Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w94 3/15 bf. 26-28
  • William Whiston—Jamɔ he Musubɔlɔ Aloo Woloŋlelɔ Anɔkwafo?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • William Whiston—Jamɔ he Musubɔlɔ Aloo Woloŋlelɔ Anɔkwafo?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Biblia Mli Woloŋlelɔ
  • Subaŋi ni kɛ Amɛhe Kpaaa Gbee
  • Shwiemɔ
  • Etee Béi Ashi Kɛtee Naagbee
  • Ani Okaiɔ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Naanɔ Wala Yɛ Shikpɔŋ Lɛ Nɔ—Hiɛnɔkamɔ Ní Afee Lɛ Faŋŋ Ekoŋŋ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2009
  • Fa 1—Ani Yesu kɛ ekaselɔi lɛ tsɔɔ Triniti tsɔɔmɔ lɛ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Thomas Emlyn​—Musubɔlɔ loo Anɔkwale lɛ Hefãlɔ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2014
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
w94 3/15 bf. 26-28

William Whiston—Jamɔ he Musubɔlɔ Aloo Woloŋlelɔ Anɔkwafo?

ANI okɛ onitsumɔ baasha afɔle yɛ ohemɔkɛyelii ahewɔ? William Whiston fee nakai.

Ebatsɔ mɔ ko ni abé yɛ ehe yɛ jamɔ hewɔ yɛ afii ohai 18 lɛ mra be mli, beni ekɛ England Sɔlemɔ lɛ kpaaa gbee yɛ Biblia mli tsɔɔmɔi ahewɔ lɛ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, yɛ naagbee lɛ abu lɛ akɛ jamɔ he musubɔlɔ. No hewɔ lɛ egbɛ ni ehala lɛ kɛ hefɛoyeli ba enɔ moŋ shi eha ana bulɛ kɛha lɛ hu.

Namɔ ji William Whiston? Ni mɛni enyɛ etsu?

Biblia Mli Woloŋlelɔ

William Whiston ji Sir Isaac Newton naanyo ko ni le nii waa diɛŋtsɛ ni ekɛ lɛ tee Cambridge University. Kɛ okwɛ woji ni Yudanyo yinɔsane ŋmalɔ Flavius Josephus ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ ŋmala ni atsɔɔ shishi yɛ Blɔfo wiemɔ mli lɛ mli lɛ, ekolɛ oookane wiemɔi ashishitsɔɔmɔ ni Whiston ŋma yɛ afi 1736 lɛ. Eyɛ mli akɛ shishitsɔɔmɔi krokomɛi yɛ moŋ, shi bɔ ni ejɛ woloŋlee mli ekɛtsɔɔ shishi eha, kɛfata nibii fioo ni eŋmala yɛ wolo mli kɛ saji ahe nii ni eŋmala lɛ ahe lɛ ji nɔ ni anyɛko afee fe nakai ni agbɛnɛ abaanyɛ ana eko ahe hu. Mɛi babaoo buɔ enitsumɔ nɛɛ akɛ Whiston nii ni enyɛ etsu lɛ mli nɔ ni efee lɛ jogbaŋŋ fe fɛɛ eko.

Shi kɛlɛ, nɔ ni esaaa ni akuɔ hiɛ ashwieɔ nɔ ji, Primitive New Testament, ni ji Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ ni Whiston tsɔɔ shishi lɛ. Afee yɛ afi 1745, beni Whiston yaana afii 78. Whiston tsɔɔ Sanekpakpai ejwɛ lɛ kɛ Bɔfoi lɛ Asaji lɛ ashishi kɛjɛ Codex Bezae, ni ji Paulo woji ni jɛ Clermont Codex mli lɛ mli, kɛ efai komɛi ni eshwɛ, ni Kpojiemɔ wolo, ni jɛ Alexandrine niŋmaa lɛ mli lɛ fata he. Ekɛ henɔkwɛmɔ jogbaŋŋ jie 1 Yohane 5:7 lɛ mli he ni ejaaa lɛ kɛjɛ mli. Whiston hala blema Hela niŋmalamɔi etɛ ni ejɛ mli ekɛtsu nii nɛɛ akɛ nɔ ni hi fe fɛɛ ni yɔɔ nakai be lɛ mli.

Suɔmɔ kɛha Biblia lɛ ji nɔ ni kanya Whiston yɛ faŋŋ mli yɛ nɔ ni efee lɛ mli. Nɔ ni ehe shi yɛ egbii amli ji deism, tsɔɔmɔ ni atsɔɔ akɛ yiŋtoo ni ahiɛ lɛ pɛ ji nɔ ni adamɔɔ nɔ akɛnaa Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli lɛ. Taakɛ wolo, William Whiston—Honest Newtonian lɛ tsɔɔ lɛ, ekɛ ekaa fi “blema jwɛŋmɔ ni ahiɛ akɛ Biblia lɛ ji jɛɛhe kome ni tɔmɔ ko kwraa bɛ mli ni blema yinɔsane jɛ mli ba” lɛ sɛɛ. Wiemɔ ni ji “Newtonian” ni atsɔɔ yɛ biɛ lɛ kɔɔ Isaac Newton he, mɔ ni ale lɛ jogbaŋŋ fe fɛɛ yɛ Principia ni efee, ni egbala jeŋ muu fɛɛ nigbalamɔ hewalɛ he mla lɛ mli fitsofitso etsɔɔ yɛ mli lɛ. Newton susumɔi na William Whiston nɔ hewalɛ waa diɛŋtsɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

Subaŋi ni kɛ Amɛhe Kpaaa Gbee

Afɔ William Whiston ni ji England Sɔlemɔ lɛ osɔfo ko binuu lɛ yɛ afi 1667. Yɛ afi 1693 mli ni awo lɛ Anglican osɔfo sɛɛ lɛ, eku sɛɛ etee Cambridge University koni eyakase akɔntaabuu he nii koni ebatsɔ Newton hefatalɔ yelikɛbualɔ. Naanyobɔɔ gbagbalii baka amɛteŋ. Beni Newton ŋmɛɛ egbɛhe akɛ Akɔntaabuu he Lucasian Professor lɛ he aaafee afii etɛ sɛɛ lɛ, ekwɛ ni ahala Whiston akɛ mɔ ni baaye esɛɛ. Be mli ni Whiston kɛ ehe woɔ enitsumɔ lɛ mli lɛ, etsɔɔ ŋulamii ahe nii kɛ akɔntaabuu hu, shi hewalɛ ni Newton na yɛ enɔ lɛ hu kanya Whiston koni ena Biblia be he akɔntaabuu kɛ tsɔɔmɔ he miishɛɛ ni mli wa babaoo.

Newton ji nuu ni sumɔɔ jamɔ. Akɛ mɔ ni heɔ Biblia mli Afii Akpe lɛ eyeɔ ni etuu ehe eha enɛ lɛ, eŋmala nibii babaoo ni kɔɔ Daniel gbalɛi kɛ Kpojiemɔ mli gbalɛi lɛ ahe. Shi kɛlɛ, akalaaa eniŋmaai nɛɛ eko yɛ ewala shihilɛ be mli. Ekpoo Triniti tsɔɔmɔ lɛ. Shi beni eba akɛ eeeŋmala odaseyeli ni eyɔɔ ni teɔ shi woɔ Triniti lɛ, The New Encyclopædia Britannica lɛ kɛɛ akɛ, “Newton gbala ehe shi akɛni eeshe gbeyei akɛ abaana ale esusumɔi sɔrɔtoi ni teɔ shi woɔ Triniti lɛ hewɔ.” F. E. Manuel ŋma nɛkɛ yɛ Isaac Newton, Historian lɛ mli, akɛ: “Newton kɛ ewebii lɛ hiɛ amɛsusumɔi lɛ yɛ teemɔ mli loo amɛba ekãa ni amɛjieɔ lɛ kpo yɛ he lɛ shi. . . . He ni Newton tsimɔ nibii anɔ yɛ lɛ Whiston ha ejije yɛ faŋŋ mli koni anu.” No hewɔ lɛ hii enyɔ lɛ hiɛ subaŋi ni kɛ amɛhe kpaaa.

Shwiemɔ

Whiston ŋma kɛyaha osɔfonukpai ni yɔɔ Canterbury kɛ York lɛ fɛɛ yɛ July afi 1708, ni miiwo England Sɔlemɔ lɛ hewalɛ ni amɛfee tsakemɔ yɛ Triniti amale tsɔɔmɔ ni anaa yɛ Atanasia Jajemɔ lɛ mli lɛ he. Anuɔ shishi akɛ, awo lɛ ŋaa koni ekwɛ jogbaŋŋ. Kɛlɛ Whiston tee hiɛ yɛ efeemɔ mli. Ekɛɛ akɛ, “mikase otii nɛɛ fɛɛ ahe nii fitsofitso, ni míle kɛmɔ shi akɛ alaka Kristofoi asɔlemɔ lɛ yɛ otii nɛɛ amli yɛ gbɛ ni mli wa nɔ yɛ be kakadaŋŋ mli; ni, yɛ Nyɔŋmɔ jɔɔmɔ naa lɛ, kɛ no yɛ mihewalɛ mli lɛ, alakaŋ amɛ dɔŋŋ.”

Newton miishe gbeyei yɛ egbɛhe ni ehiɛ yɛ mɛi ateŋ kɛ woloŋlee mli hu fɛɛ lɛ hewɔ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ Whiston sheee gbeyei. Yɛ be mli ni etoɔ ehemɔkɛyelii ni teɔ shi eshiɔ Triniti lɛ anaa eshweɔ shi lɛ, eŋma wolo ko ni ekɛtsɔɔ esusumɔi yɛ he. Shi yɛ August afi 1708 lɛ, Cambridge University kpoo akɛ eeeha Whiston hegbɛ ni ekɛŋma ewolo nɛɛ, akɛni abu enɛ akɛ ekɛ jamɔ mli tsɔɔmɔ kpaaa gbee hewɔ.

Yɛ afi 1710 lɛ, afolɔ Whiston naa akɛ eetsɔɔ tsɔɔmɔ ni kɛ England Sɔlemɔ lɛ hemɔkɛyeli kpaaa gbee. Abu lɛ fɔ, ni ahe enitsɔɔmɔ gbɛhe lɛ yɛ edɛŋ, ni ashwie lɛ kɛjɛ Cambridge. Shi, yɛ mla mli nifeemɔi ni afee akɛshi lɛ, ni tee nɔ aaafee afii enumɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, anyɛɛɛ agbala Whiston toi kɔkɔɔkɔ yɛ jamɔ he musubɔɔ hewɔ.

Eyɛ mli akɛ Newton susumɔi ni teɔ shi woɔ Triniti lɛ tamɔ Whiston nɔ lɛ nɔŋŋ moŋ, shi ewieee kɛfiii enaanyo lɛ sɛɛ ni naagbee lɛ eshwie lɛ. Yɛ naagbee lɛ akala woji ni Newton jɛ Biblia woloŋlee mli ekɛkpa Triniti lɛ he mama lɛ yɛ afi 1754—afii 27 yɛ egbele sɛɛ. Shi ekpe sɛɛ tsɔ akɛ no aaaye abua Whiston ni egbo afii enyɔ ni eho momo lɛ yɛ gbɛ ko nɔ.

Abu Newton hu akɛ mɔ ni sa shwamɔ akɛ ejie Whiston kɛjɛ Royal Society ni abuɔ waa lɛ mli. Shi Whiston nijiaŋ ejeee wui. Lɛ kɛ eweku lɛ fa kɛtee London, ni eto Kuu ko shishi yɛ jɛmɛ kɛha Blema Kristojamɔ He Nitsumɔ. Ekɛ ehewalɛ fɛɛ wo woji aŋmalamɔ mli, ni ewolo ni he hiaa fe fɛɛ kɛha nakai be lɛ ji Primitive Christianity Revived wolokpoi ejwɛ lɛ.

Etee Béi Ashi Kɛtee Naagbee

Akɛ jeŋ nilelɔ lɛ, Whiston tsu nii yɛ gbɛi sɔrɔtoi anɔ koni eha amlakui anyɛ atsɔɔ bɔ ni nɔ ko kɛ ekroko teŋ jɛkɛmɔ yɔɔ ha yɛ ŋshɔ hiɛ. Eyɛ mli akɛ akɛ eyiŋsusumɔi lɛ tsuuu nii moŋ, shi yɛ naagbee lɛ bɔ ni efi shi eha lɛ ha efee ŋshɔ hiɛ tsɔne ko ni akɛbuɔ be pɛpɛɛpɛ kɛtsɔ ŋulamii ahe nikasemɔ nɔ. Eyɛ mli akɛ abana akɛ Whiston susumɔi ni kɔɔ Biblia gbalɛ he lɛ babaoo ejaaa taakɛ mɛi ni ekɛhi shi yɛ ebeaŋ lɛ anɔ hu ejaaa lɛ moŋ, shi efee bɔ fɛɛ bɔ ni eeenyɛ yɛ anɔkwale lɛ taomɔ mli. Edɛhiɛmɔ woji ni eŋmala ni kɔɔ gbɛ ni shibɔlemɔ ŋulamii tsɔɔ nɔ lɛ he lɛ kɛ nibii ni ewie akɛ eji anɔkwale yɛ nɔ ni jɛ Noa gbii amli Nu Afua lɛ mli ba lɛ he lɛ fata nibii babaoo ni eŋmala ekɛfã jeŋ nilee kɛ Biblia mli anɔkwale sɛɛ lɛ ahe. Shi kɛlɛ, woji ni eŋmala jogbaŋŋ fe nibii krokomɛi ahe nii ni eŋmala lɛ ji nɔ ni kpaa Triniti tsɔɔmɔ lɛ he mama akɛ edamɔɔɔ ŋmalɛ nɔ lɛ.

Taakɛ Whiston fɔɔ feemɔ lɛ, eshi England Sɔlemɔ lɛ yɛ afi 1747. Efee nakai yɛ okadi gbɛ nɔ kɛ gbɛ ni yɔɔ pɔtɛɛ diɛŋtsɛ nɔ, beni eshi sɔlemɔtsu lɛ mli yɛ be mli ni osɔfo ko bɔi Atanasia Hemɔkɛyeli Jajemɔ lɛ kanemɔ lɛ. A Religious Encyclopædia wie yɛ Whiston he akɛ: “Esa akɛ mɔ aha ehiɛ asɔ esu ni yɔɔ ekaa yɛ faŋŋ mli lɛ kɛ enɔkwayeli lɛ, bɔ ni eshihilɛ eteee shi wooo ehe, kɛ bɔ ni ejeŋba tsɔɔ mɔ ni kɛ nɔ ko eteee lɛ.”

Kɛha William Whiston lɛ, anyɛŋ aŋmɛɛ anɔkwale he ni akɛsaa, ni nibii ni mɔ ena ele lɛ jara wa kwraa fe nɔkpɛlɛmɔ kɛ yijiemɔ ni jɛɔ mɛi aŋɔɔ kɛbaa. Eyɛ mli akɛ eji mɔ ni tee bei ashi moŋ, shi Whiston ji woloŋlelɔ ni yeɔ anɔkwale ni fi Biblia lɛ sɛɛ akɛ eji Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni esheee nɔ ko gbeyei.—2 Timoteo 3:16, 17.

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 26 lɛ Jɛ]

Copyright British Museum

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje