“Jehova” o “Yaweh”?

“SAMTING nogut tru,” “bagarapim stret.” Wanem samting i kirapim ol saveman bilong tok Hibru bilong Baibel long kolim kain strongpela tok olsem? Em wanpela tok pait i kamap, olsem i stret long kolim nem bilong God olsem “Jehova” o nogat. Dispela tok pait i bin i stap inap wan handet yia samting. Long nau i olsem planti saveman bilong tok Hibru i laikim nem i gat tupela hap bilong en, olsem “Yahweh.” Tasol dispela pasin bilong kolim nem bilong God olsem “Jehova,” em i “samting nogut tru” olsem ol i tok, o olsem wanem?

As Bilong Dispela Tok Pait

Olsem Baibel i tok, God yet i bin kamapim nem bilong em long ol man. (Kisim Bek 3:​15) Ol tok bilong Baibel i soim yumi olsem ol wokboi bilong God long bipo yet ol i save kolim dispela nem. (Stat 12:8; Rut 2:⁠4) Sampela ol narapela lain tu ol i save long nem bilong God. (Josua 2:⁠9) Na planti lain moa yet ol i kisim save long dispela nem taim ol Juda i lusim kalabus long Babilon na kam bek long ples ol i bungim ol lain bilong planti kantri. (Song 96:​2-​10; Aisaia 12:4; Malakai 1:​11) Wanpela buk (The Interpreter’s Dictionary of the Bible) i tok: ‘I gat planti samting i makim olsem bihain long taim ol Juda i lusim kalabus, planti man bilong ol narapela lain ol i laik kam insait long lotu bilong ol Juda.’ Tasol paslain liklik long taim bilong Krais, ol man i kisim tingting olsem i no stret long kolim nem bilong God. Bihain ol Juda i lusim pasin bilong kolim nem bilong God long ples klia, na tu, sampela i tambuim ol man long kolim. Olsem na pasin bilong kolim stret dispela nem i lus​—⁠tasol em i lus tru o olsem wanem?

Nem i Bikpela Samting Olsem Wanem?

Long tok Hibru, ol i save raitim nem bilong God olsem יהוח. Dispela 4-pela leta, em ol i save kaunim kirap long han sut na i kam long han kais, ol i save kolim Tetragramaton. Nem bilong planti man na planti ples em Baibel i kolim, i gat nem bilong God i stap insait long en, em ol i bin sotim. Olsem wanem? Ating ol dispela nem inap helpim yumi long save long olsem wanem ol i bin kolim nem bilong God?

George Buchanan, em wanpela profesa long bikpela skul bilong lotu (Wesley Theological Seminary) long Wosington, D.C., Amerika, em i tok yes, ol inap. Profesa Buchanan i tok: ‘Long bipo tru, planti papamama i save givim nem bilong ol god bilong ol long ol pikinini bilong ol. Olsem na ol bai kolim nem bilong ol pikinini long wankain pasin olsem ol i kolim nem bilong god bilong ol. Ol i save putim 4-pela leta bilong Tetragramaton insait long nem bilong ol man, na oltaim ol i save putim leta bilong namel, olsem o, i go insait long nem bilong ol.’

Yumi ken tingim sampela nem i stap long Baibel na i gat nem bilong God i stap insait long en, em ol i sotim. Profesa Buchanan i tok, nem Jonatan, em Baibel Hibru i raitim olsem Yoh·na·thanʹ o Yehoh·na·thanʹ, insait bilong en i olsem “Yaho o Yahowah i bin givim.” Nem bilong profet Elaija long tok Hibru em ʼE·li·yahʹ o ʼE·li·yaʹhu. Profesa Buchanan i tok, insait bilong dispela nem i olsem: “God bilong mi em Yahoo o Yahoo-wah.” Na tu, nem bilong Jehosafat long tok Hibru em Yehoh-sha·phatʹ, insait bilong en i olsem “Yaho i skelim pinis long kot.”

Bilong kolim Tetragramaton olsem “Yahweh,” yumi mas lusim leta o long nem bilong God. Tasol long planti nem i stap long Baibel na i gat nem bilong God insait long en, dispela leta o long namel bilong nem em i stap insait long nem tru na long hap nem ol i bin sotim, olsem long nem Jehonatan na Jonatan. Olsem na Profesa Buchanan i tok long nem bilong God olsem: “I no gat wanpela taim ol i rausim ol leta oo o oh. Sampela taim ol i sotim dispela nem na raitim olsem ‘Ya,’ tasol i no gat wanpela taim ol i raitim olsem ‘Ya-weh.’ Taim ol i sotim Tetragramaton na kolim wanpela hap tasol, ol i kolim olsem ‘Yah’ o ‘Yo.’ Orait taim ol i kolim olsem 3-pela hap, bai em i olsem ‘Yahowah’ o ‘Yahoowah.’ Sapos ol i bin sotim i go tupela hap tasol, bai em i olsem ‘Yaho.’ ”​—⁠Buk Biblical Archaeology Review.

Ol dispela tok i helpim yumi long kisim gut tok bilong wanpela saveman bilong tok Hibru em i bin stap olsem 150 yia samting i go pinis, nem bilong em Gesenius. Long buk bilong em (Hebrew and Chaldee Lexicon to the Old Testament Scriptures), em i tok: ‘Ol man em ol i ting יְהוָֹה [Ye-ho-wah] em pasin tru bilong kolim [nem bilong God], i olsem i gat as na ol i ken ting olsem. Taim ol i kolim nem bilong God olsem, em nau, sotpela pasin bilong raitim, olsem יְהוֹ [Ye-ho] na יוֹ [Yo], i stap long kirap bilong planti nem, yumi ken ting em i stret.’

Tasol long wanpela buk em Everett Fox i tanim (The Five Books of Moses), long tok i go pas em i tok: “Long bipo na long nau tu ol man i wok strong long kisim bek pasin tru bilong kolim nem Hibru [bilong God], tasol ol i no inap; dispela nem ‘Jehova,’ em sampela taim yumi save harim, na dispela nem ‘Yahweh,’ em ol saveman i laikim, ol i no inap kamapim klia olsem em i pasin tru bilong kolim dispela nem.”

Yumi save, dispela tok pait bilong ol saveman bai i go yet. Taim ol Masoret i no kamapim yet pasin bilong raitim ol leta olsem a, e, i, o, u, ol Juda i lusim pinis pasin bilong kolim nem bilong God tru. Olsem na i no gat wanpela rot bilong kamapim klia tru wanem ol leta olsem a, e, i, o, u, i stap namel long ol leta YHWH (יהוה). Tasol nem bilong ol man em Baibel i stori long ol​—⁠em pasin bilong kolim stret ol dispela nem i no bin lus​—⁠em inap helpim yumi long save long pasin bilong bipo long kolim nem bilong God. Long dispela as, sampela saveman i wanbel long tok olsem pasin bilong kolim nem bilong God olsem “Jehova” em i no samting nogut tru, nogat.

[Ol Piksa long pes 31]

Planti man i laikim pasin bilong kolim nem bilong God olsem “Jehova,” winim ol narapela pasin bilong kolim