Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • es20 bf. 78-88
  • August

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • August
  • Ŋmalɛi Lɛ Amli Ni Wɔɔkwɛ Daa—2020
  • Saneyitsei Bibii
  • Hɔɔ, August 1
  • Hɔgbaa, August 2
  • Ju, August 3
  • Jufɔ, August 4
  • Shɔ, August 5
  • Soo, August 6
  • Sohaa, August 7
  • Hɔɔ, August 8
  • Hɔgbaa, August 9
  • Ju, August 10
  • Jufɔ, August 11
  • Shɔ, August 12
  • Soo, August 13
  • Sohaa, August 14
  • Hɔɔ, August 15
  • Hɔgbaa, August 16
  • Ju, August 17
  • Jufɔ, August 18
  • Shɔ, August 19
  • Soo, August 20
  • Sohaa, August 21
  • Hɔɔ, August 22
  • Hɔgbaa, August 23
  • Ju, August 24
  • Jufɔ, August 25
  • Shɔ, August 26
  • Soo, August 27
  • Sohaa, August 28
  • Hɔɔ, August 29
  • Hɔgbaa, August 30
  • Ju, August 31
Ŋmalɛi Lɛ Amli Ni Wɔɔkwɛ Daa—2020
es20 bf. 78-88

August

Hɔɔ, August 1

Nyɔŋmɔ jieɔ lɛ diɛŋtsɛ esuɔmɔ lɛ yi ehãa wɔ, akɛ be ni wɔkã he wɔji eshafeelɔi lɛ, Kristo gbo ehã wɔ.​—Rom. 5:8.

Be fɛɛ be ni wɔbaaya asafoŋ kpeei lɛ, wɔkaiɔ nɔ ni Yehowa kɛ Yesu efee amɛhã wɔ lɛ. Akɛni wɔhiɛ sɔɔ nɔ ni amɛfee amɛhã wɔ lɛ hewɔ lɛ, wɔbɔɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaakase Yesu, ni wɔhãa anaa enɛ yɛ bɔ ni wɔhiɔ shi wɔhãa lɛ mli. (2 Kor. 5:14, 15) Agbɛnɛ hu, wɔjɛɔ wɔtsuiŋ tɔ̃ɔ wɔjieɔ Yehowa yi akɛ ehã wɔ kpɔmɔnɔ lɛ. Gbɛ kome ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔjie eyi ji, ni wɔbaajɛ wɔtsuiŋ wɔhã saji ahetoo yɛ asafoŋ kpeei ashishi. Kɛ́ wɔjɛ wɔtsuiŋ wɔkɛ nibii shã afɔle wɔhã Yehowa kɛ Yesu lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ amɛ waa. Bei pii lɛ, esa akɛ wɔkɛ nibii komɛi ashã afɔle koni wɔnyɛ wɔya asafoŋ kpeei. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ nyɛfeɔ nyɛsafoŋ kpeei lɛ ekome yɛ otsi lɛ teŋ be ni otee nitsumɔ okpa ni etɔ bo, ni nyɛfeɔ kpee kroko hu yɛ otsi lɛ naagbee, be ni ekolɛ obaasumɔ ni ojɔɔ ohe fioo. Kɛ̃lɛ, omiaa ohiɛ oyaa fɛɛ. Ani Yehowa naa mɔdɛŋ ni obɔɔ akɛ obaaya lɛ? Hɛɛ, enaa. Anɔkwa, kɛ́ omia ohiɛ otee asafoŋ kpeei yɛ tɔlɛ loo naagbai ni okɛkpeɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, no hãa Yehowa naa akɛ osumɔɔ lɛ waa.​—Mar. 12:41-44. w19.01 28-29 kk. 12-13

Hɔgbaa, August 2

Be ni Nuŋtsɔ lɛ hiŋmɛi gba yoo lɛ nɔ lɛ, emusuŋ tsɔ lɛ yɛ ehe.—Luka 7:13.

Yesu diɛŋtsɛ hu kɛ naagbai ni mɛi kɛkpeɔ lɛ ekomɛi kpe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, etamɔ nɔ ni no mli lɛ Yesu fɔlɔi bɛ nɔ ko tsɔ. Agbɛnɛ hu, Yosef, ni ji mɔ ni ŋɔ lɛ efee ebi lɛ, tsɔɔ lɛ kapinta nitsumɔ lɛ. Nitsumɔ nɛɛ yɛ tɔlɛ, ni ebiɔ hewalɛ waa. (Mat. 13:55; Mar. 6:3) Kɛfata he lɛ, etamɔ nɔ ni Yosef gbo dani Yesu gbe eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ lɛ naa. No hewɔ lɛ, Yesu le bɔ ni gbele yɔɔ dɔlɛ hã. Jeee Yesu wekumɛi lɛ fɛɛ he enɔ amɛye, no hewɔ lɛ, ele bɔ ni eyɔɔ kɛ́ mɔ ko weku mli bii kɛ lɛ bɛ jamɔ kome mli. (Yoh. 7:5) Shihilɛi nɛɛ kɛ ekrokomɛi ni eeenyɛ efee akɛ Yesu tsɔ mli lɛ ye ebua lɛ ni enu mɛi krokomɛi shishi ni enu he ehã amɛ. Naakpɛɛ nii ni Yesu fee lɛ hã ana faŋŋ akɛ enuɔ he ehãa mɛi. Naakpɛɛ nii fɛɛ ni Yesu fee lɛ jɛ etsuiŋ tɔ̃ɔ, ejaakɛ “emusuŋ tsɔ lɛ” yɛ mɛi ni naa nɔ lɛ ahewɔ. (Mat. 20:29-34; Mar. 1:40-42) Yesu kɛ ehe wo mɛi ashihilɛ mli, ni no tsirɛ lɛ ni eye ebua amɛ.​—Mar. 7:32-35; Luka 7:12-15. w19.03 16 kk. 10-11

Ju, August 3

Nyɛyaa nɔ nyɛnáa tsui nyɛhãa nyɛhe.​—Kol. 3:13.

Gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaagbe Yesu lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ, esusu bɔ ni ebaafee eye Yehowa anɔkwa kɛya gbele mli lɛ he waa. Ele akɛ, kɛ́ eyanyɛɛɛ eye Yehowa anɔkwa lɛ, adesa ko adesa ko náŋ wala. (Rom. 5:18, 19) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, kɛ́ eyanyɛɛɛ eye e-Tsɛ Yehowa anɔkwa lɛ, belɛ ewo Yehowa gbɛ́i krɔŋkrɔŋ lɛ he muji. (Hiob 2:4) Shi nakai gbɛkɛ lɛ, be ni ekɛ ebɔfoi lɛ, ni ji enanemɛi ni esumɔɔ amɛsane waa lɛ, yeɔ nii nɔ ni ji naagbee nɔ lɛ, “ŋwanejee shɛii” ko bate shi yɛ bɔfoi lɛ ateŋ “yɛ mɔ ni asusuɔ akɛ eji agbo fe fɛɛ yɛ amɛteŋ lɛ he.” Kɛ̃lɛ, ehãaa nɔ ni amɛfee lɛ awo emli la. Eye ehe nɔ. Ejɛ mlihilɛ mli ekɛ amɛ wie sane nɛɛ he ekoŋŋ kɛ hiɛdɔɔ. No sɛɛ lɛ, ejie amɛyi akɛ amɛye lɛ anɔkwa, ni amɛkwako lɛ. (Luka 22:24-28; Yoh. 13:1-5, 12-15) Esa akɛ wɔ fɛɛ wɔkase Yesu, ni wɔye wɔhe nɔ kɛ́ wɔhao po. Kɛ́ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔŋ be fɛɛ be akɛ wɔ hu bei komɛi lɛ, wɔfeɔ nibii loo wɔwieɔ nibii ni gbaa mɛi krokomɛi anaa lɛ, ewaŋ kɛhãŋ wɔ akɛ wɔbaakase Yesu. (Abɛi 12:18; Yak. 3:2, 5) Agbɛnɛ hu, kɛ́ mɔ ko fee nɔ ko kpakpa lɛ, esa akɛ wɔjie eyi.​—Efe. 4:29. w19.02 11-12 kk. 16-17

Jufɔ, August 4

Yehowa lɛ, . . . ekɛ emaŋtsɛ sɛi lɛ ema shi shiŋŋ koni ekojo yɛ jalɛ naa.​—Lala 9:7.

Gbɛtsɔɔmɔi komɛi ni akɛhã yɛ Mla lɛ mli lɛ hã ewa akɛ akɛ sane baafɔ̃ mɔ ko ni yeɔ bem nɔ. Awie yɛ Mla lɛ mli akɛ, kɛ́ mɔ ko kɛ sane fɔ̃ mɔ ko nɔ lɛ, esa akɛ ahã mɔ ni akɛ sane efɔ̃ enɔ lɛ ale mɔ ni kɛ sane lɛ fɔ̃ enɔ. (5 Mo. 19:16-19; 25:1) Agbɛnɛ hu, dani abaabu mɔ ko fɔ yɛ sane ko he lɛ, esa akɛ aná kɛ́ hooo kwraa lɛ, odasefoi enyɔ. (5 Mo. 17:6; 19:15) Shi no hu etsɔɔɔ akɛ kɛ́ mɔ ko yaye awui ko ni mɔ kome pɛ ye he odase lɛ, awuiyelɔ lɛ baaye ehe. Eyeŋ ehe, ejaakɛ Yehowa na nɔ ni efee lɛ. Yehowa yeɔ jalɛ sane be fɛɛ be, ni enɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛhã wɔ. Ejɔɔ mɛi fɛɛ ni yeɔ lɛ anɔkwa ni hiɔ shi yɛ mlai kɛ shishitoo mlai ni ekɛhã lɛ anaa lɛ, ni egbalaa mɛi fɛɛ ni kɛ hegbɛi ni amɛyɔɔ lɛ tsuuu nii yɛ gbɛ kpakpa nɔ lɛ atoi. (2 Sam. 22:21-23; Eze. 9:9, 10) Bei komɛi lɛ, ekolɛ wɔbaanu he akɛ mɛi komɛi ni eye awui lɛ eye amɛhe. Shi esa akɛ wɔkai akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, Yehowa kɛ amɛ baaye yɛ be ni sa mli. (Abɛi 28:13) Kɛ́ mɛi fɔji nɛɛ tsakeee amɛtsui lɛ, etsɛŋ kwraa amɛ diɛŋtsɛ amɛbaana akɛ “eyɛ gbeyei waa akɛ mɔ aaagbee Nyɔŋmɔ hiɛkãalɔ lɛ dɛŋ.”​—Heb. 10:30, 31. w19.02 23-24 kk. 20-21

Shɔ, August 5

Gbalɔ ko eteko shi dɔŋŋ yɛ Israel ni tamɔ Mose, mɔ ni Yehowa le lɛ hiɛ kɛ hiɛ lɛ.​—5 Mo. 34:10.

Mose kɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ kɛhã ŋaawoo kɛ gbɛtsɔɔmɔ. Anɔkwa, “etee nɔ efi shi shiŋŋ tamɔ nɔ ni eena mɔ ni anaaa lɛ lɛ.” (Heb. 11:24-27) Be ni Israelbii lɛ shi Ejipt sɛɛ lɛ, eyeee nyɔji enyɔ ni amɛkɛ naagba wulu ko kpe. No mli lɛ, amɛshɛko Sinai Gɔŋ lɛ he po. Israelbii lɛ wie nyanyaanya yɛ nu ni amɛnáaa amɛnu lɛ hewɔ. Amɛwie amɛshi Mose waa ni amɛmli fu waa aahu akɛ Mose bo etsɛ Yehowa akɛ: “Te mafee maŋ nɛɛ mahã tɛŋŋ? Tɛi po amɛheɔ amɛtswia mi nɛɛ!” (2 Mo. 17:4) Yehowa bo Mose toi ni ekɛ gbɛtsɔɔmɔ ni mli kã shi faŋŋ hã lɛ. Ekɛɛ Mose ni ekɛ etso lɛ atswa tɛsaa ni yɔɔ Horeb lɛ nɔ ni nu baajɛ mli aba. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Mose fee nakai yɛ Israel onukpai lɛ ahiɛ.” Israelbii lɛ ná nu babaoo ni amɛbaanu, ni naagba lɛ sɛɛ fo.​—2 Mo. 17:5, 6. w18.07 13 kk. 4-5

Soo, August 6

Suɔmɔ tswaa mɔ emaa shi.—1 Kor. 8:1.

Yehowa tsɔɔ Kristofoi asafo lɛ nɔ etswaa wɔ emaa shi yɛ suɔmɔ mli. Nɔ kome ni wɔ hu wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ Yehowa tamɔ bɔ ni esumɔɔ wɔ lɛ ji, ni wɔbaajie suɔmɔ kpo wɔtsɔɔ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ ni wɔhã amɛna akɛ, amɛhe yɛ sɛɛnamɔ ni Yehowa sumɔɔ amɛ. (1 Yoh. 4:19-21) Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛwowoa nyɛhe hewalɛ, ni nyɛtswaa nyɛhe nyɛmaa shi, tamɔ bɔ ni yɛ anɔkwale mli lɛ nyɛfeɔ lɛ.” (1 Tes. 5:11) Ani asafoŋ onukpai pɛ ni esa akɛ amɛwo mɛi hewalɛ? Dabi. Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ akase Yehowa kɛ Yesu ni lɛ hu eshɛje enyɛmimɛi Kristofoi lɛ amii ni etswa amɛ ema shi. (Rom. 15:1, 2) Nyɛmimɛi komɛi yɛ ni amɛmiiye helai ni hãa amɛhaoɔ, ni no hewɔ lɛ, ekolɛ ehe baahia ni amɛya helatsamɔhe koni akwɛ amɛ. (Luka 5:31) Asafoŋ onukpai lɛ kɛ nyɛmimɛi lɛ eyako datrɛfoi askul ni amɛbaakase helai nɛɛ ahe nii, ni esa akɛ amɛhã enɛ ahi amɛjwɛŋmɔŋ be fɛɛ be. Fɛɛ sɛɛ lɛ, ehe miihia waa ni amɛya nɔ ‘amɛshɛje mɛi ni ehao lɛ amii, amɛye amɛbua mɛi ni he waaa lɛ, ni amɛto amɛtsui shi amɛhã mɛi fɛɛ.’​—1 Tes. 5:14. w18.09 14 kk. 10-11

Sohaa, August 7

Kaaye otsui, ejaakɛ miji o-Nyɔŋmɔ lɛ.​—Yes. 41:10.

Kɛ́ wɔbale Yehowa jogbaŋŋ lɛ, wɔkɛ wɔhiɛ baafɔ̃ enɔ waa. Gbɛ kome pɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔle Nyɔŋmɔ jogbaŋŋ ji, ni wɔbaahe be kɛkane Biblia lɛ ni wɔjwɛŋ nɔ ni wɔkaneɔ lɛ nɔ. Biblia lɛ hãa wɔleɔ bɔ ni Yehowa bu ewebii ni hi shi yɛ blema lɛ ahe. Enɛ hãa wɔnáa nɔmimaa akɛ, ebaakwɛ wɔ mɛi ni wɔyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu. Yesaia kɛ nɔkwɛmɔnɔ ko ni taa mɔ tsuiŋ waa tsu nii kɛtsɔɔ bɔ ni Yehowa buɔ wɔhe lɛ mli. Ekɛ Yehowa to tookwɛlɔ he, ni ekɛ Yehowa tsuji lɛ to gwantɛŋi ahe, kɛkɛ ni ewie yɛ Yehowa he akɛ: “Ekɛ enine baabua gwantɛŋbii lɛ anaa, ni ebaahiɛ amɛ yɛ etsitsi nɔ.” (Yes. 40:11) Kɛ́ wɔna nibii ni yeɔ odase akɛ Yehowa eloo wɔ atuu lɛ, wɔnuɔ he akɛ wɔyɛ shweshweeshwe ni wɔtsui efãaa. Kɛ́ ojwɛŋ ŋmɛnɛ ŋmalɛ lɛ nɔ lɛ, ebaaye ebua bo ni otsui akafã kɛ́ okɛ naagbai kpe po. Hewalɛwoo wiemɔi nɛɛ baawaje bo koni onyɛ odamɔ naagba fɛɛ naagba ni okɛbaakpe lɛ naa. w19.01 7 kk. 17-18

Hɔɔ, August 8

Ao mi-Nyɔŋmɔ, eŋɔɔ minaa akɛ mafee osuɔmɔnaa nii.​—Lala 40:8.

Ani okɛ otii emamɔ ohiɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli? Ani oobɔ mɔdɛŋ ni oshɛ otii nɛɛ ahe? Ekolɛ oti ni ma ohiɛ ji, ni obaabɔ mɔdɛŋ okane Biblia lɛ fã ko daa gbi, loo ni obaahã saji ahetoo ni mɔɔ shi, loo ni obaatsu nifeemɔi ni akɛhãa bo yɛ wiemɔ kpoku lɛ nɔ lɛ ahe nii jogbaŋŋ, loo ni okɛ Biblia lɛ baatsu nii jogbaŋŋ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Kɛ́ ona akɛ ooya ohiɛ, loo mɛi krokomɛi na nakai ni amɛjie oyi lɛ, te onuɔ he ohãa tɛŋŋ? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ omii shɛɔ ohe waa, ni nakai pɛpɛɛpɛ esa akɛ onu he, ejaakɛ oofee Yehowa suɔmɔnaa nii, tamɔ bɔ ni Yesu fee lɛ. (Abɛi 27:11) Kɛ́ okɛ otsui kɛ ohewalɛ fɛɛ sɔmɔ Yehowa lɛ, ootsu nitsumɔ kpakpa ni baahã oná miishɛɛ ni otsui anyɔ omli. Bɔfo Paulo wo Kristofoi hewalɛ akɛ: “Nyɛfia shi shiŋŋ, nyɛkagbugbaa, ni be fɛɛ be lɛ, nyɛtsua babaoo yɛ Nuŋtsɔ lɛ nitsumɔ lɛ mli, ejaakɛ nyɛle akɛ nitsumɔ ni nyɛtsuɔ waa yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli lɛ efeŋ efolo.” (1 Kor. 15:58) Shi kɛ́ okɛ ninámɔ, gbɛ́ihemɔ, loo nɔ kroko ni tamɔ nakai ma ohiɛ yɛ shihilɛ mli, ni onyɛ oshɛ he po lɛ, onáŋ miishɛɛ.​—Luka 9:25. w18.12 22 kk. 12-13

Hɔgbaa, August 9

Jalɔi lɛ, shikpɔŋ lɛ baatsɔ amɛnɔ.​—Lala 37:29.

Nakai beiaŋ lɛ, mɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baahi shi yɛ Nyɔŋmɔ mlai kɛ eshishitoo mlai ni ja lɛ anaa. (2 Pet. 3:13) Gbalɛ ni yɔɔ Yesaia 65:22 lɛ kɛɔ akɛ: “Mimaŋ lɛ gbii lɛ baatamɔ tsei agbii.” Nɔ ni gbalɛ nɛɛ tsɔɔ ji akɛ, yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ, mɛi ni sɔmɔɔ Yehowa lɛ baahi shi afii akpei abɔ. Kpojiemɔ 21:1-4 lɛ kɛɔ akɛ, Nyɔŋmɔ baajɔɔ adesai, ni mɛi ni sɔmɔɔ lɛ lɛ ‘gboiŋ dɔŋŋ.’ Eyɛ mli akɛ hegbɛ ni Adam kɛ Hawa ná akɛ amɛbaahi shi kɛya naanɔ yɛ Paradeiso mli lɛ ŋmɛɛ amɛ moŋ, shi wɔsɛɛ lɛ, shikpɔŋ lɛ baatsɔ paradeiso ekoŋŋ. Yehowa Nyɔŋmɔ ewo shi akɛ ebaajɔɔ mɛi ni baahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Ekɛ emumɔ lɛ tsirɛ David ni ewie akɛ mɛi ni he jɔ lɛ kɛ jalɔi lɛ, shikpɔŋ lɛ baatsɔ amɛnɔ ni amɛbaahi nɔ kɛya naanɔ. (Lala 37:11) Gbalɛi ni yɔɔ Yesaia wolo lɛ mli lɛ yeɔ amɛbuaa wɔ ni wɔfeɔ bɔ ni shihilɛ baaŋɔɔ yɛ jeŋ hee lɛ mli be ni shikpɔŋ lɛ etsɔ paradeiso fɛfɛo lɛ he mfoniri, ni wɔkɛ miishɛɛ kpaa nakai be lɛ gbɛ. (Yes. 11:6-9; 35:5-10; 65:21-23) Shi mɛɛ be gbalɛi nɛɛ baaba mli? Gbalɛi nɛɛ kɛ shi ni Yesu wo Yudafonyo awuiyelɔ ko lɛ fɛɛ baaba mli be kome too lɛ nɔŋŋ. (Luka 23:43) Bo hu obaanyɛ ohi nakai Paradeiso lɛ mli. w18.12 7 kk. 22-23

Ju, August 10

Ohiɛ akã otsui he fe nibii fɛɛ.​—Abɛi 4:23.

Wɔnyɛŋ wɔshi je nɛɛ mli ni wɔyahi he kroko; ni bei abɔ ni wɔyɔɔ je nɛɛ mli lɛ, wɔbaanu je lɛ susumɔi lɛ eko kɛ̃, ni wɔbaana eko hu. (1 Kor. 5:9, 10) Shiɛmɔ ni wɔyaa mɛi aŋɔɔ wɔyashiɛɔ wɔhãa amɛ lɛ po hãa wɔnuɔ je lɛ susumɔi ni ejaaa lɛ eko. Shi kɛ́ wɔnu je lɛ susumɔi lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee? Esa akɛ wɔjie kɛje wɔjwɛŋmɔ mli oya nɔŋŋ, ni esaaa akɛ wɔfiɔ sɛɛ. Esa akɛ wɔfee wɔnii tamɔ Yesu, ni wɔjie susumɔi ni baahã wɔfee nibii ni Satan sumɔɔ lɛ kɛje wɔjwɛŋmɔ mli oya nɔŋŋ. Agbɛnɛ hu, kɛ́ nɔ ko yɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛgbɔ be abɔ loo shii abɔ ni wɔnaa loo wɔnuɔ je lɛ susumɔi ni ejaaa lɛ nɔ lɛ, esa akɛ wɔfee. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ mɛi ni wɔkɛbɔɔ naanyo lɛ ahe. Biblia lɛ bɔɔ wɔ kɔkɔ akɛ wɔkɛ mɛi ni jáaa Yehowa lɛ akabɔ naanyo, kɛjeee nakai lɛ, amɛsusumɔi lɛ baaná wɔnɔ hewalɛ. (Abɛi 13:20; 1 Kor. 15:12, 32, 33) Agbɛnɛ hu, kɛ́ wɔkɛ nibii ni hãa efeɔ tamɔ nɔ ni sutsakemɔ tsɔɔmɔ lɛ ja, loo nibii ni woɔ awuiyeli kɛ jeŋba sha he hewalɛ lɛ jieɔ wɔhiɛtserɛ lɛ, belɛ wɔkɛ nibii ni “teɔ shi ewoɔ Nyɔŋmɔ nilee lɛ” miifite wɔjwɛŋmɔ.​—2 Kor. 10:5. w18.11 21 kk. 16-17

Jufɔ, August 11

Manyiɛ onɔkwale lɛ mli.—Lala 86:11.

Mɛni baaye abua wɔ ni wɔhã wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔbaafee nakai lɛ mli awa? Gbɛ kome ji, ni wɔbaatsɔɔ mɛi anɔkwalei ni wɔkase yɛ Biblia lɛ mli lɛ, ni wɔfee nakai kɛ wɔnyɛmɔ fɛɛ. Tamɔ bɔ ni asraafoi hiɛɔ amɛklante jogbaŋŋ bɔ ni afee ni ekaje amɛdɛŋ lɛ, nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔ hu wɔhiɛ “Nyɔŋmɔ wiemɔ” lɛ mli kpɛŋŋ. (Efe. 6:17) Esa akɛ wɔ fɛɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔya wɔhiɛ yɛ bɔ ni wɔtsɔɔ nii wɔhãa lɛ mli, koni ‘wɔhiɛ anɔkwale lɛ wiemɔ lɛ mli pɛpɛɛpɛ.’ (2 Tim. 2:15) Kɛ́ wɔkɛ Biblia lɛ tsu nii kɛye wɔbua mɛi koni amɛbale anɔkwale lɛ, ehãa anɔkwale lɛ kaa wɔjwɛŋmɔ mli, ni suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã nibii ni wɔkase lɛ mli waa. Enɛ hãa wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔbaanyiɛ yɛ anɔkwale lɛ mli lɛ mli waa. Anɔkwale lɛ ji nikeenii ko ni jara wa ni Yehowa kɛhã wɔ. Anɔkwale lɛ hewɔ lɛ, ŋmɛnɛ lɛ, wɔnyɛ wɔkɛ wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ ebɔ naanyo, ni naanyobɔɔ nɛɛ ji nibii ni wɔyɔɔ lɛ ateŋ nɔ ni jara wa fe fɛɛ. Yehowa etsɔɔ wɔ nibii babaoo, shi pii yɛ lolo! Ewo shi akɛ ebaatsɔɔ wɔ nii kɛya naanɔ. No hewɔ lɛ, buu anɔkwale lɛ akɛ adiagba ko ni jara wa ni onine eshɛ nɔ. Yaa nɔ ‘ohé anɔkwale lɛ, ni kaahɔ̃ɔ kɔkɔɔkɔ.’​—Abɛi 23:23. w18.11 8 kk. 2; 12 kk. 15-17

Shɔ, August 12

Noa [ji] jalɛ shiɛlɔ.​—2 Pet. 2:5.

Ekã shi faŋŋ akɛ, dani Nu Afua lɛ baaba lɛ, Noa bɔ mɛi kɔkɔ akɛ hiɛkpatamɔ ko miiba. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Kadimɔ nɔ ko ni Yesu wie. Ewie akɛ: “Ejaakɛ bɔ ni eji yɛ gbii ni tsɔ Nu Afua lɛ hiɛ lɛ amli, ni mɛi miiyeyee nii, amɛmiinunuu nii, hii miibote gbalashihilɛ mli, ni akɛ yei hu miihã gbãla, kɛyashi gbi ni Noa bote adeka lɛ mli, ni amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ eyaaa nɔ kɛyashi Nu Afua lɛ ba ebabɛɛ amɛ fɛɛ kɛtee lɛ, nakai nɔŋŋ be ni gbɔmɔ Bi lɛ eba lɛ baatamɔ.” (Mat. 24:38, 39) Eyɛ mli akɛ mɛi lɛ booo Noa toi moŋ, shi eshiɛ sane ni Yehowa kɛɛ eshiɛ lɛ kɛbɔ amɛ kɔkɔ. Ŋmɛnɛ lɛ, wɔ hu wɔshiɛɔ Maŋtsɛyeli sane lɛ koni wɔkɛye wɔbua mɛi ni amɛle nɔ ni Nyɔŋmɔ baafee ehã adesai wɔsɛɛ. Yehowa miisumɔ waa ni mɛi abo sane lɛ toi koni ‘amɛya nɔ amɛhi shi,’ ni nakai nɔŋŋ wɔ hu wɔsumɔɔ. (Eze. 18:23) Kɛ́ wɔshiɛ yɛ shĩai amli, gbɛjegbɛi ahe, jaji anɔ, kɛ hei krokomɛi lɛ, wɔbɔɔ mɛi babaoo kɔkɔ akɛ, Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ miiba ni ebakpãtã jeŋ fɔŋ nɛɛ hiɛ.​—Eze. 3:18, 19; Dan. 2:44; Kpo. 14:6, 7. w18.05 19 kk. 8-9

Soo, August 13

Odasefonyo anɔkwafo baawie anɔkwale lɛ.​—Abɛi 12:17.

Kɛ́ amralofoi lɛ tsĩ wɔnitsumɔ lɛ naa yɛ he ni oyɔɔ lɛ, ni amɔ bo ni abibii bo nyɛmimɛi lɛ ahe saji lɛ, mɛni esa akɛ ofee? Ani esa akɛ okɛɛ amɛ nɔ fɛɛ nɔ ni ole yɛ nyɛmimɛi lɛ ahe? Susumɔ Yesu he okwɛ. Be ni amɔ lɛ ni Roma amralo lɛ bibiɔ lɛ saji lɛ, mɛni efee? Ekɛ Biblia mli shishitoo mla ni kɛɔ akɛ, “be yɛ ni afeɔ diŋŋ, ni be hu yɛ ni awieɔ” lɛ tsu nii, ni no hewɔ lɛ jeee be fɛɛ be ehã lɛ hetoo. (Jaj. 3:1, 7; Mat. 27:11-14) Kɛ́ wɔ hu wɔyaje shihilɛ ko ni tamɔ nakai mli lɛ, ehe miihia ni wɔkɛ hiɛshikamɔ atsu nii koni wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ akawo oshãra mli. (Abɛi 10:19; 11:12) Ni kɛ́ onaanyo ko ni osumɔɔ esane waa loo owekunyo ko efee esha ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ ni ole he nɔ ko hu? ‘Wiemɔ anɔkwale lɛ.’ Eji osɔ̃ akɛ obaahã asafoŋ onukpai lɛ ale anɔkwale fɛɛ ni yɔɔ sane lɛ mli, ejaakɛ amɛyɛ hegbɛ ni amɛleɔ. Kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ ná amɛle anɔkwale fɛɛ ni yɔɔ sane lɛ mli lɛ, amɛbaana gbɛ ni hi fe fɛɛ ni amɛbaanyɛ amɛtsɔ nɔ amɛye amɛbua eshafeelɔ lɛ ni esaa ekɛ Yehowa teŋ.​—Yak. 5:14, 15. w18.10 10 kk. 17-18

Sohaa, August 14

Nyɛyaa nɔ nyɛwowoa nyɛhe hewalɛ, ni nyɛtswaa nyɛhe nyɛmaa shi.—1 Tes. 5:11.

Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔtswa mɛi krokomɛi wɔma shi yɛ suɔmɔ mli? Gbɛ kome ji ni wɔbaabo amɛ toi jogbaŋŋ. (Yak. 1:19) Kɛ́ obo nyɛmi ko ni nijiaŋ eje wui loo ehao lɛ toi jogbaŋŋ lɛ, no tsɔɔ akɛ osumɔɔ lɛ. Be ni mɔ lɛ wieɔ lɛ, obaanyɛ ofee bɔ ni enuɔ he ehãa lɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔŋ. Ekolɛ, obaanyɛ obi lɛ saji ni baahã ena akɛ ootao ni onu lɛ shishi jogbaŋŋ. Kɛ́ onu onyɛmi lɛ shishi jogbaŋŋ lɛ, no dani obaanu he ohã lɛ ni onyɛ otswa lɛ oma shi. Bɔ ni obaafee ohiɛ ohã lɛ hu he miihia, ejaakɛ no baanyɛ ahã ena kɛji osusuɔ ehe lɛɛlɛŋ. Be ni onyɛmi lɛ wieɔ lɛ, kaafolɔ ewiemɔ lɛ mli. Too otsui shi ni obo lɛ toi dã. Kɛ́ oto otsui shi obo lɛ toi jogbaŋŋ lɛ, ekolɛ no baahã ona bɔ ni enuɔ he ehãa. Kɛ́ nyɛmi ni ehao lɛ na akɛ onuɔ he ohãa lɛ lɛ, no baahã ena akɛ oosumɔ ni oye obua lɛ lɛɛlɛŋ, ni kɛ́ ena nakai lɛ, ebaabo nɔ ni obaakɛɛ lɛ lɛ toi jogbaŋŋ. Kɛ́ mɛi ni ehao lɛ na akɛ amɛsane kã wɔtsui nɔ lɛɛlɛŋ lɛ, no baashɛje amɛmii waa. w18.09 14 kk. 10; 15 kk. 13

Hɔɔ, August 15

Hemɔ anɔkwale.​—Abɛi 23:23.

Be ji nɔ ko ni esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni miitao ale anɔkwale lɛ kɛshã afɔle. Esa akɛ mɛi ni miitao ale anɔkwale lɛ abo Maŋtsɛyeli sane lɛ toi, amɛkane Biblia lɛ kɛ asafo lɛ woji lɛ, amɛhã Yehowa Odasefonyo ko kɛ amɛ akase Biblia lɛ, ni amɛya asafoŋ kpeei ni amɛsaa amɛhe hu dani amɛya. Nibii nɛɛ fɛɛ heɔ be. Dani wɔbaanyɛ wɔná dekã kɛfee nibii nɛɛ, esa akɛ wɔtse be ni wɔkɛfeɔ nibii krokomɛi ni he ehiaaa tsɔ lɛ anɔ. (Efe. 5:15, 16, shn.) Be enyiɛ ebaahe dani mɔ ko baanyɛ ale Biblia mli tsɔɔmɔi ni esa akɛ ale klɛŋklɛŋ lɛ? Mɔ fɛɛ mɔ kɛ be abɔ ni ebaahe lɛ. Wɔnyɛŋ wɔkase Yehowa mlai kɛ egbɛtsɔɔmɔi lɛ, nibii ni etsu, kɛ ehiɛshikamɔ lɛ he nii wɔgbe naa. (Rom. 11:33) Yɛ klɛŋklɛŋ Blɔfo Buu-Mɔɔ ni afee lɛ mli lɛ, akɛ anɔkwale lɛ to “fɔfɔi bibioo ko” he, kɛkɛ ni awie akɛ: “Kɛ́ onine shɛ ekome nɔ lɛ, kaakpa taomɔ. Ekome pɛ faaa, ni no hewɔ ayɔɔ pii lɛ. Yaa nɔ otao koni oná pii.” Eji wɔnyɛɔ wɔhiɔ shi kɛyaa naanɔ po kulɛ, wɔnyɛŋ wɔkase Yehowa he nii wɔgbe naa kɔkɔɔkɔ. Kɛ̃lɛ, ehe miihia ni wɔkɛ be ni wɔyɔɔ bianɛ lɛ atsu nii jogbaŋŋ, ni wɔkase Yehowa he nii babaoo bɔ ni wɔbaanyɛ. w18.11 5 kk. 7

Hɔgbaa, August 16

Wumɛi, nyɛyaa nɔ nyɛsumɔa nyɛŋamɛi.​—Efe. 5:25.

Biblia lɛ kɛɔ wumɛi akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛkɛ nyɛŋamɛi lɛ ahia shi yɛ nilee naa.” Abaanyɛ atsɔɔ ŋmalɛ nɛɛ shishi hu akɛ, “Nyɛjiea mɔhesusumɔ kpo nyɛtsɔa nyɛŋamɛi; nyɛnua nyɛŋamɛi ashishi.” (1 Pet. 3:7; shn.) Wu ni nuɔ eŋa shishi lɛ le akɛ eŋa lɛ ji hefatalɔ ni sa lɛ. (1 Mo. 2:18) Ehãa ehiɔ ejwɛŋmɔ mli be fɛɛ be akɛ, eyɛ mli akɛ esoro bɔ ni eŋa lɛ nuɔ nii ahe ehãa kɛ bɔ ni efeɔ enii ehãa moŋ, shi no etsɔɔɔ akɛ ehi fe lɛ. Esusuɔ bɔ ni eŋa lɛ nuɔ he ehãa lɛ he, ni ekɛ lɛ yeɔ yɛ mlihilɛ naa ni ebuɔ lɛ. Wu ni susuɔ eŋa he lɛ kwɛɔ jogbaŋŋ yɛ bɔ ni ekɛ yei krokomɛi shãraa ehãa lɛ he, ejaakɛ ejwɛŋɔ bɔ ni eŋa baanu he ehã lɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ ekɛ yei krokomɛi miishãra yɛ Intanɛt lɛ nɔ jio, yɛ gbɛ kroko nɔ jio, efeee nɔ ko ni baahã efee tamɔ nɔ ni eyɛ amɛhe suɔmɔ. (Hiob 31:1) Eyeɔ eŋa lɛ anɔkwa, ejaakɛ esumɔɔ lɛ ni esumɔɔ Yehowa hu, ni enyɛɔ efɔŋ.​—Lala 19:14; 97:10. w18.09 29 kk. 3-4

Ju, August 17

Mɔ fɛɛ mɔ ni feɔ enii akɛ mɔ ni baa shi yɛ nyɛ fɛɛ nyɛteŋ lɛ, lɛ ji agbo.—Luka 9:48.

Jeee be fɛɛ be wɔnyɛɔ wɔkɛ nibii ni wɔkaseɔ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ tsuɔ nii. Mɛni hewɔ? Yiŋtoo kome ji akɛ, ja wɔba wɔhe shi dani wɔbaanyɛ wɔfee nɔ ni ja, ni ŋmɛnɛ lɛ nakai feemɔ ewa waa. Biblia lɛ wie akɛ yɛ “naagbee gbii” nɛɛ amli lɛ, mɛi baatsɔmɔ “hesuɔlɔi, shikasuɔlɔi, shwãlɔi, henɔwolɔi,” kɛ “mɛi ni nyɛɛɛ amɛhe nɔ amɛye.” (2 Tim. 3:1-3) Akɛ Yehowa tsuji lɛ, wɔle akɛ sui gbohii nɛɛ esaaa Nyɔŋmɔ hiɛ, shi bei komɛi lɛ, efeɔ tamɔ nɔ ni mɛi ni jieɔ sui nɛɛ akpo lɛ yɛ miishɛɛ ni nibii miiya lɛ jogbaŋŋ kɛmiihã amɛ. (Lala 37:1; 73:3) Enɛ hewɔ lɛ, ekolɛ wɔbaabi wɔhe akɛ: ‘Ani sɛɛnamɔ yɛ he akɛ mafo mɛi krokomɛi anɔ mli? Kɛ́ miba mihe shi lɛ, ani mɛi baaya nɔ amɛbu mi?’ Kɛ́ wɔhã je lɛ mumɔ lɛ ná wɔnɔ hewalɛ, ni wɔ hu wɔbɔi wɔ pɛ wɔhe susumɔ lɛ, ebaanyɛ efite suɔmɔ kɛ ekomefeemɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ni ehãŋ ana wɔ akɛ Kristo kaselɔi. Shi kɛ́ wɔkase nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi ni awie amɛhe yɛ Biblia lɛ mli lɛ fee lɛ, wɔbaaná he sɛɛ waa. w18.09 3 kk. 1

Jufɔ, August 18

Nɔhãmɔ hãa mɔ náa miishɛɛ.—Bɔf. 20:35.

Dani Yehowa baabɔ ade lɛ, no mli lɛ ekome pɛ eyɔɔ. Shi akɛni eesumɔ ni mɛi krokomɛi hu aná wala hewɔ lɛ, ebɔ ŋwɛibɔfoi yɛ ŋwɛi kɛ adesai hu yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Yehowa ji “miishɛɛ Nyɔŋmɔ lɛ,” ni eesumɔ ni ehã mɛi nibii kpakpai. (1 Tim. 1:11; Yak. 1:17) Ni akɛni eesumɔ ni wɔ hu wɔná miishɛɛ hewɔ lɛ, ewoɔ wɔ hewalɛ ni wɔfee mɛi ejurɔ. (Rom. 1:20) Nyɔŋmɔ bɔ gbɔmɔ tamɔ bɔ ni eyɔɔ lɛ. (1 Mo. 1:27) Ni tsɔɔ akɛ, Yehowa bɔ wɔ koni wɔnyɛ wɔjie esui lɛ akpo. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmiisumɔ ni wɔná anɔkwa miishɛɛ ni wɔtsui anyɔ wɔmli lɛ, esa akɛ wɔkase Yehowa. Esa akɛ wɔsusu mɛi krokomɛi ahe ni wɔfee amɛ ejurɔ. (Fip. 2:3, 4; Yak. 1:5) Mɛni hewɔ? Ejaakɛ nakai ji bɔ ni Yehowa bɔ wɔ. Eyɛ mli akɛ wɔyeee emuu moŋ, shi wɔbaanyɛ wɔkase Yehowa ni wɔfee mɛi ejurɔ. Yehowa miisumɔ ni wɔkase lɛ, no hewɔ lɛ, kɛ́ wɔfee mɛi ejurɔ lɛ, enáa miishɛɛ.​—Efe. 5:1. w18.08 18 kk. 1-2; 19 kk. 4

Shɔ, August 19

Migwantɛŋi lɛ boɔ migbee toi.​—Yoh. 10:27.

Kristo kaselɔi lɛ boɔ lɛ toi. Shi jeee no pɛ kɛkɛ; amɛkɛ nibii ni ekɛɔ amɛ lɛ tsuɔ nii. Amɛyeee amɛtsui yɛ “shihilɛ mli nibii” ahe. (Luka 21:34) Moŋ lɛ, amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ maa Yesu kitãi lɛ anɔ, ni amɛboɔ kitãi nɛɛ toi kɛ́ amɛkɛ naagbai kpe po. Naagbai nɛɛ ahewɔ lɛ, amɛnáaa shihilɛ mlɛo kwraa, shi fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛmiiya nɔ amɛmiisɔmɔ Yehowa. Kɛ́ wɔbo mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ Yehowa asafo lɛ mli lɛ toi lɛ, no hu tsɔɔ akɛ wɔmiibo Yesu toi. (Heb. 13:7, 17) Nyɛsɛɛ nɛɛ lɛ, asafo lɛ efee tsakemɔi babaoo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, afee tsakemɔi pii yɛ Maŋtsɛyeli Asai amaamɔ, amɛkuramɔ, kɛ amɛsaamɔ mli. Agbɛnɛ hu, atsake bɔ ni wɔfeɔ otsi-teŋ kpee lɛ wɔhãa, bɔ ni wɔtsuɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ wɔhãa, kɛ nibii ni wɔkɛtsuɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ. Tsakemɔi nɛɛ hãa wɔnaa akɛ asafo lɛ susuɔ wɔhe waa, ni enɛ hãa wɔmii shɛɔ wɔhe. Asusuɔ nii ahe jogbaŋŋ dani afeɔ tsakemɔi nɛɛ, ni amɛbaa yɛ be naa hu. Kɛ́ wɔmia wɔhiɛ wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi fɛɛ ni Yehowa asafo lɛ kɛhãa wɔ lɛ tsu nii lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, Yehowa baajɔɔ wɔ. w19.03 10-11 kk. 11-12

Soo, August 20

Esaaa akɛ wɔyaa nɔ [wɔhãa] . . . ŋaa fɔŋ ni gbɔmɛi toɔ [lɛ tswaa wɔ kɛyaa kɛbaa].​—Efe. 4:14.

Kaadamɔ anɔkwale fioo ni yɔɔ sane ko mli lɛ nɔ ohe sane muu lɛ fɛɛ oye. Susumɔ shihilɛ ko ni Israelbii ni yɔɔ Yordan Faa lɛ anai lɛ kɛkpe yɛ Yoshua beiaŋ lɛ he okwɛ. (Yos. 22:9-34) Ababɔ amɛ amaniɛ akɛ, Israel wekui ni yɔɔ Yordan lɛ bokã lɛ ema afɔleshaa latɛ ni da waa diɛŋtsɛ. Sane nɛɛ ni amɛnu lɛ yɛ mli, shi asomoaŋ, jeee sane muu lɛ fɛɛ ni. Be ni Israelbii ni yɔɔ Yordan lɛ anai lɛ nu akɛ amɛnyɛmimɛi lɛ ema afɔleshaa latɛ lɛ, amɛmu sane naa akɛ amɛnyɛmimɛi lɛ etse Yehowa hiɛ atua. (Yos. 22:9-12) Dromɔ naa lɛ, amɛtsu mɛi koni amɛyabi sane lɛ mli dani amɛfã amɛnyɛmimɛi lɛ anɔ ta. Be ni amɛtee lɛ, mɛni akɛɛ amɛ? Akɛɛ amɛ akɛ jeee afɔleshaa hewɔ amɛma afɔleshaa latɛ lɛ, shi moŋ koni wɔsɛɛ lɛ, no afee okadi ahã mɛi fɛɛ akɛ amɛ hu amɛjáa Yehowa. Kwɛ bɔ ni Israelbii lɛ amii baashɛ amɛhe waa akɛ amɛhe be kɛtao sane lɛ mli jogbaŋŋ, ni amɛyadɔɔɔ klante amɛtooo amɛnyɛmimɛi lɛ anɔ! w18.08 5 kk. 9-10

Sohaa, August 21

Mɔ ni susuɔ akɛ edamɔ shi lɛ akwɛ jogbaŋŋ koni ekagbee shi.—1 Kor. 10:12.

Paulo wiemɔi lɛ hãa wɔnaa akɛ, mɛi ni jáa Yehowa lɛ po baanyɛ abɔi nibii gbohii feemɔ, ni ekolɛ amɛbaanu he po akɛ Yehowa yɛ amɛhe miishɛɛ lolo. Shi kɛ́ mɔ ko miisumɔ ni etsɔ Yehowa naanyo, loo ekɛ enaabu wie akɛ Yehowa naanyo ji lɛ lɛ, no etsɔɔɔ doo akɛ Yehowa náa mɔ lɛ he miishɛɛ. (1 Kor. 10:1-5) Be ni Israelbii lɛ nu he akɛ Mose eyatsɛ tsɔ yɛ Sinai Gɔŋ lɛ nɔ lɛ, amɛhao waa. Ŋmɛnɛ hu lɛ, Kristofoi komɛi yeɔ amɛtsui, ejaakɛ amɛnuɔ he akɛ Yehowa kojomɔ gbi lɛ kɛ jeŋ hee lɛ sɛɛ etsɛ tsɔ. Amɛteŋ mɛi komɛi nuɔ he akɛ shiwoi nɛɛ nako aba mli kwraa, ni ekolɛ amɛbaŋ mli po. Kɛ́ wɔná susumɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ, no baanyɛ ahã wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama heloonaa nibii anɔ, moŋ fe ni wɔbaafee nɔ ni Yehowa sumɔɔ. Ni kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, fiofio lɛ, wɔbaakpa yɛ Yehowa sɛɛ kwraa, ni wɔbaafee nibii gbohii ni be ko ni eho lɛ kulɛ wɔfeŋ kɔkɔɔkɔ lɛ. w18.07 21 kk. 17-18

Hɔɔ, August 22

Mafee nɔ ni obi mi nɛɛ hu, ejaakɛ ohiɛ eba nyam yɛ mihiɛ, ni mile bo kɛ ogbɛ́i.​—2 Mo. 33:17.

Kɛ́ Yehowa bale wɔ hu kɛ wɔgbɛ́i, ni tsɔɔ akɛ, wɔbatsɔmɔ enanemɛi lɛ, ebaajɔɔ wɔ babaoo. Shi mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔbatsɔmɔ Yehowa nanemɛi? Esa akɛ wɔsumɔ lɛ ni wɔjɔɔ wɔwala nɔ wɔhã lɛ. (1 Kor. 8:3) Be ni wɔbatsɔmɔ Yehowa nanemɛi lɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔkafee nibii ni baafite wɔ kɛ lɛ teŋ naanyobɔɔ lɛ. Tamɔ bɔ ni Paulo bɔ Kristofoi ni yɔɔ Galatia lɛ kɔkɔ lɛ, esa akɛ wɔ hu wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔkahã gbɛ́ihemɔ, anunyam taomɔ kɛ nibii krokomɛi ni “nyɛɛɛ nɔ ko atsu ni sɛɛnamɔ bɛ he” ni ehe shi yɛ je lɛ mli lɛ ye wɔ nyɔŋ. (Gal. 4:9) Be ni Paulo ŋma nyɛmimɛi ni yɔɔ Galatia lɛ wolo lɛ, no mli lɛ amɛbatsɔmɔ Nyɔŋmɔ nanemɛi momo, ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ le amɛ. Shi tamɔ bɔ ni Paulo wie lɛ, nyɛmimɛi nɛɛ nɔŋŋ ‘miiku amɛsɛɛ kɛmiiya nibii ni he bɛ sɛɛnamɔ lɛ ahe.’ No hewɔ lɛ, yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, no mli lɛ Paulo miikɛɛ amɛ akɛ: “Yɛ pii ni nyɛkase nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛni hewɔ nyɛkuɔ nyɛsɛɛ kɛyaa nibii ni he bɛ sɛɛnamɔ ni nyɛshi yɛ sɛɛ lɛ ahe ekoŋŋ?” w18.07 8 kk. 5-6

Hɔgbaa, August 23

Hiɛshikalɔ boɔ toi, ni no hãa ekaseɔ nii kɛfataa enilee he.​—Abɛi 1:5.

Ehe ehiaaa ni wɔku Nyɔŋmɔ mlai amli ni wɔna amane dani wɔna nɔ ni hi kɛ nɔ ni ehiii. Wɔbaanyɛ wɔkase nii kɛjɛ tɔmɔi ni mɛi tɔ̃ yɛ blema ni abɔ he amaniɛ yɛ Biblia lɛ mli lɛ amli. Nyɔŋmɔ ji mɔ ni hã aŋmala saji nɛɛ ashwie shi ahã wɔ, ni kɛ́ wɔkane saji nɛɛ ni wɔjwɛŋ nɔ lɛ, wɔbaakase nibii kpakpai pii. Hã wɔkɛ nɔ ni nina Maŋtsɛ David lɛ afee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ. David gbo Yehowa kitã nɔ toi ni ekɛ Batsheba fite gbãla. Enɛ hewɔ lɛ, David na nɔ waa. (2 Sam. 12:7-14) Kɛ́ okane David sane lɛ, obaanyɛ obi ohe saji ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ni okɛjwɛŋ nɔ: ‘Mɛni kulɛ esa akɛ Maŋtsɛ David afee koni ekafee esha ni ena nɔ? Kɛ́ mikɛ kaa ni ekɛkpe lɛ eko kpe lɛ, mɛni mafee? Ani majo naa foi tamɔ bɔ ni Yosef fee lɛ, aloo mafee esha tamɔ bɔ ni David fee lɛ?’ (1 Mo. 39:11-15) Kɛ́ wɔjwɛŋ nibii gbohii ni jɛɔ esha mli kɛbaa lɛ anɔ jogbaŋŋ lɛ, ‘wɔbaanyɛ efɔŋ.’​—Amos 5:15. w18.06 17 kk. 5, 7

Ju, August 24

Nyɛkɛ Kaisare nibii ahãa Kaisare, shi nyɛkɛ Nyɔŋmɔ nibii ahãa Nyɔŋmɔ.​—Mat. 22:21.

Bei pii lɛ, kɛ́ ayeee jalɛ sane lɛ, ehãa mɛi nuɔ he waa akɛ amɛtse atua. Yɛ Yesu beiaŋ lɛ, saji ni hã mɛi nu he waa akɛ amɛtse atua lɛ ateŋ ekome ji toowoo. Romabii lɛ hã Yudafoi lɛ kɛ mɛi krokomɛi ni yɔɔ amɛnɔyeli lɛ shishi lɛ wo toi srɔtoi pii. Amɛhã amɛwo too yɛ jatsui ni amɛyawó, amɛshikpɔji, amɛtsũi, kɛ nibii krokomɛi ahe. Toohelɔi lɛ hu tswa maŋbii lɛ ojo kɛfata he, ni no hã maŋbii lɛ nu he akɛ aagbe amɛ. Bei komɛi lɛ, toohelɔi nɛɛ yawoɔ shikai wuji koni ahã amɛhe too lɛ. No hewɔ lɛ, amɛheɔ too babaoo fe bɔ ni atsɔɔ akɛ amɛhe lɛ, koni amɛnyɛ amɛtse amɛnyɔmɔ lɛ ni amɛná sɛɛ. Zakeo, ni no mli lɛ eji toohelɔnukpa yɛ Yeriko lɛ, tsɔ nakai gbɛ nɔ etsɔ niiatsɛ. (Luka 19:2, 8) Ni ekã shi faŋŋ akɛ, nakai nɔŋŋ toohelɔi krokomɛi pii fee. Be ko lɛ, Yesu henyɛlɔi komɛi ka akɛ amɛbaatsɔ toowoo sane lɛ nɔ amɛdu lɛ. Too ni amɛyabi Yesu he sane lɛ ji denario kome “too ni aŋkroaŋkroi woɔ lɛ.” Romabii lɛ he too nɛɛ yɛ mɛi fɛɛ ni yɔɔ amɛnɔyeli lɛ shishi lɛ adɛŋ. (Mat. 22:16-18) No mli lɛ, Yudafoi lɛ nyaaa too nɛɛ woo he kwraa, ejaakɛ too lɛ hãa anaa faŋŋ akɛ, amɛyɛ Roma nɔyeli lɛ shishi. w18.06 5-6 kk. 8-10

Jufɔ, August 25

Nɔ fɛɛ nɔ ni gbɔmɔ duɔ lɛ, no nɔŋŋ ebaakpa hu.​—Gal. 6:7.

Be fɛɛ be lɛ, naagbai ni mɛi ni yafiɔ Satan sɛɛ lɛ náa lɛ faa kwraa fe sɛɛnamɔi lɛ. (Hiob 21:7-17; Gal. 6:8) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔnáa le ni wɔle akɛ Satan ji mɔ ni kudɔɔ je lɛ he sɛɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔnáa jwɛŋmɔ ni ja yɛ amralofoi lɛ ahe. Agbɛnɛ hu, ekanyaa wɔ ni wɔshiɛɔ sane kpakpa lɛ. Wɔle akɛ, Yehowa miisumɔ ni wɔbu amralofoi lɛ. (1 Pet. 2:17) Eesumɔ ni wɔye mlai ni amɛwoɔ lɛ anɔ, shii abɔ ni amɛteee shi amɛwooo egbɛtsɔɔmɔi. (Rom. 13:1-4) Shi yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, wɔle akɛ, esaaa akɛ wɔkɛ wɔhe woɔ maŋkwramɔ saji amli, loo wɔnaa maŋkwramɔ kuu ko loo adesa nɔyelɔ ko akɛ ebɔɔ mɔdɛŋ fe mɛi ni eshwɛ lɛ. (Yoh. 17:15, 16; 18:36) Akɛni wɔle akɛ Satan miitao Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ alaaje kwraa, ni eetao ni mɛi aná Nyɔŋmɔ he jwɛŋmɔ fɔŋ hewɔ lɛ, wɔfeɔ bɔ fɛɛ bɔ ni wɔbaanyɛ koni wɔtsɔɔ mɛi anɔkwalei ni kɔɔ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ he. Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ kã wɔnɔ, ni wɔkɛ gbɛ́i nɛɛ tsuɔ nii. Wɔsumɔɔ Nyɔŋmɔ, ni wɔle akɛ enɛ he yɛ sɛɛnamɔ kwraa fe ni wɔbaasumɔ shika loo heloonaa nibii.​—Yes. 43:10; 1 Tim. 6:6-10. w18.05 24 kk. 8-9

Shɔ, August 26

Esaaa akɛ ŋa tseɔ ehe kɛjeɔ ewu he.​—1 Kor. 7:10.

Kɛ́ Kristofonyo ko kɛ naagbai miikpe yɛ egbalashihilɛ lɛ mli lɛ, ani esa akɛ etse ehe kɛje ehefatalɔ lɛ he? Biblia lɛ etsɔko nibii ni mɔ ko baanyɛ adamɔ nɔ etse ehe kɛje ehefatalɔ he. Paulo ŋma akɛ: “Kɛ́ yoo ko . . . yɛ wu ni heee yeee, ni nuu lɛ ekpɛlɛ akɛ ekɛ lɛ baahi shi lɛ, yoo lɛ akashi ewu lɛ.” (1 Kor. 7:12, 13) Gbɛtsɔɔmɔ nɛɛ kɔɔ wɔ mɛi ni wɔyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu ahe. Shi bei komɛi lɛ, bɔ ni “wu ni heee yeee” lɛ feɔ enii ehãa lɛ hãa anaa akɛ esumɔɔɔ ni ‘ekɛ eŋa lɛ hiɔ shi.’ Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ efeɔ eŋa lɛ niseniianii, aahu po akɛ eŋa lɛ nuɔ he akɛ egbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ kɛ ewala yɛ oshãra mli. Aloo ekolɛ ejeɔ gbɛ ekuɔ ehiɛ eshwieɔ eŋa lɛ kɛ gbekɛbii lɛ anɔ ni ekwɛɛɛ amɛ, loo efeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni ebaanyɛ kɛtsĩɔ eŋa lɛ naa koni ekanyɛ eye Nyɔŋmɔ anɔkwa loo esɔmɔ lɛ. Shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ ahewɔ lɛ, Kristofoi komɛi emu sane naa akɛ, kɛ́ nuu lɛ kɛɛ eesumɔ ni ekɛ amɛ ahi shi po lɛ, enifeemɔ etsɔɔɔ nakai, ni no hewɔ lɛ, esa akɛ amɛtse amɛhe kɛje ehe ni amɛyahi he kroko. Shi Kristofoi ni kɛ naagbai tamɔ enɛɛmɛi miikpe lɛ ateŋ mɛi komɛi hu ekpɛ amɛyiŋ akɛ, amɛbaamia amɛhiɛ ni amɛya nɔ amɛkɛ amɛhefatalɔi lɛ ahi shi ni amɛsaa amɛgbãla lɛ. w18.12 13 kk. 14, 16; 14 kk. 17

Soo, August 27

Nɔ ni adu yɛ sũ kpakpa nɔ lɛ ji mɛi ni . . . [kɛ] shifimɔ woɔ yibii.—Luka 8:15.

Yɛ abɛbua ni kɔɔ nidulɔ lɛ he ni abɔ he amaniɛ yɛ Luka 8:5-8, 11-15 lɛ mli lɛ, “dumɔwu lɛ ji Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ,” loo Maŋtsɛyeli sane lɛ. Sũ ni wui lɛ yashwie nɔ lɛ damɔ shi kɛhã mɛi atsuii. Wui ni yashwie sũ kpakpa nɔ lɛ ná shishifãi, amɛkwɛ̃kwɛ̃ɛ, ni “amɛwo yibii 100.” Tamɔ bɔ ni eba lɛ yɛ dumɔwu ni yagbee sũ kpakpa nɔ lɛ gbɛfaŋ lɛ, be ni agba wɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ, wɔmɔ wiemɔ lɛ mli, ni kɛ́ wɔɔwie lɛ, Maŋtsɛyeli dumɔwu lɛ ná shishifãi ni ebɔi daa. Dumɔwu ni adu yɛ wɔtsui mli lɛ da kwraa ni agbɛnɛ lɛ ebɔi yibiiwoo. Shi mɛɛ yibii ewo? Ewooo kaselɔi hei, shi moŋ ewo Maŋtsɛyeli dumɔwu hee, tamɔ bɔ ni wiiti tso wooo wiiti tsei bibii, shi moŋ ewoɔ wiiti diɛŋtsɛ lɛ. Shi te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔwoɔ Maŋtsɛyeli dumɔwu hee lɛ? Be fɛɛ be ni wɔbaawie Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he wɔtsɔɔ mɛi lɛ, etamɔ nɔ ni wɔmiigbɛ dumɔwu ni adu yɛ wɔtsui mli lɛ nɔŋŋ eko wɔmiishwã. (Luka 6:45; 8:1) No hewɔ lɛ, bei abɔ ni wɔyaa nɔ wɔshiɛɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ, ‘wɔkɛ shifimɔ miiwo yibii’ ji no. w18.05 14 kk. 10-11

Sohaa, August 28

Mɛi fɛɛ ni misumɔɔ amɛ lɛ, mijajeɔ amɛ ni mitsɔseɔ amɛ.​—Kpo. 3:19.

Paulo wo enyɛmimɛi lɛ hewalɛ, shi kɛfata he lɛ, ejɛ esuɔmɔ mli ‘ekɛ nii ni eyɔɔ lɛ fɛɛ hã, ni ehã akɛ lɛ tsu nii kɛwula shi yɛ amɛhewɔ.’ (2 Kor. 12:15) Esa akɛ asafoŋ onukpai ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu atsɔ amɛwiemɔi kɛ agbɛnɛ hu, amɛnifeemɔi anɔ amɛshɛje amɛnyɛmimɛi lɛ amii ni amɛwo amɛ hewalɛ. Kɛ́ amɛfee nakai lɛ, no baatsɔɔ akɛ amɛsusuɔ nyɛmimɛi lɛ ahe lɛɛlɛŋ. (1 Kor. 14:3) Bei komɛi lɛ, ehe baahia ni asafoŋ onukpai awo amɛnyɛmimɛi lɛ ŋaa. Shi esa akɛ amɛfee lɛ bɔ ni baawo nyɛmimɛi lɛ hewalɛ, ni gbɛtsɔɔmɔi kɛ nɔkwɛmɔnii ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ baanyɛ aye abua amɛ ni amɛfee nakai. Yesu fee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni sa kadimɔ waa. Yɛ egbele kɛ eshitee lɛ sɛɛ lɛ, ehe bahia ni ewo asafoi komɛi ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ ŋaa waa. Te etsu enɛ he nii ehã tɛŋŋ? Ejie asafoi ni yɔɔ Efeso, Pergamo, kɛ Tiatira lɛ ayi waa dani ewo amɛ ŋaa. (Kpo. 2:1-5, 12, 13, 18, 19) Esa akɛ asafoŋ onukpai abɔ mɔdɛŋ ni amɛkase Kristo nɔkwɛmɔnɔ lɛ kɛ́ ehe bahia ni amɛwo mɔ ko ŋaa. w18.04 22 kk. 8-9

Hɔɔ, August 29

Nyɛ tsɛmɛi lɛ, . . . nyɛyaa nɔ nyɛkwɛa [nyɛbii lɛ] yɛ Yehowa tsɔsemɔ kɛ eŋaawoo lɛ mli.​—Efe. 6:4.

Fɔlɔi, ŋwanejee ko bɛ he akɛ, nyɛfeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni nyɛbaanyɛ kɛbuɔ nyɛbii lɛ ahe koni helai akamɔmɔ amɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛhãa nyɛshĩai amli tseɔ be fɛɛ be, ni nyɛshɛrɛɔ nibii fɛɛ ni baanyɛ awo nyɛbii lɛ hela lɛ nyɛshwieɔ. Nakai nɔŋŋ esa akɛ nyɛbu nyɛbii lɛ ahe koni Satan akatsɔ sinii, TV nɔ nifeemɔi, vidio gemisii, loo Intanɛt lɛ nɔ efite amɛjwɛŋmɔ. Fɔlɔi, Yehowa kɛɛ nyɛye nyɛbua nyɛbii lɛ ni amɛbatsɔmɔ enanemɛi. (Abɛi 1:8) No hewɔ lɛ, nyɛkashashaoa shi kwraa akɛ nyɛbaawo nyɛbii lɛ mlai ni kɛ Biblia mli shishitoo mlai kpãa gbee. Nyɛhãa nyɛbii bibii lɛ alea sinii kɛ TV nɔ nifeemɔi ni amɛbaanyɛ amɛkwɛ kɛ nɔ ni amɛnyɛŋ amɛkwɛ, ni nyɛtsɔa amɛ nɔ hewɔ. (Mat. 5:37) Be ni amɛdaraa lɛ, nyɛtsɔsea amɛ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛnyɛ amɛdamɔ Yehowa mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ anɔ amɛkpa ekpakpa kɛ efɔŋ mli. (Heb. 5:14) Nyɛbii lɛ baakase nii waa kɛjɛ nibii ni nyɛkɛɔ amɛ lɛ mli, shi nyɛkaia akɛ, nyɛnifeemɔi baaná amɛnɔ hewalɛ kwraa fe nyɛwiemɔi.​—5 Mo. 6:6, 7; Rom. 2:21. w19.01 16 kk. 8

Hɔgbaa, August 30

Hiimeji kɛ gbekɛbii fɛɛ . . . [ajie] Yehowa gbɛ́i lɛ yi.​—Lala 148:12, 13.

Oblahii kɛ oblayei, mɛni nyɛbaanyɛ nyɛfee koni mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ anu he akɛ ehe miihia ni ehã ela lɛ atso? Nyɛbaanyɛ nyɛkɛ nyɛmimɛi ni edara lɛ abɔ naanyo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛbaanyɛ nyɛjɛ bulɛ mli nyɛbi amɛ ni amɛgba nyɛ niiashikpamɔi ni amɛná yɛ afii babaoo ni amɛkɛsɔmɔ Yehowa lɛ amli. Enɛ baanyɛ atswa nyɛ kɛ amɛ fɛɛ ama shi koni nyɛya nɔ nyɛhã nyɛla lɛ atso. Agbɛnɛ hu, wɔ fɛɛ, onukpai jio, gbekɛbii jio, baanyɛ ahere mɛi hei ni baa wɔsafoŋ kpeei lɛ ashishi lɛ hiɛmɛɛ. Kɛ́ ookwɛ kpee kɛhã shiɛmɔyaa nɔ lɛ, mɛni obaanyɛ ofee kɛye obua mɛi ni edara lɛ koni amɛnyɛ amɛtsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ eko? Hã amɛ shikpɔŋkuku ni sa ni etɔŋ amɛ kɛ emli nitsumɔ. Agbɛnɛ hu, kɛ́ ooja mɛi lɛ, hã amɛ oblanyo loo oblayoo ni baanyɛ aye abua amɛ. Kɛfata he lɛ, hã mɛi ni bɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ loo mɛi ni yɛ shihilɛ ko hewɔ lɛ amɛnyɛɛɛ amɛtsu babaoo lɛ ana akɛ osusuɔ amɛhe. Kɛ́ okɛ sɛɛyoomɔ tsu nii, ni ojie mlihilɛ kpo otsɔɔ nyɛmimɛi lɛ, amɛdara jio, amɛdarako jio, amɛhi anɔkwale lɛ mli etsɛ jio, amɛba mli etsɛko jio, no baawo amɛ hewalɛ ni amɛya nɔ amɛshiɛ kɛ ekãa.​—3 Mo. 19:32. w18.06 23-24 kk. 10-12

Ju, August 31

Nyɛkɛ nyɛheyeli lɛ atsu nii akɛ Nyɔŋmɔ nyɔji, shi jeee akɛ nɔhaanɔ kɛhã efɔŋfeemɔ.​—1 Pet. 2:16.

Esa akɛ wɔna kpɔmɔ ni Yehowa ekpɔ̃ wɔ kɛje esha kɛ gbele nyɔŋyeli mli lɛ akɛ nɔ ko ni he hiaa waa diɛŋtsɛ. Kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ lɛ, wɔnyɛɔ wɔkɛ henilee ni he tse sɔmɔɔ Yehowa, ni enɛ hãa wɔnáa miishɛɛ waa. (Lala 40:8) Yɛ bu ni wɔbaabu heyeli ni Nyɔŋmɔ kɛdro wɔ lɛ akɛ nɔ ko ni he hiaa waa lɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔkwɛ ni wɔkɛtsu nii jogbaŋŋ hu. Bɔfo Petro bɔ wɔ kɔkɔ ni wɔkɛ wɔheyeli lɛ akajie wɔnaa ni wɔyatiu nibii ni wɔheloo lɛ shweɔ lɛ asɛɛ. Kɔkɔbɔɔ nɛɛ hãa wɔkaiɔ Israelbii lɛ kɛ nɔ ni ba amɛnɔ yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ. Ŋmɛnɛ lɛ, ewaaa kwraa akɛ wɔ hu wɔbaakɔ gbɛ ni Israelbii lɛ kɔ lɛ. Satan kɛ eje lɛ ewo atadei, niyenii, dãji, hiɛtserɛjiemɔi, kɛ nibii krokomɛi babaoo ni feɔ hiŋmɛi lɛ fɛo ni baa mɔ tsine hu jara. Nihɔɔlɔi pii kɛ mɛi ni he yɔɔ fɛo tsuɔ nii kɛtswaa nibii ni amɛhɔ̃ɔ lɛ ahe adafi koni no ahã wɔnu he akɛ esa akɛ wɔhé nibii nɛɛ, tsɛbelɛ amɛhe ehiaaa wɔ. Ewaaa kwraa akɛ je nɛɛ baalaka wɔ ni wɔkɛ wɔheyeli lɛ atsu nii bɔ ni esaaa. w18.04 10 kk. 7-8

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje