɛkɛ Mose nɛɛ . . . nɔ.—2 Mo. 32:1.

Israelbii lɛ bɔi shika tsinabi amaga jamɔ! Eyɛ mli akɛ amɛgbo Yehowa nɔ toi moŋ, shi loloolo lɛ amɛsusu akɛ amɛyɛ Yehowa gbɛfaŋ. Aaron po wie akɛ, ‘amɛmiiye gbi jurɔ amɛmiihã Yehowa’! Te Yehowa nu he ehã tɛŋŋ? Enu he akɛ amɛkpa yɛ esɛɛ. Ekɛɛ Mose akɛ, Israelbii lɛ “ebule amɛhe” ni ‘amɛgbá afã kɛje gbɛ ni efã amɛ akɛ amɛnyiɛ nɔ lɛ nɔ.’ Yehowa mli fu aahu akɛ eto eyiŋ akɛ ebaakpãtã Israel maŋ muu lɛ fɛɛ hiɛ. (2 Mo. 32:5-10) Shi sɛɛ mli lɛ ekpɛ eyiŋ akɛ ekpãtãŋ amɛ fɛɛ ahiɛ. (2 Mo. 32:14) Eyɛ mli akɛ Aaron ni fee shika tsinabi amaga lɛ moŋ, shi etsake etsui, ni lɛ kɛ Levibii krokomɛi lɛ fɛɛ hala akɛ amɛbaahi Yehowa gbɛfaŋ. Mɛi akpei abɔ ni já shika tsinabi amaga lɛ gboi. Mɛi ni yɔɔ Yehowa gbɛfaŋ lɛ gboiii, moŋ lɛ, ewo amɛ shi akɛ ebaajɔɔ amɛ.​—2 Mo. 32:26-29. w18.07 20 kk. 13-16

Sohaa, July 24

Nyɛkwɛa jogbaŋŋ yɛ woloŋmalɔi lɛ ahe, . . . amɛsumɔɔ jaji anɔ ŋamɔi . . . kɛ hiɛnaanɔbii agbɛhei ataramɔ yɛ gbɛkɛ okpɔlɔŋmɛi ashishi.—Luka 20:46.

Namɔ kɛ́ wɔhiɛ ba nyam yɛ ehiɛ lɛ, ehi jogbaŋŋ? Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi yaa skul kɛshɛɔ shɔŋŋ, amɛgbeleɔ nitsumɔi wujiwuji, loo amɛkɛ amɛhe woɔ lalafoo, sinifeemɔ, kɛ nibii krokomɛi ni tamɔ nakai lɛ amli vii koni amɛhe gbɛ́i ni amɛhiɛ aba nyam yɛ gbɔmɛi ahiɛ. Shi Paulo tsɔɔ wɔ mɔ ni kɛ́ wɔhiɛ ba nyam yɛ ehiɛ lɛ, ehi jogbaŋŋ. Ewie akɛ: “Amrɔ nɛɛ ni nyɛbale Nyɔŋmɔ, aloo kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ ebale nyɛ nɛɛ, te tɛŋŋ ni nyɛkuɔ nyɛsɛɛ kɛyaa susumɔi ni nyɛɛɛ nɔ ko atsu ni sɛɛnamɔ bɛ he lɛ ahe, ni nyɛmiitao ni amɛye nyɛ nyɔŋ lɛ?” (Gal. 4:9) Nyɔŋmɔ ji jeŋ muu fɛɛ Nɔyelɔ. No hewɔ lɛ, eji hegbɛ kpele akɛ ‘ebaale wɔ’! Yehowa miisumɔ ni ekɛ wɔ abɔ naanyo. Woloŋlelɔ ko wie akɛ, kɛ́ Yehowa bale wɔ lɛ, “enáa wɔhe miishɛɛ.” Kɛ́ Yehowa ná wɔhe miishɛɛ ni wɔbatsɔmɔ enanemɛi lɛ, belɛ yiŋtoo hewɔ ni abɔ wɔ lɛ eba mli.​—Jaj. 12:13, 14. w18.07 8 kk. 3-4

Hɔɔ, July 25

Mijwɛŋɔ okaimɔi lɛ anɔ.—Lala 119:99.

Kɛ́ wɔmiitao wɔná Nyɔŋmɔ mlai lɛ ahe sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔná suɔmɔ kɛ bulɛ wɔhã mlai nɛɛ. (Amos 5:15) Kɛ́ wɔtsɔse wɔhe bɔ ni baahã wɔna Yehowa susumɔ yɛ saji ahe lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔnyɛ efɔŋ ni wɔsumɔ ekpakpa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ onyɛɛɛ owɔ jogbaŋŋ ni otee helatsamɔhe koni akwɛ bo. Datrɛfonyo ni kwɛ bo lɛ tsɔɔ bo niyenii ni oye, ni ekɛɛ bo akɛ ogbɔle okpɔiaŋ, ni okpa nibii komɛi feemɔ. Be ni okɛ eŋaawoo lɛ tsu nii lɛ, onyɛ owɔ jogbaŋŋ. Te obaana ŋaa ni ewo bo lɛ ohã tɛŋŋ? Wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔ-Bɔlɔ lɛ ato nakai datrɛfonyo lɛ he. Lɛ hu ehã wɔ mlai ni baaye abua wɔ ni wɔtsi wɔhe kɛje nifeemɔi ni baanyɛ aye wɔ awui lɛ ahe koni wɔná miishɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ wɔkamale, wɔkashishiu mɛi, wɔkaju, wɔkabɔ ajwamaŋ, wɔkaye mɛi awui, ni wɔkɛ mumɔi fɔji akashara. (Abɛi 6:16-19; Kpo. 21:8) Kɛ́ wɔye mlai nɛɛ anɔ lɛ, wɔbaaná he sɛɛ, ni kɛ́ wɔna bɔ ni wɔná he sɛɛ wɔhã lɛ, suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã Yehowa lɛ mli baawa ni wɔhiɛ baasɔ emlai lɛ waa. w18.06 17 kk. 5-6

Hɔgbaa, July 26

Ani bo ji Yudafoi lɛ a-Maŋtsɛ lɛ?​—Yoh. 18:33.

Be ni Pilato yeɔ nɔ akɛ amralo lɛ, mɛi tse atua waa, ni eeenyɛ efee akɛ no hewɔ ebi Yesu sane nɛɛ. Ekolɛ, eshe gbeyei akɛ Yesu baanyɛ ahã mɛi atse atua. Shi Yesu hã lɛ hetoo akɛ: “Mi-Maŋtsɛyeli lɛ jɛɛɛ je nɛɛ mli.” (Yoh. 18:36) Hetoo ni ehã nɛɛ hã efee faŋŋ akɛ, ekɛ ehe wooo pɔlitis mli, ejaakɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ, ŋwɛi ebaahi. Ekɛɛ Pilato akɛ, yiŋtoo hewɔ ni eba shikpɔŋ lɛ nɔ ji, ‘koni ebaye anɔkwale lɛ he odase.’ (Yoh. 18:37) Kɛ́ wɔhã wɔjwɛŋmɔ hi nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ ehã wɔ lɛ nɔ jogbaŋŋ tamɔ bɔ ni Yesu fee lɛ, wɔfiŋ maŋkwramɔ kui ni miitao heyeli lɛ asɛɛ yɛ wɔtsui mli po. Jeee be fɛɛ be enɛ feemɔ yɔɔ mlɛo. Nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ ko wie akɛ: “Mɛi babaoo miitao amɛtse amralofoi lɛ ahiɛ atua yɛ he ni wɔyɔɔ lɛ. Amɛnuɔ he akɛ esaaa akɛ amɛmaŋ lɛ hiɔ maŋ kroko shishi, ni akɛ, kɛ́ amɛná heyeli lɛ, amɛshihilɛ baahi. Yehowa dromɔ naa lɛ, nyɛmimɛi lɛ kɛ amɛjwɛŋmɔ ema Maŋtsɛyeli sane kpakpa lɛ shiɛmɔ nɔ, ni no ebaa ekomefeemɔ ni yɔɔ amɛteŋ lɛ yi. Amɛkɛ amɛhiɛ efɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ akɛ, lɛ ebaahã aye jalɛ sane yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ni etsu naagbai krokomɛi ni wɔkɛkpeɔ lɛ ahe nii.” w18.06 4-5 kk. 6-7

Ju, July 27

Nyɛtsĩa Abonsam gbɛ, ni ebaajo nyɛnaa foi.​—Yak. 4:7.

Gbɛ́i Satan lɛ shishi ji, “Shiteekɛwolɔ.” Yɛ Hebri Ŋmalɛ lɛ mli fɛɛ lɛ, gbɛ́i nɛɛ jeɔ kpo yɛ woji etɛ pɛ amli; 1 Kron., Hiob, kɛ Zakaria. Be ni Mesia lɛ bako lɛ, Nyɔŋmɔ hãaa wɔle wɔhenyɛlɔ lɛ he saji babaoo. Mɛni hewɔ? Yehowa ewieee Satan kɛ nibii ni efeɔ lɛ he sane fitsofitso yɛ Hebri Ŋmalɛ lɛ mli, ejaakɛ jeee no hewɔ ehã aŋma Hebri Ŋmalɛ lɛ. Nɔ titri hewɔ ni ehã aŋma Hebri Ŋmalɛ lɛ ji, koni eye ebua mɛi ni amɛna mɔ ni ji Mesia lɛ ni amɛnyiɛ esɛɛ. (Luka 24:44; Gal. 3:24) Be ni Yesu, ni ji Mesia lɛ ba lɛ, Yehowa tsɔ lɛ kɛ ekaselɔi lɛ anɔ ehã wɔle Satan kɛ ŋwɛibɔfoi ni yafata ehe lɛ ahe saji babaoo. Enɛ sa jogbaŋŋ, ejaakɛ Yesu kɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ anɔ Yehowa baatsɔ ekpãtã Satan kɛ esamaŋfoi lɛ ahiɛ. (Rom. 16:20; Kpo. 17:14; 20:10) Kaimɔ akɛ, hewalɛ ni Abonsam yɔɔ lɛ yawaa he ko. Yehowa, Yesu, kɛ ŋwɛibɔfoi anɔkwafoi lɛ yɛ wɔsɛɛ, ni amɛbaaye amɛbua wɔ ni wɔwu wɔshi wɔhenyɛlɔ Abonsam. w18.05 22-23 kk. 2-4

Jufɔ, July 28

Mihe nine fɛɛ nine ni wooo yibii lɛ, efolɔɔ eshwieɔ.​—Yoh. 15:2.

Ja wɔwo yibii dani Yehowa baabu wɔ akɛ etsuji. (Mat. 13:23; 21:43) Enɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, yibii ni Yesu wie he yɛ abɛbua ni yɔɔ Yohane 15:1-5 lɛ mli akɛ esa akɛ esɛɛnyiɛlɔi fɛɛ awo lɛ jeee kaselɔi hei ni ekolɛ amɛbaaná lɛ. (Mat. 28:19) Eji nakai etsɔɔ kulɛ, Yehowa Odasefoi anɔkwafoi ni shiɛɔ yɛ hei ni mɛi booo sane lɛ toi yɛ lɛ fɛɛ tamɔ tsei niji ni wooo yibii. Ni tsɔɔ akɛ, Yehowa baafolɔ amɛ eshwie. Shi kɛ́ okwɛ lɛ, ani Yehowa baafee nakai? Dabi kwraa! Mɛni hewɔ? Ejaakɛ wɔnyɛŋ wɔnyɛ mɛi anɔ ni amɛbatsɔmɔ Yesu kaselɔi. Ni wɔle akɛ, Yehowa ebuŋ etsulɔ ko kwraa fɔ yɛ nɔ ko ni ele faŋŋ akɛ mɔ lɛ nyɛŋ afee kɔkɔɔkɔ lɛ hewɔ, ejaakɛ esumɔɔ wɔ. Yehowa ekɛŋ wɔ ni wɔfee nɔ ko ni ele akɛ wɔnyɛŋ wɔfee. (5 Mo. 30:11-14) Kɛ́ nakai ni lɛ, belɛ mɛni yibii lɛ damɔ shi kɛhã mɔ? Esa akɛ efee nɔ ko ni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ afee. No hewɔ lɛ, mɛɛ nitsumɔ kɛ́ wɔtsu lɛ, abaanyɛ akɛɛ akɛ ‘wɔmiiwo yibii’? No ji Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ.​—Mat. 24:14. w18.05 14 kk. 8-9

Shɔ, July 29

Nyɛjɛ nyɛtsɛ ni ji Abonsam lɛ mli, . . . amalelɔ kɛ malemɔ tsɛ ji lɛ.—Yoh. 8:44.

Ŋmɛnɛ lɛ, jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi pii yɛ je lɛ mli. Amɛteŋ mɛi komɛi ehã amɛhe gbɛ́i tamɔ pastor, osɔfo, rabi, kɛ ekrokomɛi ni fata he. Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi nɛɛ miilaka mɛi, tamɔ bɔ ni Farisifoi lɛ fee yɛ Yesu beiaŋ lɛ. ‘Amɛtsĩmɔ anɔkwalei ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ anɔ’ ni “amɛkɛ Nyɔŋmɔ he anɔkwale lɛ etsake amale.” (Rom. 1:18, 25) Amale tsɔɔmɔi ni amɛkɛlakaa mɛi lɛ eko ji akɛ, kɛ́ mɔ ko kɛ enaabu folo wie akɛ ehe Yesu Kristo nɔ eye lɛ, no pɛ kɛkɛ fa; ebaaná naanɔ wala. Amɛkɛɔ mɛi akɛ susuma lɛ gbooo, ni akɛ, mɛi ni egboi lɛ babalaa. Amɛteŋ mɛi komɛi po wieɔ akɛ kɛ́ hii kɛ hii loo yei kɛ yei kɛ amɛhe ná bɔlɛ loo amɛbote gbalashihilɛ mli lɛ, ejeee esha yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Maŋkwralɔi hu elaka mɛi waa. Eshwɛ fioo je lɛŋ maŋkwralɔi lɛ baamale amale agbo ko. Amɛbaakɛɛ akɛ amɛkɛ “toiŋjɔlɛ” eba je lɛ mli ni mɔ fɛɛ mɔ yɛ “shweshweeshwe.” Shi “no mli nɔŋŋ ni hiɛkpatamɔ baabati amɛ shi trukaa.” Eba akɛ wɔhiɛ baahi wɔhe nɔ yɛ nakai beiaŋ koni amɛkalaka wɔ ni wɔhe wɔye akɛ nɔ fɛɛ nɔ miiya nɔ jogbaŋŋ yɛ je lɛ mli! Wɔle anɔkwale lɛ, ni no ji akɛ, ‘Yehowa gbi lɛ baaba tamɔ bɔ ni julɔ baa nyɔɔŋ lɛ pɛpɛɛpɛ.’​—1 Tes. 5:1-4. w18.10 7-8 kk. 6-8

Soo, July 30

Esa akɛ . . . [nyɛye] nyɛbua mɛi ni egbede lɛ, ni esa akɛ nyɛhã Nuŋtsɔ Yesu wiemɔi, ni lɛ diɛŋtsɛ ewie lɛ ahi nyɛjwɛŋmɔ mli akɛ: “Nɔhãmɔ hãa mɔ náa miishɛɛ fe hemɔ.”—Bɔf. 20:35.

Ŋmɛnɛ lɛ, wɔkɛ shihilɛi ni mli wawai kpeɔ, ni etsɛɛɛ ni wɔwerɛ hoɔ wɔhe ni wɔnijiaŋ jeɔ wui. No hewɔ lɛ, Yesu Kristo tsɔɔ “lumɛi,” ni ji asafoŋ onukpai lɛ, kɛ́ amɛfata enyɛmimɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe jio, gwantɛŋi krokomɛi lɛ ahe jio lɛ, anɔ ewoɔ wɔ hewalɛ. Asafoŋ onukpai lɛ feɔ nakai ejaakɛ amɛjeee wɔhemɔkɛyeli lɛ nɔ “nuŋtsɔmɛi,” shi moŋ amɛji ‘wɔnanemɛi nitsulɔi yɛ wɔmiishɛɛnamɔ hewɔ.’ Amɛmiisumɔ ni wɔná miishɛɛ ni wɔya nɔ wɔye anɔkwa. (Yes. 32:1, 2; 2 Kor. 1:24) Asafoŋ onukpai lɛ baanyɛ akase bɔfo Paulo, mɔ ni wo enyɛmimɛi Kristofoi lɛ hewalɛ be fɛɛ be lɛ. Eŋma wolo emaje Kristofoi ni yɔɔ Tesalonika ni no mli lɛ aawa amɛ yi lɛ akɛ: “Akɛni wɔsumɔɔ nyɛ hewɔ lɛ, wɔtswa wɔfai shi akɛ jeee Nyɔŋmɔ sane kpakpa lɛ pɛ wɔkɛbaahã nyɛ, shi moŋ wɔ diɛŋtsɛ wɔhe hu, ejaakɛ wɔbasumɔ nyɛ waa diɛŋtsɛ.” (1 Tes. 2:8) Asafoŋ onukpai lɛ baanyɛ amɛkɛ amɛwiemɔi awo nyɛmimɛi lɛ hewalɛ. Shi ŋmɛnɛ ŋmalɛ lɛ, ni ji sane ni Paulo kɛɛ asafoŋ onukpai ni jɛ Efeso lɛ, tsɔɔ akɛ no pɛ kɛkɛ faaa. w18.04 21-22 kk. 6-8

Sohaa, July 31

Yehowa ji Mumɔ lɛ, ni he ni Yehowa mumɔ lɛ yɔɔ lɛ, jɛmɛ heyeli yɔɔ.—2 Kor. 3:17.

Kɛ́ wɔmiitao wɔná heyeli nɛɛ eko lɛ, esa akɛ ‘wɔya Yehowa ŋɔɔ,’ ni tsɔɔ akɛ, wɔkɛ lɛ abɔ naanyo. (2 Kor. 3:16) Be ni Israelbii lɛ yɔɔ ŋa lɛ nɔ lɛ, amɛkwɛɛɛ nii tamɔ bɔ ni Yehowa kwɛɔ nii ehãa lɛ. No hewɔ lɛ, efee tamɔ nɔ ni akɛ hiɛhaanɔ ko eha amɛtsuii kɛ amɛjwɛŋmɔi anɔ. Amɛkpiliŋ amɛtsui ni amɛkɛ heyeli ni amɛná be ni ajie amɛ kɛje Ejipt lɛ tiu amɛ diɛŋtsɛ amɛheloonaa akɔnɔi asɛɛ. (Heb. 3:8-10) Heyeli ni Yehowa mumɔ lɛ hãa anáa lɛ yɛ nyam kwraa fe ni mɔ baaye ehe kɛje nyɔŋyeli diɛŋtsɛ mli po. Adesa ko nyɛŋ ahã wɔná heyeli ni tamɔ heyeli ni Yehowa mumɔ lɛ hãa wɔnáa lɛ. Yehowa mumɔ lɛ baanyɛ ahã wɔye wɔhe kɛje esha kɛ gbele dɛŋ, ni ebaanyɛ ehã wɔye wɔhe kɛje amale jamɔ kɛ kusumii ni wooo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam lɛ hu ahe. (Rom. 6:23; 8:2) Heyeli kroko ko kwraa bɛ ni yɔɔ nyam tamɔ enɛ! Nyɔji kɛ mɛi ni awo amɛ tsuŋ po baanyɛ aná heyeli nɛɛ eko.​—1 Mo. 39:20-23. w18.04 9 kk. 3-5

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje