Apokalipsã: A Segd N Yɛɛsa Tõnd Bɩ, Bɩ D Segd N Gẽeg-a Lame?
“Rũndã-rũndã, apokalipsã pa bilgr sẽn yit Biiblã pʋgẽ bal ye, la a lebga bũmb sẽn sɩd tõe n yɩ hal sõma.”
—Yaa a Javier Pérez de Cuéllar, sẽn da yaa O.N.U. sekretɛɛr zenerallã n gom woto.
GOM-BIIG ning sẽn yaa “apokalipsã” dũniyã nin-kãseng sẽn dɩk n tʋm woto wã pukda nebã wʋsg sẽn yɩɩd sẽn wʋmd apokalipsã võorã to-to, la b yãt b sẽn dɩkd gom-bi-kãngã n tʋmd to-to filim dãmbẽ wã, sɛbã gom-zutẽ, sɛbã la zʋrno rãmbẽ wã. A bilgda yãab sẽn tɩ loe ne yel-be-kẽeng ãndũniyã zugu. La gom-biig ning sẽn yaa “apokalipsã” võor meng yaa bõe? La sẽn yɩɩd fãa, yaa koe-bʋg n be Biiblã sebr ning yʋʋr sẽn yaa Apokalips bɩ Wilgrã pʋgẽ?
Gom-biig ning sẽn yaa “apokalipsã” yita Gerɛk gomdẽ sẽn dat n yeel tɩ “pilgri,” bɩ “pukri.” Yaa bõe la b puk-yã, bɩ b vẽneg Biiblã pʋgẽ Wilgrã pʋgẽ? A ra yaa koɛɛg bal sẽn tɩ loe ne bʋ-kaoore, bãnd sẽn wilgd sãoong sẽn pa tar põsdb sẽn wat bɩ? B sẽn sʋk-a a sẽn tagsd to-to Apokalipsã zugu, kʋdemd yel-gɛt a Jean Delumeau sẽn yaa Ẽnstiti de Fãrãns ned togsame: “Yaa belsg la saagr sebre. Nebã zẽna a goamã, n tik b yama yel-beedã yell a sẽn gomdã zugu.”
Pipi Egiliizã la dũniyã saab yelle
Wãn-wãn la pipi “kiris-nebã” ra get dũniyã saab la saagr ning a sẽn tar Kirist Yʋʋm Tusr Naamã rɩɩbã (Yʋʋm tusrã) tẽngã zugã wɛɛngẽ? Kʋdemd yel-gɛt kãng yeelame: “Sã n yaa ne maam, wõnda pipi yʋʋm kob-gĩnã sasa kiris-nebã wʋsg sẽn yɩɩd ra sakame n lebg yʋʋm tusrã tẽedba. . . . Pipi yʋʋm kob-gĩnã kiris-neb nins sẽn tall tẽeb ne Yʋʋm tusrã sʋka, sẽn yɩɩd fãa yaa a Papias sẽn yaa Hierapolis sẽn be Azi Mineerã evɛke, . . . a Justin Sõng sẽn dog Palɛstinã, b sẽn kʋ a tẽebã yĩng Rom sẽn zems yʋʋmd 165 T.W., a Irene Sõngo, sẽn yaa Liyõ evɛke, sẽn ki yʋʋmd 202 T.W., a Tertuliẽ, sẽn ki yʋʋmd 222 T.W., la . . . seb-gʋlsd kãseng a Lactance.”
A Papias b sẽn yeel t’a kii a tẽebã yĩng Pɛrgam yʋʋmd 161 bɩ 165 T.W. wɛɛngẽ, The Catholic Encyclopedia yetame: “Evɛk a Papias sẽn yit Hierapolis sẽn yaa a Zã Sõng karen-biigã yɩɩ yʋʋm tusrã zãmsg tɛɛnda. A yeelame tɩ yaa tʋm-tʋmdbã wakatẽ neb nengẽ la a paam a tẽebã zãmsgo, t’a Irene togs tɩ yaa ‘Tũudum taoor dãmb’ a taab sẽn da yã la b kelg karen-biig a Zã, n zãms yʋʋm tusrã tẽeb yẽ nengẽ, wala Soaalã zãmsg a yembre. Sã n yaa ne a Ezɛɛbe . . . a Papias sebrã pʋgẽ a togsame tɩ sẽn ki-bã vʋʋgr poore, yaa Kirista tẽng zug rĩung nif sẽn ne, sẽn na n zĩnd yʋʋm tusr pʋgẽ n na n pʋgle.”
Bõe la rẽ wilgd tõnd pãn-tusdg ning Apokalips bɩ Wilgr sebrã sẽn da tall pipi tẽedbã zutã wɛɛngẽ? Rẽ kõ-b-la rabeem bɩ saagr bɩ? Bũmb sẽn be yamleoog yaa tɩ kʋdemd yel-gɛtbã boola pipi kiris-nebã tɩ chiliasts rãmba, sẽn yit Gerɛk gom-biisẽ sẽn yaa khilia étê (yʋʋm tusri) pʋgẽ. N-yẽe, b ra mii bãmb wʋsg wa neb sẽn tẽed Kirist Yʋʋm Tusr Naamã Rɩɩbo, sẽn na n wa ne arzãn tẽngã zugu. Zĩig a yembr pʋgẽ bal b sẽn gom yʋʋm tusr saagrã yell yaa Apokalips bɩ Wilgr sebrã. (20:1-7) Woto, a sẽn zãr ne a yɛɛs tẽedbã, Apokalipsã kõ-b-la saagr sẽn yaa kãsengã. A sebr ning sẽn yaa Pipi Egiliizã la Dũniyã (The Early Church and the World) pʋgẽ, a Cecil Cadoux sẽn yaa Ogsfoor egiliizã kʋdemd porfesɛɛrã gʋlsame: “Baa b sã n baas n zãgsa Chiliast rãmbã tagsa me, b sak-b-la Egiliizẽ wã n kaoose, tɩ seb-gʋlsdb yʋy sẽn yi sõma-sõma wã wʋsg sẽn yɩɩd ra zãmsd-b nebã.”
Bũmb ning sẽn kɩt tɩ b zãgs Apokalips saagrã
Sẽn mik tɩ yaa kʋdemd yell b sẽn ka tõe n kɩɩse, tɩ pipi kiris-nebã wʋsg bɩ bãmb wʋsg sẽn yɩɩd meng talla saagr ne Kirist Yʋʋm Tusr Naamã Rɩɩb tẽng zug arzãnẽ wã yĩngã, maana wãn tɩ b wa “baas n zãgs” “chiliast rãmba tagsa” a woto? Ne bʋʋm, wɩdg n wa, wala mit a Robert Mounce sẽn wilgã, “zu-bʋko, chiliast rãmb wʋsg maana mamsg wʋsgo, la b wilg yʋʋm tusrã sasa võor tɩ zems ne yĩng yɛla, la ne yĩn-sidg sẽn loog noore.” La b ra tõe n demsa tagsa a woto sẽn loog noorã n pa zãgs Yʋʋm tusrã saagr sẽn yaa hakɩkã ye.
Sɩda, yʋʋm tusrã gẽegdbã bɛɛb sẽn tũnug ne bũmb nins n na n saas yʋʋm tusr tẽebã lingdame. Dictionnaire de Théologie Catholique yeta Rom egiliiz ned a Caius (sẽn vɩɩmd yʋʋm kob-gĩnd a yiib-n-soabã baasgẽ n tɩ ta tãab-n-soabã sɩngrẽ wã) wɛɛngẽ tɩ “sẽn na yɩl n zab ne yʋʋm tusr tẽebã n tõoge, vẽeneg-vẽenega, a kɩɩsame tɩ Apokalipsã [Wilgrã] la a Zã Sõng Evãnzillã pa sɩd ye.” Dictionnaire kãng togsa rẽ poor t’a Dionysius, sẽn da yaa Alɛgsãndri evɛk sẽn vɩɩmd yʋʋm kob-gĩnd a tãab-n-soabẽ wã gʋlsa sebr n kɩɩs yʋʋm tusrã tẽebo, la tɩ “sẽn na yɩl n kɩt tɩ neb nins sẽn da sak tags-kãngã wã ra tik b tẽebã a Zã Sõng Apokalipsã zugu, a pa maan sãmb-sãmb la a yeel tɩ Apokalipsã pa sɩd ye.” Kɩɩs-toaag a woto sẽn zãgsd saagr ne yʋʋm tusrã bark tẽng zugã yiisda pãn-tusdg sẽn da pukd ne sɩlem teoloziẽ rãmbã sʋk rẽ wẽnde.
A sebr ning sẽn yaa Yʋʋm tusrã baoobã (The Pursuit of the Millennium) pʋgẽ, Porfesɛɛr a Norman Cohn gʋlsame: “Yʋʋm kob-gĩnd a tãab-n-soabã sasa b maka pipi n na n sãbg yʋʋm tusr tẽebã. Rẽ yɩɩ wakat ning a Orizɛn sẽn sɩng n wilgd Rĩungã wa bũmb sẽn na n zĩnd tẽedbã sɩɩsẽ, la pa bũmb sẽn na n zĩnd zĩig la wakat takɩ pʋgẽ wã. Tõe tɩ yaa nin-kãng soabã n tall pãn-tusdg n yɩɩd pĩnd Egiliizã teoloziẽ rãmbã fãa sʋka.” A sẽn tik Gerɛk filozofi wã zug n bas Biiblã, a Orizɛn booga saagr kãsengã pãng sẽn tɩ loe ne tẽng zug barkã Mesi Riũngã naam dɩɩb wakatã, n kɩt t’a lebg “bũmb [võor b sẽn pa tõe n wʋm] . . . sẽn be tẽedbã sɩɩs pʋsẽ.” Katolik seb-gʋlsd a Léon Gry gʋlsame: “Bilf-bilfu, gerɛk filozofi wã pãn-tusdg sẽn yaa kãseng n yɩɩdã . . . waa ne Chiliast rãmbã tagsg lʋɩɩse.”
“Egiliizã menesa a saagr koɛɛgã”
Sãmbg sẽn ka be, a Ogistẽ ra yaa Egiliizã Gʋlsd ning sẽn maan a sẽn tõe fãa n dɩk Gerɛk filozofi wã n lagem ne bũmb ning sẽn da wõnd kiris-nedemd yẽ wakatã. A sẽn da yaa yʋʋm tusr tẽebã tɛɛnd sẽn tar yẽesma, a baas n zãgsa tagsg buud fãa sẽn tɩ loe ne Kirista Yʋʋm Tusr Naam tẽngã zugu. A golma yɛlã n wilg tɩ Wilgr sak 20 wã võor segd n wʋma makr wɛɛngẽ.
The Catholic Encyclopedia wã yetame: “A Ogistẽ ra tẽeda sõmb-sõmb tɩ yʋʋm tusr naam pa na n zĩnd ye. . . . A yeta tõnd tɩ pipi vʋʋgrã sak kãngã sẽn gomd a yellã tɩ loee ne rogem-paalg tẽebã wɛɛngẽ f lisgã sasa wã. Yʋʋm tusr vʋʋsg daar ning sẽn na n pʋgl kʋdemdã yʋʋm tus a yoobã yaa vɩɩm sẽn-kõn-sa wã fãa.” The New Encyclopædia Britannica yetame: “A Ogistẽ sẽn wilg tɩ yʋʋm tusrã tẽebã yaa makr bũmbã lebga egiliizã zãmsg b sẽn sake . . . A Lutɛɛr, a Kalvẽ la Ãngilikã rog-n-migsã Rɛmsdb sẽn yaa Portɛstã rãmbã . . . ra ket n loee kãn-kãe ne a Ogistẽ tagsa wã.” Woto, b kɩtame tɩ dũni kiris-nedemdã egiliiz rãmb neb kong yʋʋm tusrã saagre.
Sẽn paase, sã n yaa ne Sʋɩs teoloziẽ a Frédéric de Rougemont, “a sẽn zãgs tẽeb ning a sẽn da sɩng n tar yʋʋm tusr naamã rɩɩb wɛɛngẽ wã, a [Ogistẽ] maana Egiliizã wẽng b sẽn pa tõe n sɩfe. Ne a yʋʋrã sẽn tar pãn-tusdg kãseng ningã, a saka tudgr sẽn kɩt tɩ [Egiliizã] kong a tẽng zug bõn-datlã.” Alemayn teoloziẽ a Adolf Harnack lagem n sak n deegame tɩ Yʋʋm tusrã zãgsg kɩtame tɩ nin-buiidã kong “tũudum ning võor b sẽn da wʋmdã,” n dɩk “pĩnd tẽebã” n ledg ne “tẽeb võor b sẽn da pa tõe n wʋm.” Rũndã-rũndã, egiliiz vɩɩdã sẽn be tẽns wʋsg pʋsẽ wã yaa kaset sẽn tar pãng sẽn wilgd tɩ nin-buiidã rata tẽeb la saagr võor b sẽn tõe n wʋme.
A sebr ning sẽn yaa Wilgr sebrã zĩ-kãsemsã (Highlights of the Book of Revelation) pʋgẽ, Biibl mit a George Beasley-Murray gʋlsame: “B sẽn sak a Ogistẽ pãn-tusdgã sẽn yaa kãseng wʋsgã tɩ tũudum wilã tẽed yʋʋm tusrã, Katolik rãmbã la Portɛstã rãmbã lagma taab n kɩɩs yʋʋm tusrã. B sã n sʋk-b tɩ bõe saagr la b tar ninsaalbã yĩng dũni kãngã pʋgẽ, leokr ning b sẽn kõtã yaa: Saagr kae ye. B na n sãama dũniyã, Kiristã waoongẽ, n bas weer saas la bugum sẽn-kõn-sa wã yĩnga, zĩis nins b sẽn na n yĩm kʋdemdã. . . . Egiliizã menesa a saagr koɛɛgã.”
Apokalips saagrã sẽn yaa kãsengã ket n tara pãnga!
Sã n yaa ne a Zeova Kaset rãmbã, b kɩsa sɩd tɩ saagr kãseng ning sẽn tɩ loe ne Yʋʋm tusrã na n pidsame. B sẽn bool-a n sʋk Fãrens televiziõ roogẽ gom-zug sẽn yaa “Yʋʋm 2000: dũni saab rabeemã” zugu, Fãrens kʋdemd yel-gɛt a Jean Delumeau yeelame: “A Zeova Kaset rãmbã tũuda yʋʋm tusr tẽebã tagsg bal takɩ, bala b yetame tɩ ka la bilfu . . . d na n tõog n pasga yel-beed n kẽ yʋʋm 1000 sũ-noog pʋgẽ.”
Yaa woto bal kɛpɩ la tʋm-tʋmd a Zã yã yãab pʋgẽ n bilg-a a Apokalipsã bɩ Wilgrã sebr pʋgẽ. A gʋlsame: “Dẽ, mam yãa yĩngr paalga la dũni paalga; . . . Mam wʋma koe-kãseng sẽn yi geerẽ wã n yeele: ‘Gese, Wẽnnaam yir bee neba sʋka. La bãmb na n zĩnda ne bãmba, la bãmb na n yɩɩ bãmb neba, la bãmb menga na n paa ne bãmba. Bãmb na n yẽesa nintãma fãa t’a ra le zĩnd bãmb ninẽ ye, la kũum ka na n le zĩnd ye, la sũ-sãoong bɩ yãbre wala toog kõn le zĩnd yɛs ye, tɩ bõe, dẽenem bũmb fãa loogame.’ ”—Wilgri 21:1, 3, 4.
Dũniyã gill zugu, a Zeova Kaset rãmbã kẽesda b mens Biiblã zãmsg pʋgẽ, sẽn na yɩl n tõog n sõng neb wʋsg wa b sẽn tõe tɛk tɩ b sak saagr kãngã. B sũy na n yɩɩ noog tɩ b sõng-y tɩ y zãms n paas rẽ wɛɛngẽ.
[Picture on page 6]
A Papias ra yetame tɩ ra yaa tʋm-tʋmdbã zãmaanẽ neb meng nengẽ la a paam Yʋʋm tusr tẽebã zãmsgo
[Picture on page 7]
A Tɛrtuliẽ tẽe Kirist Yʋʋm Tusr Naamã rɩɩbo
[Credit Line]
© Cliché Bibliothèque Nationale de France, Paris
[Picture on page 7]
“A sẽn zãgs tẽeb ning a sẽn da sɩng n tar yʋʋm tusr naamã rɩɩb wɛɛngẽ wã, a [Ogistẽ] maana Egiliizã wẽng b sẽn pa tõe n sɩfe”
[Picture on page 8]
Tẽng zug Arzãnã b sẽn kãab Apokalipsã pʋgẽ wã yaa bũmb d sẽn segd n tall saagr kãseng ne