Informasaun neʼebé ajuda ema

HODI rona-naʼin bele komprende liután, la toʼo atu koʼalia deʼit kona-ba tópiku ruma neʼebé diʼak. Husu ita-nia an: ‘Tansá mak haʼu-nia rona-naʼin presiza tebes atu komprende informasaun neʼe? Saida mak haʼu sei koʼalia hodi rona-naʼin bele hetan buat diʼak husi informasaun ida-neʼe?’

Iha Eskola Serbisu Kristaun nian, se ita hetan knaar hodi hatudu oinsá atu haklaken ba ema, ita-nia uma-naʼin mak sai hanesan ita-nia rona-naʼin. Maibé iha tempu seluk, karik ita sei hetan knaar atu hatoʼo diskursu ba kongregasaun.

Saida mak ita-nia rona-naʼin hatene ona? Bainhira ita atu prepara diskursu, ulukliu husu ita-nia an: ‘Saida mak haʼu-nia rona-naʼin hatene ona kona-ba tópiku neʼe?’ Se rona-naʼin mak ema neʼebé iha lia-loos kleur ona, lalika repete hanorin balu neʼebé simples deʼit. Ita hakarak uza hanorin simples neʼe nuʼudar hun atu hanorin buat neʼebé kleʼan liután ba sira. Maibé se rona-naʼin iha ema foun barak, ita mós tenke prepara informasaun neʼebé diʼak ba sira.

Ita hakarak hatoʼo diskursu tuir buat neʼebé rona-naʼin hatene ona. Se ita uza informasaun neʼebé rona-naʼin hatene ona, la diʼak atu koʼalia barak. Maibé bainhira ita hatoʼo hanorin balu neʼebé foun ba ema barak liu neʼebé rona, koʼalia neineik uitoan hodi sira bele komprende ho klaru.

Informasaun saida mak ajuda rona-naʼin? Atu hatoʼo informasaun diʼak la dehan katak ita presiza hanorin buat neʼebé foun iha tempu hotu. Diskursu-naʼin balu iha matenek atu esplika ho didiʼak informasaun neʼebé ema barak hatene ona, hodi rona-naʼin sente katak sira foin komprende klaru ida-neʼe.

Bainhira ita bá haklaken, la toʼo atu temi deʼit dezastre ida husi notísias hodi hatudu katak ita hela iha loron ikus sira. Uza Bíblia atu hatudu tansá ita fiar ida-neʼe. Ida-neʼe bele halo rona-naʼin komprende. Se ita koʼalia kona-ba siénsia, ai-horis no animál sira, ita lakohi atu hatoʼo deʼit faktu ruma neʼebé uma-naʼin seidauk hatene. Tuir loloos, ita-nia hakarak mak atu uza evidénsia husi kriasaun hamutuk ho Bíblia atu hatudu katak iha duni Kriadór ida neʼebé hadomi ita. Ida-neʼe sei ajuda uma-naʼin atu hanoin kona-ba buat neʼebé nia hatene ona iha dalan neʼebé foun.

Dala ruma, susar duni atu hatoʼo informasaun neʼebé ema rona beibeik ona. Maibé ita presiza hatene oinsá atu halo ida-neʼe hodi bele hanorin iha dalan neʼebé diʼak. Oinsá mak ita bele halo nuneʼe?

Ita presiza halo riset. Kuandu ita prepara diskursu, duké uza deʼit buat neʼebé ita hatene ona, halo riset hodi buka informasaun iha livru sira neʼebé temi iha pájina 33-38. Informasaun neʼe ajuda ita atu hanoin uluk kona-ba ita-nia objetivu. Nuʼudar ita halo riset, karik ita sei hetan istória ida neʼebé ema barak seidauk hatene, no ida-neʼe liga ho ita-nia tópiku. Ka karik ita sei hetan buat ruma iha notísias neʼebé apoia pontu ba ita-nia diskursu no ita bele uza ida-neʼe.

Ita bele hafolin liután informasaun neʼebé ita hetan hodi husu pergunta hanesan: Saida? Tanbasá? Bainhira? Iha neʼebé? Sé? no Oinsá? Porezemplu: Tanbasá mak ida-neʼe loos? Oinsá mak haʼu bele hatudu katak neʼe mak loos? Hanorin falsu saida mak hanetik ema atu simu lia-loos neʼe? Tansá mak ida-neʼe importante? Oinsá mak ida-neʼe bele kona ema nia moris? Iha ka lae, ezemplu ruma neʼebé hatudu tansá mak diʼak atu halo tuir informasaun neʼe? Saida mak hanorin neʼe hatudu kona-ba Maromak Jeová nia hahalok? Ka ita mós bele husu: Horibainhira mak ida-neʼe akontese? Oinsá mak ita bele uza informasaun neʼe iha ita-nia moris ohin loron? Ita bele halo ita-nia diskursu sai moris hodi husu no depois fó resposta ba pergunta hanesan neʼe.

Iha ita-nia diskursu, karik ita presiza lee eskritura ruma neʼebé rona-naʼin hatene didiʼak ona. Se nuneʼe, oinsá mak ita bele hatoʼo informasaun neʼebé ajuda sira? Koko atu esplika eskritura sira-neʼe, laʼós lee deʼit.

Ema bele komprende liután eskritura neʼe se ita hatudu parte ida-neʼebé mak liga ho ita-nia diskursu, no esplika neʼe ho didiʼak. Porezemplu, hanoin toʼok kona-ba Koloso 3:12. Saida mak “laran-sadiʼa”? Ita hatudu laran-sadiʼa hodi halo tuir sé-nia matadalan? Oinsá mak ita bele esplika kona-ba ‘tau hahalok laran-sadiʼa nuʼudar ita-nia hatais’? Ka oinsá atu tau “laran-diʼak” nuʼudar ita-nia hatais? Saida mak “haraik-an”? Se ita-nia rona-naʼin barak mak ferik-katuas, oinsá mak eskritura neʼe bele kona sira? La haluha katak informasaun neʼebé ita sei uza depende ba ita-nia tópiku, objetivu, ita-nia rona-naʼin, no ita-nia tempu.

Se ita esplika iha dalan simples arti ba liafuan balu, ida-neʼe bele ajuda rona-naʼin atu komprende liután. Porezemplu, ema balu hakfodak atu aprende kona-ba saida mak “ukun” neʼebé temi iha Mateus 6:10. Kuandu ita halo nuneʼe, ida-neʼe mós bele ajuda irmaun ka irmán neʼebé kleur ona iha lia-loos atu hatene ho klaru kona-ba eskritura neʼe. Porezemplu kuandu ita lee 2 Pedro 1:5-8, ita bele esplika kona-ba hahalok sira neʼebé temi iha eskritura neʼe, hanesan: Fiar, matenek, kontrola an, tahan, laran-metin ba Maromak, domin ba maun-alin sira, no domin ba ema hotu. No kuandu iha liafuan balu neʼebé arti besik atu hanesan, diʼak atu esplika oinsá mak liafuan sira-neʼe la hanesan. Ezemplu kona-ba neʼe mak iha Salmo (Mazmur) 119:1-7 neʼebé uza liafuan sira hanesan ukun-fuan, mandamentu, no lei.

Ita-nia rona-naʼin bele aprende buat barak se ita esplika eskritura ida ho didiʼak. Porezemplu, ema barak hakfodak bainhira sira foin hatene katak iha eskritura João 11:11-14, Jesus koʼalia kona-ba ninia belun hodi dehan nia “toba ona”. No mós eskritura iha Eclesiastes (Pengkhotbah) 9:5 hatete katak ema mate “la hatene buat ida”. Loron ida, ema saduseu sira hakfodak bainhira Jesus temi eskritura iha Êxodo (Keluaran) 3:6 neʼebé ema saduseu fiar, no Jesus uza ida-neʼe atu fó prova katak moris-hiʼas sei akontese.—Lucas 20:37, 38.

Se ita hakarak rona-naʼin atu komprende eskritura ida, diʼak atu esplika kona-ba situasaun neʼebé mosu bainhira ema hakerek ida-neʼe. Ita mós bele fó-hatene eskritura neʼe koʼalia kona-ba sé no sé mak hakerek. Porezemplu, ema farizeu hatene didiʼak kona-ba Salmo (Mazmur) 110. Maibé Jesus hatudu ba sira buat neʼebé importante iha eskritura neʼe hodi dehan: “‘Imi hanoin oinsá kona-ba Kristu? Nia sé-nia oan?’ Sira hatán: ‘David.’ Nia hatete ba sira: ‘Entaun, tansá mak liuhusi espíritu santu, David bolu nia Naʼi? David dehan: “Jeová hatete ba haʼu-nia Naʼi: ‘Tuur iha haʼu-nia liman-loos toʼo haʼu tau ó-nia inimigu sira iha ó-nia ain okos.’” Entaun, se David bolu nia Naʼi, oinsá mak nia David nia oan?’” (Mateus 22:41-45) Se ita mós esplika eskritura sira hanesan Jesus, ita sei ajuda ema seluk atu lee Bíblia ho didiʼak.

Kuandu ita fó sai kona-ba horibainhira mak ema hakerek livru ida iha Bíblia laran, ka horibainhira mak buat ruma akontese, importante mós atu esplika kona-ba situasaun iha tempu neʼebá. Se ita halo hanesan neʼe, ema bele komprende liután tanbasá mak istória ka livru neʼe importante.

Se ita halo komparasaun, neʼe mós bele ajuda rona-naʼin atu komprende liután. Karik ita bele hatudu ema nia hanoin ruma neʼebé la hanesan ho buat neʼebé Bíblia hatete. Ka ita bele kompara istória rua iha Bíblia neʼebé hanesan. Husu pergunta tuirmai neʼe: ‘Iha buat ruma neʼebé la hanesan entre istória sira-neʼe ka lae? Se iha, tanbasá? Saida mak ita aprende husi ida-neʼe?’ Se halo nuneʼe, rona-naʼin bele komprende ho klaru.

Se ita hatoʼo parte kona-ba halaʼo serbisu haklaken, ita bele loke parte neʼe hodi koʼalia uitoan kona-ba pontu importante hanesan: Saida mak ita presiza halo, tanbasá, no oinsá ida-neʼe apoia ita-nia objetivu nuʼudar Testemuña ba Jeová. No tuirmai, ita bele esplika oinsá atu halo serbisu neʼe, iha fatin neʼebé, no bainhira.

Oinsá se ita atu hatoʼo diskursu kona-ba “buat kleʼan husi Maromak”? (1 Korinto 2:10) Se ita komesa hodi esplika uluk kona-ba pontu importante husi tópiku neʼe, ida-neʼe sei halo fasil liu ba rona-naʼin atu bele komprende kona-ba ideia sira seluk neʼebé ita hatoʼo tuirmai. No se ita ramata diskursu hodi temi fali buat neʼebé ita hanorin, rona-naʼin sei sente kontente tanba foin aprende buat diʼak.

Konsellu kona-ba hahalok kristaun nian. Diʼak atu hatudu oinsá mak ita-nia informasaun bele ajuda ema nia moris. Kuandu ita prepara hela diskursu no hanoin kona-ba eskritura sira neʼebé ita sei uza, husu ba ita-nia an: ‘Tanbasá mak eskritura neʼe diʼak ba ita ohin loron?’ (Roma 15:4; 1 Korinto 10:11) Hanoin kona-ba problema saida deʼit mak ita-nia rona-naʼin hasoru daudaun. Hanoin mós oinsá Bíblia nia matadalan bele ajuda atu rezolve sira-nia problema. Depois neʼe, kuandu ita hatoʼo diskursu, uza eskritura sira atu hatudu oinsá mak ema bele rezolve problema sira-neʼe ho matenek. Keta koʼalia jerál deʼit. Esplika ho klaru kona-ba hahalok ka hanoin saida mak diʼak ka ladiʼak.

Koko atu halo tuir pontu balu iha lisaun neʼe kuandu ita prepara ita-nia diskursu. Nuʼudar ita sai toman atu halo ida-neʼe, koko atu halo tuir pontu seluk tan. Neineik-neineik, rona-naʼin sei hein namanas atu rona ita-nia diskursu tanba sira fiar katak ita-nia diskursu sei ajuda sira.