Jeŋ Nilee Kɛ Jamɔ Béi ko Shishijee
ŊULAMII ahe nilelɔ ni eye afii 70 lɛ miibɔ mɔdɛŋ koni ekane nii yɛ egbele saa nɔ. Ehiɛ wolo ko ni eŋma, ní etsɛŋ ni abaakala lɛ yɛ edɛŋ. Kɛ́ ele jio, eleee jio, ewolo lɛ baatsake susumɔ ni adesai hiɛ yɛ je lɛ he lɛ kwraa. Ebaatée béi ko ni naa wa hu shi yɛ Kristendom teŋ, ni nɔ ni jɛ mli kɛba lɛ yɛ ŋmɛnɛ lolo.
Nuu ni kã egbele saa nɔ lɛ gbɛi ji Nicolaus Copernicus, ejɛ Poland ni eji Katoliknyo, ni enɛ ba mli yɛ afi 1543. Copernicus wolo ni gbɛi ji On the Revolutions of the Heavenly Spheres lɛ tsɔɔ akɛ hulu lɛ yɛ shibɔlemɔ ŋulamii lɛ ateŋ, shi jeee shikpɔŋ lɛ ji nɔ ni yɔɔ teŋ. Copernicus kɛ wolo kome kɛ emli saji ni yɔɔ mlɛo ni eŋma lɛ tsake tsɔɔmɔ ni yɔɔ hwanyaŋŋ diɛŋtsɛ, ni tsɔɔ akɛ shikpɔŋ lɛ yɛ shibɔlemɔ ŋulamii lɛ ateŋ lɛ.
Shishijee lɛ, nɔ ko bibioo pɛ yɔɔ ni tsɔɔ akɛ béi ko baate shi. Nɔ kome ji akɛ, Copernicus kɛ ŋaalee tsu nii beni ejieɔ esusumɔi akpo lɛ. Kɛfata he lɛ, etamɔ nɔ ni Katolik Sɔlemɔ ni kpɛlɛ nɔ akɛ shikpɔŋ lɛ yɛ shibɔlemɔ ŋulamii lɛ ateŋ lɛ kpɛlɛɔ jeŋ nilee tsɔɔmɔi anɔ waa yɛ nakai beaŋ. Paapa lɛ diɛŋtsɛ po wo Copernicus hewalɛ koni ekala ewolo lɛ. Beni Copernicus yaakala ewolo lɛ, woji akalalɔ ko ni miishe gbeyei lɛ ŋma lɛ diɛŋtsɛ ehiɛkpamɔ wiemɔ, ni etsɔɔ akɛ tsɔɔmɔ ni ji akɛ hulu lɛ yɛ shibɔlemɔ ŋulamii lɛ ateŋ lɛ ji akɔntaabuu mli susumɔ ko, shi ejeee ŋulamii ahe nilee mli anɔkwale ko diɛŋtsɛ.
Béi lɛ Mli Bawo Wú
Mɔ kroko hu ni nyiɛ sɛɛ ji Italy ŋulamiiaŋkwɛlɔ, akɔntaabulɔ, kɛ jeŋ nilelɔ ni atsɛɔ lɛ Galileo Galilei (afi 1564-1642), ni lɛ hu eji Katoliknyo lɛ. Beni Galileo kɛ shwɛdei ni ekɛ glase hee ni akɛkwɛɔ nii fee lɛ kwɛ ŋwɛiniiaŋ lɛ, ena nibii komɛi ni mɔ ko enako eko dã. Nibii ni ena lɛ ha eyiŋ tsɔ akɛ Copernicus sane ja. Galileo na nibii diji komɛi hu yɛ hulu lɛ nɔ, ni ekɛ no te shi eshi jeŋ nilee kɛ jamɔŋ hemɔkɛyeli kroko ni ahiɛ akɛ hulu lɛ tsakeee, ni efiteee lɛ.
Ákɛ mɔ ni tamɔɔɔ Copernicus lɛ, Galileo kɛ ekãa kɛ tsuisalɛ jaje esusumɔi lɛ etsɔɔ. Ni efee enɛ beni jamɔi lɛ ekpɛlɛɛɛ mɛi krokomɛi asusumɔi anɔ kwraa, akɛni nakai beaŋ lɛ Katolik Sɔlemɔ lɛ ete shi eshi Copernicus tsɔɔmɔ lɛ yɛ faŋŋ mli lɛ hewɔ. No hewɔ lɛ beni Galileo jaje akɛ tsɔɔmɔ akɛ hulu lɛ yɛ shibɔlemɔ ŋulamii lɛ ateŋ lɛ jeee nɔ ni ja kɛkɛ, shi moŋ ekɛ Ŋmalɛ lɛ kpaa gbee hu lɛ, sɔlemɔ lɛ yɔse akɛ eetse jamɔ lɛ hiɛ atua.a
Galileo shi kɛtee Roma koni eyafã ehe, shi eyayeee omanye. Yɛ afi 1616 lɛ, sɔlemɔ lɛ fã lɛ koni ekpa Copernicus tsɔɔmɔ lɛ he wiemɔ. Aku Galileo naa yɛ be ko mli. Kɛkɛ ni eŋma wolo kroko kɛfi Copernicus tsɔɔmɔ lɛ sɛɛ yɛ afi 1632. Enɔ afi nɔŋŋ lɛ, Sane Mlipɛimɔ Kuu lɛ fã koni awo Galileo tsuŋ ewala gbii abɔ fɛɛ. Shi akɛni eda yɛ afii amli hewɔ lɛ, amɛba etoigbalamɔ lɛ shi amrɔ nɔŋŋ ni awo lɛ tsuŋ yɛ eshia.
Mɛi babaoo buɔ béi ni ba Galileo kɛ sɔlemɔ lɛ teŋ lɛ akɛ kunim kpele ni jeŋ nilee ye yɛ jamɔ kɛ agbɛnɛ hu Biblia lɛ nɔ. Shi taakɛ wɔbaana yɛ sane ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, saji otii babaoo bɛ sane naamuu ni yɔɔ mlɛo nɛɛ mli.
[Shishigbɛ niŋmaa]
a Oyaiyeli ni Galileo kɛha saji ahetoo, kɛ hefɛoyeli wiemɔi ni naa wa ni ekɛtsu nii lɛ ha ená henyɛlɔi bɔ ni esaaa. Agbɛnɛ hu, akɛni ejaje akɛ tsɔɔmɔ ni ji akɛ hulu lɛ yɛ shibɔlemɔ ŋulamii lɛ ateŋ lɛ kɛ Ŋmalɛ lɛ kpaa gbee hewɔ lɛ, ejie ehe kpo akɛ ele fe sɔlemɔ lɛ, ni no hu wo sɔlemɔ lɛ mli la.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 3]
Copernicus
[He ni Sane lɛ Jɛ]
Taken from Giordano Bruno and Galilei (German edition)
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 3]
Galileo fã ehe yɛ Roma Sane Mlipɛimɔ Kuu lɛ hiɛ
[He ni Sane lɛ Jɛ]
From the book The Historian’s History of the World, Vol. IX, 1904
[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 3 lɛ Jɛ]
Mfoniri nɛɛ: Chart depicting Copernicus’ concept of the solar system