Jédi 17 juiyé
On vré zanmi ka montré lanmou a-y toutlè, é sé on frè ou pé konté asi-y lè malè ka rivé (Pwov. 17:17).
Mari, manman Jézi, té bizwen fòs. Imajiné sa i rèsanti lèwvwè zanj Gabriyèl vin owa a-y é i di-y ki rèsponsabilité i té’é ni. A pa té on ti afè ! I pa té mayé men i té kay ni on timoun. Anplisdisa, i poto’o jen lévé on timoun é i té kay lévé timoun-la ki té kay vin Mési-la. Ondòt biten ankò, sé kè i té fiyansé èvè Jozèf. Alò kijan i té kay èspliké Jozèf kè i té ansent alòskè i poto’o jen ni pon rèlasyon sèksyèl ? (Lik 1:26-33). Ola Mari pran fòs pou i té rivé about a travay-lasa ? I chèché èd owa dòt moun. Pa ègzanp, i mandé Gabriyèl ba-y plis détay asi travay-la i té ni a fè la (Lik 1:34). Tibwen plita, i ay jous adan réjyon a sé montangn-la ki adan téritwa a Jida pou ay vwè Élizabèt, on fanmi a-y. Élizabèt félisité Mari é anplisdisa Jéova voyé lèspri sen a-y asi Élizabèt pou i té anonsé on pwofési ki té ankourajan toubònman. Pwofési-lasa té ka konsèwné timoun-la Mari té kay ni la (Lik 1:39-45). Aprésa, Mari di konsa kè Jéova té aji èvè bra a-y ki puisan toubònman (Lik 1:46-51). É sé vré, Jéova té sèvi èvè Gabriyèl é èvè Élizabèt pou ba-y bon fòs. w23.10 14-15 § 10-12.
Vandrèdi 18 juiyé
[I] fè-nou vin wa é prèt pou sila ki sé Bondyé a-y, é ki sé Pap’a-y (Rév. 1:6).
A pa tout disip a Kris Jéova chwazi èvè lèspri sen a-y pou yo vin wen. Sé moun-la Jéova chwazi la ka vin gason a-y. Yo a 144 000 é yo ké prèt an syèl-la èvè Jézi (Rév. 14:1). Koté-la ki Sen la adan tabèwnak-la ka rèprézanté lèfètkè Jéova adòpté-yo pou yo vin gason a-y toupannan yo asi latè (Wom. 8:15-17). Koté-la ki Pli Sen la adan tabèwnak-la ka rèprézanté syèl-la, kivédi koté-la Jéova ka rété la. « Rido-la » ki té ka séparé Koté-la ki Sen la èvè Koté-la ki Pli Sen la, ka rèprézanté kò-la Jézi té ni lè i té si latè. Jézi sé pi Gran Prèt ki tini adan tanp èspirityèl la men toutotan i té ni kò-lasa i pa té’é pé monté an syèl-la. Lèwvwè Jézi ofè kò a-y an sakrifis pou moun asi latè, i ba sé krétyen wen la laposibilité dè ay viv an syèl-la. Yo osi, pou yo pé sa ni rékonpans a yo an syèl-la, fò-yo ké lésé kò-la yo ni la (Ébr. 10:19, 20 ; 1 Kor. 15:50). w23.10 28 § 13.
Sanmdi 19 juiyé
An pé’é ni asé tan mwen rakonté sa Jédéon […] fè (Ébr. 11:32).
Lè sé boug Éfrayim la kritiké Jédéon, i réponn-yo èvè dousè (Jij 8:1-3). I pa fè kòlè. I montré i té ni imilité lè i kouté-yo palé dè sa ki té ka enkyété-yo, é i palé ba-yo jantiman, kifè sa kalmé-yo. On ansyen ki ni sajès ka imité ègzanp a Jédéon lè i ka pran tan kouté é lè i ka réponn èvè dousè lè yo ka kritiké-y (Jak 3:13). Grasa sa, i ka travay pou lapé adan lasanblé-la. Lè yo félisité Jédéon pas i té gangné sé Madyanit-la, i ba Jéova tout glwa-la (Jij 8:22, 23). Kijan sé ansyen-la pé imité Jédéon ? Yo pé ba Jéova louwanj pou sa i ka pèwmèt-yo fè (1 Kor. 4:6, 7). Pa ègzanp, si yo ka félisité on ansyen pas kò a-y bon pou anségné lézòt, i pé di moun-la kè sé Pawòl a Bondyé ki ka anségné-nou oben kè sé òwganizasyon a Jéova ki ka fòwmé-nou. Fò sé ansyen-la mandé-yo dè tanzantan si yo ka anségné on mannyè ki ka onoré Jéova, oben si yo ka chèché a fè moun vwè-yo. w23.06 4 § 7-8.