Jeová sei hatán haʼu-nia orasaun ka lae?

1-2. Tanbasá dala ruma ita sente katak Jeová la hatán ita-nia orasaun?

“HAKSOLOK bá tanba Jeová, no nia sei fó ba ó buat neʼebé ó-nia laran hakarak.” (Sal 37:4) Neʼe promesa neʼebé furak tebes! Maibé ita bele espera ka lae, katak Jeová sei fó kedas buat hotu neʼebé ita husu? Tanbasá pergunta neʼe importante? Hanoin toʼok situasaun sira tuirmai. Irmán klosan ida halo orasaun kona-ba tuir Eskola ba Haklaken-Naʼin Tempu-Tomak. Maibé tinan balu liutiha, nia nafatin seidauk simu konvite. Irmaun joven ida husu Jeová atu nia bele sai diʼak fali husi ninia moras neʼebé sériu hodi nia bele halo buat barak liután iha kongregasaun. Maibé nia sei moras nafatin. Inan-aman halo orasaun atu sira-nia oan nafatin iha lia-loos. Maibé oan deside atu para serbí Jeová.

² Karik Ita husu ona ba Jeová kona-ba buat ruma, maibé Ita mós seidauk simu ida-neʼe. Tan neʼe, karik Ita hanoin Jeová hatán deʼit ba ema seluk nia orasaun, laʼós Ita-nian. Ka karik Ita hanoin katak Ita halo ona sala ruma. Irmán ida naran Janiceb mós sente hanesan neʼe. Nia no ninia laʼen halo orasaun ba Jeová tanba sira hakarak tebes serbí iha Betel. Nia hatete: “Haʼu fiar katak lakleur tan ami sei serbí iha Betel.” Maibé tinan barak liutiha sira seidauk hetan konvite. Janice hatete: “Haʼu sente triste no konfuzaun. Haʼu hanoin haʼu halo sala ruma no Jeová la kontente ho haʼu. Haʼu halo ona orasaun espesífiku kona-ba serbí iha Betel. Entaun, tanbasá Jeová la hatán haʼu-nia orasaun?”

3. Iha lisaun neʼe, ita sei koʼalia kona-ba saida?

³ Dala ruma, karik ita duvida Jeová rona ita-nia orasaun ka lae. Uluk mane fiar-naʼin balu mós sente hanesan neʼe. (Job 30:20; Sal 22:2; Hab 1:2) Saida mak bele hametin Ita-nia fiar katak Jeová sei hatán Ita-nia orasaun? (Sal 65:2) Atu hatán ba pergunta neʼe, ulukliu ita presiza hetan resposta ba pergunta sira tuirmai: (1) Saida mak Jeová sei halo? (2) Saida mak Jeová hakarak ita atu halo? (3) Tanbasá dala ruma ita presiza troka dalan neʼebé ita halo orasaun?

SAIDA MAK JEOVÁ SEI HALO?

4. Tuir Jeremias 29:​12, Jeová promete atu halo saida?

⁴ Jeová promete atu rona ba ita-nia orasaun. (Lee Jeremias 29:12.) Ita-nia Maromak hadomi ninia atan sira neʼebé laran-metin, tan neʼe nia sempre rona ba sira-nia orasaun. (Sal 10:17; 37:28) Maibé neʼe la dehan katak nia sei fó buat hotu neʼebé ita husu. Karik ita presiza hein toʼo mundu foun antes ita simu buat balu neʼebé ita husu.

5. Saida mak Jeová hanoin bainhira rona ba ita-nia orasaun? Esplika toʼok.

⁵ Jeová hanoin kona-ba ninia hakarak bainhira rona ba ita-nia orasaun. (Isa 55:​8, 9) Buat ida neʼebé Jeová hakarak mak atu mundu nakonu ho ema neʼebé halo tuir nia nuʼudar Ukun-Naʼin. Maibé Satanás dehan katak ema bele kontente liu se sira ukun an rasik. (Gén 3:​1-5) Atu prova katak Diabu mak bosok-teen, Jeová husik ema atu ukun an rasik. Maibé ema nia ukun lori problema oioin. (Ecle 8:9) Ita hatene katak Jeová sei la halakon kedas problema hotu ohin loron. Se nia halo nuneʼe, ema balu bele hanoin katak ema nia ukun bele duni rezolve problema no ema bele ukun sira-nia an ho susesu.

6. Tanbasá ita presiza fiar katak Jeová sempre hatán ita-nia orasaun ho domin no justisa?

⁶ Dala ruma Jeová hatán orasaun neʼebé hanesan iha dalan diferente. Porezemplu, bainhira Liurai Ezequias moras todan, nia husu Jeová atu ajuda nia sai diʼak fali. Jeová halo saida? Nia kura Ezequias. (2 Reis 20:​1-6) Maibé bainhira apóstolu Paulo husu Jeová atu hasai ‘ai-tarak iha ninia isin’, karik problema kona-ba saúde, Jeová la halakon problema neʼe. (2 Kor 12:​7-9) Hanoin mós kona-ba apóstolu Tiago no Pedro. Liurai Herodes hakarak atu oho sira. Kongregasaun halo orasaun kona-ba Pedro no mós Tiago. Maski nuneʼe, Tiago hetan kastigu-mate, no anju ida salva Pedro. (Após 12:​1-11) Karik ita bele hanoin: ‘Tanbasá Jeová salva deʼit Pedro maibé la salva Tiago?’ Bíblia la konta kona-ba neʼe.c Ita bele fiar katak Jeová “sempre hatudu justisa”. (Deut 32:4) No ita hatene katak Jeová hadomi Pedro no Tiago. (Apok 21:14) Dala ruma, Jeová la hatán ita-nia orasaun iha dalan neʼebé ita hakarak. Maibé ita fiar katak Jeová sempre hatán ita-nia orasaun ho domin no justisa, tan neʼe ita la muramura kona-ba dalan neʼebé Jeová hili atu hatán ita-nia orasaun.—Job 33:13.

7. Diʼak atu la halo saida, no tanbasá?

⁷ Diʼak atu la kompara ita-nia situasaun ho ema seluk nia situasaun. Porezemplu, karik ita husu Jeová atu ajuda ita iha dalan espesífiku, maibé ita la hetan buat neʼebé ita husu. Lakleur, ita rona katak ema seluk mós halo orasaun neʼebé atu hanesan no ita sente katak Jeová hatán ninia orasaun. Irmán ida naran Anna hasoru situasaun hanesan neʼe. Nia halo orasaun atu ninia laʼen Matthew bele sai diʼak fali husi moras-kankru. Irmán ferik naʼin-rua mós hetan moras-kankru. Entaun, Anna harohan kona-ba Matthew no irmán ferik naʼin-rua. Irmán ferik sira sai diʼak, maibé Matthew lakon ninia moris. Foufoun, Anna hanoin katak irmán naʼin-rua neʼe sai diʼak fali tanba Jeová mak ajuda sira. Se nuneʼe, tanbasá Jeová la hatán ba ninia orasaun kona-ba ninia laʼen? Klaru katak ita la hatene tanbasá irmán naʼin-rua neʼe sai diʼak fali. Maibé ita hatene katak Jeová sei halakon susar hotu, no nia hein namanas atu fó moris-hiʼas ba ninia belun sira neʼebé mate ona.—Job 14:15.

8. (a) Tuir Isaias 43:​2, oinsá Jeová apoia ita? (b) Oinsá orasaun bele ajuda ita tahan susar? (Haree vídeo Orasaun ajuda ita atu tahan.)

⁸ Jeová sempre apoia ita. Nuʼudar Aman domin nian, Jeová lakohi ita atu hasoru susar. (Isa 63:9) Maski nuneʼe, nia la hanetik susar neʼebé ita hasoru neʼebé hanesan mota no ahi neʼebé lakan. (Lee Isaias 43:2.) Maibé nia promete katak nia sei ajuda ita atu liu susar sira-neʼe. No nia sei la husik ita-nia susar sira estraga ita-nia relasaun ho nia. Jeová mós fó ninia espíritu santu atu ajuda ita tahan. (Lc 11:13; Flp 4:13) Tan neʼe, ita bele iha konfiansa katak nia sempre fó buat neʼebé ita presiza atu bele tahan no laran-metin ba nia.d

SAIDA MAK JEOVÁ HAKARAK ITA ATU HALO?

9. Tuir Tiago 1:​6, 7, tanbasá ita presiza fiar katak Jeová sei ajuda ita?

⁹ Jeová hakarak ita atu tau fiar ba nia. (Ebr 11:6) Dala ruma, ita bele sente katak susar tebes atu tahan ita-nia problema sira. Karik ita bele sente duvida katak Jeová sei ajuda ita. Maibé Bíblia hatete katak ho Maromak nia kbiit ita bele “saʼe moru aas ida”. (Sal 18:29) Duké sai duvida liután, ita bele halo orasaun ho fiar metin katak Jeová sei hatán ita-nia orasaun.—Lee Tiago 1:​6, 7.

10. Fó toʼok ezemplu oinsá mak ita bele halo tuir ita-nia orasaun.

¹⁰ Jeová hakarak ita atu halo tuir ita-nia orasaun. Porezemplu, irmaun ida husu Jeová ajuda nia atu husu lisensa hodi tuir reuniaun boot. Oinsá Jeová hatán ninia orasaun? Karik Jeová hatán hodi fó irmaun neʼe aten-brani atu bele hakbesik ba patraun. Maibé nia presiza hasoru patraun no husu lisensa. Karik nia presiza husu beibeik. No karik nia presiza prontu atu troka oráriu ho serbisu-naʼin seluk. Karik nia mós presiza prontu atu patraun koʼa ninia saláriu hodi bele tuir reuniaun boot.

11. Tanbasá ita presiza halo orasaun beibeik kona-ba buat neʼebé importante ba ita?

¹¹ Jeová hakarak ita atu halo orasaun beibeik kona-ba buat neʼebé importante ba ita. (1 Tes 5:17) Husi Jesus nia liafuan ita bele hatene katak dala ruma Jeová la hatán kedas ita-nia orasaun. (Lc 11:9) Tan neʼe keta rende an! Halo orasaun ho laran no beibeik. (Lc 18:​1-7) Bainhira ita kontinua halo orasaun kona-ba buat ruma, ita hatudu ba Jeová katak neʼe importante ba ita. Ita mós hatudu katak ita fiar nia iha kbiit atu ajuda ita.

KARIK PRESIZA TROKA DALAN NEʼEBÉ ITA HALO ORASAUN

12. (a) Saida mak ita bele husu ba ita-nia an, no tanbasá? (b) Oinsá atu halo orasaun ba Jeová ho respeitu? (Haree kaixa “Haʼu-nia orasaun hatudu respeitu ba Jeová ka lae?”)

¹² Se ita la simu buat neʼebé ita husu iha orasaun, diʼak atu husu pergunta tolu ba ita-nia an. Primeiru, ‘Haʼu halo orasaun kona-ba buat neʼebé loos ka lae?’ Dala barak ita hanoin katak ita hatene buat neʼebé diʼak ba ita. Maibé karik buat neʼebé ita husu sei la lori benefísiu ba ita. Dala ruma ita husu Jeová atu rezolve problema tuir ita-nia hakarak, maibé loloos iha dalan seluk neʼebé diʼak liu atu rezolve problema neʼe. No karik buat balu neʼebé ita husu la tuir Jeová nia hakarak. (1 João 5:14) Hanoin toʼok kona-ba inan-aman neʼebé temi ona ohin. Sira husu Jeová atu sira-nia oan nafatin iha lia-loos. Karik ita hanoin katak la sala atu husu ida-neʼe, maibé loloos Jeová nunka obriga ema atu serbí nia. Nia hakarak ita hotu, inklui ita-nia oan, atu hili adora nia. (Deut 10:​12, 13; 30:​19, 20) Entaun, inan-aman bele husu Jeová nia ajuda atu sira bele book oan sira-nia laran atu hadomi Jeová no sai ninia belun.—Prov 22:6; Éf 6:4.

13. Tuir Ebreu 4:​16, bainhira mak Jeová sei ajuda ita? Esplika toʼok.

¹³ Pergunta segundu, ‘Neʼe mak tempu neʼebé loos ba Jeová atu hatán haʼu-nia orasaun ka lae?’ Karik ita bele sente katak ita presiza hetan kedas resposta ba ita-nia orasaun. Maibé Jeová hatene tempu neʼebé diʼak liu atu ajuda ita. (Lee Ebreu 4:16.) Bainhira ita la simu kedas resposta, karik ita hanoin katak Jeová nia resposta mak ‘Lae’. Maibé tuir loloos ninia resposta mak ‘Seidauk’. Porezemplu, hanoin fali kona-ba irmaun joven neʼebé halo orasaun atu sai diʼak fali. Se Jeová halo milagre hodi kura kedas nia, Satanás bele duun katak irmaun neʼe kontinua serbí Jeová tanba hetan kura. (Job 1:​9-11; 2:4) Liután neʼe, Jeová deside ona tempu neʼebé loos atu kura moras hotu. (Isa 33:24; Apok 21:​3, 4) Antes tempu neʼe toʼo, ita labele espera katak Jeová sei halo milagre atu kura ita. Tan neʼe, karik irmaun neʼe bele husu Jeová atu fó nia kbiit no dame iha laran atu tahan ninia moras no kontinua serbí Jeová ho laran-metin.—Sal 29:11.

14. Saida mak Ita bele aprende husi Janice?

¹⁴ Hanoin fali kona-ba irmán Janice neʼebé halo orasaun atu serbí iha Betel. Tinan lima liutiha nia foin komprende oinsá Jeová hatán ninia orasaun. Nia hatete: “Jeová uza tempu neʼe atu hanorin no ajuda haʼu atu sai ema Kristaun neʼebé diʼak liu. Haʼu presiza hametin liután haʼu-nia fiar ba nia. Haʼu mós presiza estuda kleʼan liután Bíblia. No haʼu presiza aprende katak haʼu bele hetan ksolok maski serbí Jeová iha fatin naran deʼit.” Ikusmai, Janice no ninia laʼen hetan konvite atu serbí nuʼudar katuas área. Janice hatete: “Jeová hatán duni haʼu-nia orasaun, maibé laʼós iha dalan neʼebé haʼu espera. Presiza tempu atu bele rekoñese katak Jeová hatán haʼu-nia orasaun iha dalan neʼebé furak. Haʼu agradese tanba bele hetan oportunidade atu sente ninia domin no laran-diʼak.”

15. Tanbasá dala ruma diʼak atu halo orasaun neʼebé la espesífiku? (Haree mós foto.)

¹⁵ Pergunta terseiru, “Haʼu bele halo orasaun kona-ba buat seluk tan ka lae?” Diʼak atu halo orasaun neʼebé espesífiku, maibé dala ruma diʼak mós atu la halo orasaun espesífiku hodi ita bele buka-hatene saida mak Jeová hakarak ba ita. Hanoin fali kona-ba irmán klosan ida neʼebé halo orasaun kona-ba tuir Eskola ba Haklaken-Naʼin Tempu-Tomak. Nia hakarak tuir eskola neʼe atu bele serbí iha fatin neʼebé presiza liután haklaken-naʼin. Tan neʼe, kuandu nia halo orasaun atu tuir eskola, nia mós bele halo orasaun hodi buka-hatene dalan seluk atu aumenta ninia serbisu haklaken. (Após 16:​9, 10) Tuirmai nia bele halo tuir ninia orasaun hodi husu katuas área kona-ba kongregasaun neʼebé besik neʼebé presiza pioneiru liután. Ka nia bele hakerek karta ba sukursál atu husu kona-ba fatin neʼebé presiza liután haklaken-naʼin.e

16. Ita bele iha konfiansa kona-ba saida?

¹⁶ Hanesan ita aprende ona, ita bele iha konfiansa katak Jeová sei hatán ita-nia orasaun ho domin no justisa. (Sal 4:3; Isa 30:18) Dala ruma ita sei la hetan resposta neʼebé tuir buat neʼebé ita hakarak. Maibé Jeová sempre rona ita-nia orasaun. Nia hadomi tebes ita. No nia sei nunka husik hela ita. (Sal 9:10) Tan neʼe, kontinua “tau fiar ba nia iha tempu hotu” no fakar sai ita-nia sentimentu ba nia liuhusi orasaun.—Sal 62:8.